21 cikk rendezése:
11. cikk / 21 Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény másodállású munkavállaló esetében
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az után a másodállású munkavállalója után, akinek a munkabére nem éri el a havi 135 000 forintot, a főállású jövedelme azonban meghaladja ezt az összeget?
12. cikk / 21 Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt a heti 8 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló munkavállalónak kifizetett havi bruttó 70 000 forintos munkabér után abban az esetben, ha a dolgozó egy másik munkáltatónál rendelkezik főfoglalkozású munkaviszonnyal, ahol a munkabére meghaladja a havi 135 000 forintot? A foglalkoztató 2011. december 5-én alakult, 2011. és 2012. években nem volt alkalmazottja, 2013. február 1-jétől viszont van.
13. cikk / 21 Szociális hozzájárulási adó kedvezménye
Kérdés: 2012. évben felvett dolgozónál alkalmazható-e a munkabér nettó értékének megőrzését célzó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
14. cikk / 21 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: Jogosult lesz a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre abban az esetben, ha egy 2012. május hónaptól korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállalóját tovább foglalkoztatja, de a bérét nem emelte meg, sőt a korhatár előtti ellátás megállapítása után csökkentette? A többi munkavállaló esetében megtörtént a béremelés.
15. cikk / 21 Elvárt béremelés megállapítása műszakpótlék csökkenése esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az elvárt béremelést annál a cégnél, ahol a dolgozók jelentős része 3 műszakban dolgozott 2011-ben, de 2012-től két műszakra tértek át, így a műszakpótlékok összege csökkent? Emelni kell-e az alapbér összegét annyival, amennyivel a műszakpótlék csökkent?
16. cikk / 21 Megváltozott munkaképességű hozzátartozó foglalkoztatása
Kérdés: Milyen járulék- és adókedvezményt kaphat az az egyéni vállalkozó, aki megváltozott munkaképességű feleségét szeretné alkalmazni? A feleség orvosi rehabilitáció alatt áll, és munkaképesség-csökkenése 68 százalékos.
17. cikk / 21 Bérkompenzáció figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.
18. cikk / 21 Bérkompenzáció
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni 2012. évben a bérkompenzáció számítására vonatkozó jogszabályokat?
19. cikk / 21 Természetbeni juttatás és cafeteria
Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
20. cikk / 21 Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja
Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
