Találati lista:
1301. cikk / 5153 Alkalmanként dolgozó munkavállaló jogviszonya
Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló biztosítása, egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága, illetve hogyan kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha egy vállalkozás havonta változó időtartamban foglalkoztat egy olyan munkavállalót, aki más jogviszonnyal nem rendelkezik?
A dolgozó néha csak havi egy napot dolgozik, de az is előfordul, hogy 20 munkanapja van, és ezen belül van olyan nap, hogy 4-5 órát, de előfordul olyan is, hogy csak egyet kell dolgoznia.
A dolgozó néha csak havi egy napot dolgozik, de az is előfordul, hogy 20 munkanapja van, és ezen belül van olyan nap, hogy 4-5 órát, de előfordul olyan is, hogy csak egyet kell dolgoznia.
1302. cikk / 5153 Nagyszülő GYED-igénybevételének következményei
Kérdés: Jár-e bármilyen hátránnyal a nagyszülő számára a 40 év jogosultsági idő tekintetében (jelenleg közel 39 éve van), ha a lánya helyett igénybe veszi a GYED-et? Köteles a munkáltatója elengedni, ha fizetés nélküli szabadságot igényel? Hogyan alakul a munkaviszonya mellett fennálló őstermelői jogviszonya, tekintettel arra, hogy a GYED ideje alatt nem folytathat keresőtevékenységet?
1303. cikk / 5153 Be nem jelentett szolgálati idő igazolása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a korábbi munkáltatója 1981-ben "kilépett" bejegyzéssel megszüntette a jogviszonyát, és 1984 decemberétől új belépőként kezelte annak ellenére, hogy a munkaviszonya ténylegesen folyamatosan fennállt? Az érintett úgy tudta, hogy minden rendben van a szolgálati idejével, de 2016-ban az adategyeztetés során kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítás rendszerében nem szerepel ez a 3 év, mert a volt munkáltató erre az időszakra nem jelentette be. A munkáltató jogutódjának tudomása van az ügyről, a Munkaügyi Bíróság vizsgálata során el is ismerte, hogy korábban ebben az ügyben volt egy legfelsőbb bírósági határozat, amit a jogelőd vállalat nem hajtott végre. A munkavállaló ez alapján kérte a jogutódot, hogy váltsa meg számára a hiányzó 3 évet, illetve fizessen számára sérelemdíjat, tekintettel arra, hogy ez az időszak hiányozni fog a szolgálati idejéből, azonban a jogutód vállalkozás úgy véli, hogy nem neki kell helytállnia, annak ellenére, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumokat neki kellett volna megőriznie. Hogyan hozható helyre a munkavállalót ért sérelem ebben az esetben? Érdemes esetleg pert indítania a jogutód cég ellen? A Munkaügyi Bíróság utasította a kormányhivatalt egy új eljárás megindítására és az érintett időszak figyelembevételére.
1304. cikk / 5153 Ellátások örökbefogadás esetén
Kérdés: Jogosult örökbefogadói díjra az anya, aki 2020. január 6-án örökbefogadási szándékkal vitte haza 2019. december 28-án született gyermekét? Az örökbefogadással kapcsolatos papírok rendben vannak.
1305. cikk / 5153 Nevelőszülői GYED
Kérdés: Jogosult lesz nevelőszülői gyermekgondozási díjra az a személy, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyában 2018. január 8-tól egy hároméves, majd 2019. november 4-től egy 2019. február 5-én született gyermeket vett nevelésbe? Az érintett személy 2014-től 2017. december 31-ig munkaviszonyban állt egy cégnél. Ha jogosult az ellátásra, akkor milyen összegre számíthat?
1306. cikk / 5153 GYES-jogosultság tanköteles ikrek után
Kérdés: Hány gyermek után kaphatja tovább a GYES-t az édesanya, aki jelenleg hármas ikreire tekintettel kapja az ellátást, ha a gyermekek tankötelessé válnak, de közülük nem mind érett az iskola megkezdésére?
1307. cikk / 5153 Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
1308. cikk / 5153 Megállapodás szolgálati időre
Kérdés: Bárki növelheti a szolgálati idejét megállapodás kötésével, vagy vannak feltételei ennek az eljárásnak? Fizetheti a nyugdíjjárulékot maga után havonta az a személy, aki jelenleg semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik, de külföldön élő gyermekétől havonta nagyobb összegű támogatást kap?
1309. cikk / 5153 Japán állampolgárságú munkavállalók
Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
1310. cikk / 5153 Szerb állampolgár járulékai
Kérdés: Milyen típusú és milyen összegű járulékokat kell levonni egy szerb állampolgárságú professzor részére adott pénzbeli díjból?
