Munkavállalás baleseti járadék folyósítása mellett

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül a baleseti járadék folyósítása mellett munkát vállaló személy? Milyen mértékű járulékot kell levonni a munkabéréből? A '08 bevalláson melyik alkalmazás minősége kód felel meg a baleseti járadékban részesülő személy esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a baleseti járadék iránti igényt a nyugdíjbiztosításhoz kell benyújtani, az nem nyugdíjbiztosítási ellátás, hanem az egészségbiztosítás baleseti ellátásainak egyike. Baleseti járadékra az Eb-tv. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az jogosult, akinek üzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Helyesen gondolja a jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó, hogy nem főállásúnak fog minősülni abban az esetben, ha az egészségi állapota 50 százaléknál kisebb mértékű? A vállalkozó szeretne rokkantsági ellátást igényelni, ezért egy napra szüneteltetni fogja a vállalkozói tevékenységét, utána viszont tovább szeretne dolgozni. Igaz, hogy a nem főállású kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni a kereseti korlát számításánál, tehát ez a bevétel nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...főállású kisadózónak meg kell ugyan fizetnie a havi 25 000 forint összegű tételes adót, de nem biztosított, és semmilyen társadalombiztosítási ellátásra sem szerez jogosultságot, tb-ellátási alapja nincs. Ebből következően a rokkantsági ellátásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Rehabilitációs ellátásban részesülő személy egyéni vállalkozása

Kérdés: Létesíthet egyéni vállalkozást egy heti 10 órás munkaviszonyban álló, rehabilitációs ellátásban részesülő személy anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytatónak, tehát havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Az ebből származó egészségbiztosítási járulék alapja havonta a minimálbér 150 százaléka, ami lényegében kimeríti a rá vonatkozó kereseti korlátot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...átalányadó alapja és az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási kötelezettségei között valóban szoros kapcsolat van, hisz a biztosított, többes jogviszonyban nem álló vállalkozó a – minimális adó- és járulékfizetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Mezőgazdasági őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen összegű járulékot kell fizetnie annak az 50 éves mezőgazdasági őstermelőnek, akinek közalkalmazotti jogviszonya május hónapban szűnt meg, ezt követően 3 hónapig álláskeresési járadékban részesült, és a járási hivatal tájékoztatása szerint 45 nap után őstermelőként járulék-fizetésre kötelezett lesz? Az érintett 20 év szolgálati idővel fog rendelkezni abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítás egy jelenleg vitatott 2 éves egyéni vállalkozói időt is elismer. Valóban csak a 7110 forint összegű egészségügyi járulékot kell fizetnie, ha meglesz a 20 éves szolgálati ideje?
Részlet a válaszából: […] ...a járási hivatalnál szerzett információt kell korrigálnunk, ugyanis őstermelőként az érintett személy biztosítási kötelezettsége az álláskeresési járadék folyósításának megszűnését követő első naptól már fennáll. A "45 napos szabályt" akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagjai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet személyesen közreműködő öregségi nyugdíjas tagjainak? A szövetkezet jelenleg csak 15 százalék személyi jövedelemadót von tőlük, illetve megfizeti utánuk a havi 7110 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot. Milyen nyomtatványon kell bejelenteni a jogviszony létesítését és megszűnését, illetve havonta hogyan, milyen nyomtatványon kell a jövedelmet bevallani?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének b) pontja értelmében a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagjára nem terjed ki a biztosítás, tehát vele kapcsolatban szociálishozzájárulásiadó-, illetve egyénijárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik.Sőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

1955-ben született férfi nyugdíjának összege

Kérdés: Hogyan befolyásolják a 40 év szolgálati idő feletti évek a nyugdíj összegét egy 1955-ben született férfi esetében, aki jelenleg kb. 48 év munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatára az 1955-ben született férfiaknak a betöltött 64. életév, tehát ők legkorábban 2019-ben kérhetik az öregségi nyugdíj megállapítását. A nyugdíjkorhatár betöltésekor az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

1956-ban született nő

Kérdés: Mikor lesz jogosult nyugdíjra egy 1956-ban született nő, aki 22 év szolgálati idővel rendelkezik, amiből 8 évet korkedvezményes munkakörben töltött, és 10 évig rokkantsági nyugdíjban részesült? Szolgálati időnek minősülnek a rokkantnyugdíjas évek?
Részlet a válaszából: […] ...igényelheti eredménnyel az öregségi nyugdíjat, feltéve, hogy azon a napon, melytől kezdődően a nyugdíj megállapítását kéri, nem fog biztosítási jogviszonyban állni. Sajnos az öregségi nyugdíj megállapítása során a rokkantsági nyugdíj folyósításának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.
Kapcsolódó címke:

Táppénzjogosultság

Kérdés: Hány nap táppénzre lesz jogosult a 2010-től munkaviszonyban álló biztosított, aki a 15 naptári napos betegszabadság kimerítését követően 2016. május 12-től 2017. május 11-ig táppénzen volt, 2017. május 12-től augusztus 4-ig a szabadságát töltötte, és 2017. augusztus 7-től ismét keresőképtelen? A táppénzellátás naptári napi alapja 180 naptári napi jövedelem (2015. szeptember 3-tól 2016. február 29-ig) alapján 6750 forint volt. Az előző ellátás alapja, a szerződés szerinti jövedelem, a 152 vagy a 120 napi kereset lesz az ellátás alapja, illetve alkalmazható-e a kedvezményszabály ebben az esetben, tekintettel arra, hogy az előző ellátási alap kedvezőbb a tényleges jövedelem figyelembevételével számított alapnál? A dolgozó jelenlegi szerződés szerinti besorolási bére 230 000 forint/hó.
Részlet a válaszából: […] ...táppénzre. A dolgozó kimerítette a táppénzes évét, ezért számolhatunk úgy is, hogy táppénzre ismét annyi napra jogosult, ahány biztosításban töltött naptári napja van az ismételt keresőképtelenségét megelőző napig. 2017. május 12-től augusztus 6-ig 87...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.
Kapcsolódó címke:

Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] ...venni, ami a munkabért terhelő, abból a külön normaszövegben szabályozott kötelező érvényű levonással teljesített adónak, egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. A hangsúly...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.
Kapcsolódó címke:
1
178
179
180
516