Baleseti táppénz alapja, osztószáma

Kérdés: Mennyi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2009 szeptemberében üzemi balesetet szenvedett munkavállalónak az esetében, akinek a 2009. augusztus havi munkabére 100 000 forint volt, és 2009 szeptemberében a 2009. január-augusztus havi jó munkájáért 50 000 forint jutalomban részesült? Ki kell-e venni a hétvégét is az osztószámból abban az esetben, ha a dolgozó augusztusban két napot (csütörtök, péntek) szabadságon volt? Csökkenti-e az osztószámot a fizetett ünnepnap?
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehetőfigyelembe – többek között – az átlagkereset, a távolléti díj – ide nem értve amunkaszüneti napra járó távolléti díjat –, valamint az az időtartam, amelyreazt kifizették. Ebből következik, hogy nem vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Ekhós dolgozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)szerinti adózást választó magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel,amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket. Ilyenjövedelem lehet a munkaviszonyból származó, egyéni vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt

Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a táppénzzel! A táppénz melletti munkavégzésresokkal kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, mint az egészségbiztosítástovábbi pénzbeli ellátásai (TGYÁS és a GYED) esetében.Az Eb-tv. 47. §-a értelmében a táppénz folyósítását meg kellszüntetni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.
Kapcsolódó címkék:    

Rehabilitációs járadék

Kérdés: A rehabilitációs járadék összege magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj összege? Mitől függ a rehabilitációs járadék összege, illetve magasabb-e ez az összeg, mint a rokkantsági nyugdíj? Milyen feltételekkel vehető igénybe az ellátás?
Részlet a válaszából: […] Az Rj-tv. 4. § (1) bekezdése alapján a rehabilitációsjáradék összege – a magán-nyugdíjpénztári tagságtól függetlenül – megegyezik a(III. rokkantsági csoport szerinti) rokkantsági nyugdíj összegének 120százalékával. Az Rj-tv. 5. § (1) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.
Kapcsolódó címke:

Baleseti táppénzben részesülő kiegészítő tevékenységű vállalkozó nyugdíjemelése

Kérdés: Figyelembe vehető-e a félszázalékos nyugdíjemelés megállapításánál az a 4 hónapos időszak, amelyre egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem fizette a havi 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert üzemi balesetére tekintettel baleseti táppénzt kapott? A vállalkozónak ebben az időszakban tagi jövedelme nem volt.
Részlet a válaszából: […] A félszázalékos nyugdíjemelés alapfeltétele 365 napbiztosításban töltött idő, vagy 365 nap egyéni vagy társas vállalkozókéntfolytatott tevékenység. Jelen esetben a szükséges 365 nap – a keresőképtelenségdacára – megvan, hiszen ennek tartama alatt is vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Apa GYES-jogosultsága

Kérdés: Hogyan alakul a család első gyermekével jelenleg GYES-en lévő édesapa jogosultsága abban az esetben, ha megszületik a második gyermek, és az édesanya TGYÁS-ban, majd GYED-ben részesül? Az apa a GYES igénybevétele mellett dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Vizsgáljuk meg, hogy születendő gyermekek esetén és aztkövetően milyen ellátásfajták között lehet válogatni. Magyarországon igenszéles a paletta, az ellátások összegszerűségére már kevésbé dicsekedhetünk.Gyermek születésekor a szülési szabadság időtartamára, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 13.

Alkalmi munkavállaló balesete

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállaló, akit munkavégzés közben baleset ér?
Részlet a válaszából: […] Az Amk-tv. 8. § (4) bekezdése értelmében az alkalmimunkavállaló szolgálati időre, valamint az egészségbiztosítási szolgáltatásokközül baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre jogosult.Ebből adódóan a kérdésben említett munkavállalót megilleti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] Közelítsünk a kérdéshez először a folyósítás oldaláról. AzEb-tv. 41. § (1) bek. b) pontja, illetve 42/C. § a) pontja értelmében aterhességi-gyermekágyi segély és a GYED folyósításának ideje alatt semmilyenjogviszonyban sem lehet díjazás – kivéve a szerzői jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Tévesen elutasított igénylés

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesült, majd annak lejárta előtt két hónappal férje kérte a folyósítást, ezt követően megszületett második gyermeke, akire terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt, de elutasították az igényét, mert megszakadt a biztosítása?
Részlet a válaszából: […] Alapvető dolgokatkell ahhoz tisztázni, hogy az ügyben a legjobb megoldást segítsünk kiválasztanilevélírónk számára. A gyermek születésekor – amennyiben a biztosítási és egyébfeltételeknek megfelel – a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülésiszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.
1
40
41
42
56