Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] Közelítsünk a kérdéshez először a folyósítás oldaláról. AzEb-tv. 41. § (1) bek. b) pontja, illetve 42/C. § a) pontja értelmében aterhességi-gyermekágyi segély és a GYED folyósításának ideje alatt semmilyenjogviszonyban sem lehet díjazás – kivéve a szerzői jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Tévesen elutasított igénylés

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesült, majd annak lejárta előtt két hónappal férje kérte a folyósítást, ezt követően megszületett második gyermeke, akire terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt, de elutasították az igényét, mert megszakadt a biztosítása?
Részlet a válaszából: […] Alapvető dolgokatkell ahhoz tisztázni, hogy az ügyben a legjobb megoldást segítsünk kiválasztanilevélírónk számára. A gyermek születésekor – amennyiben a biztosítási és egyébfeltételeknek megfelel – a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülésiszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 89. § (7)bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató a munkavállalómunkaviszonyát rendes felmondással – kivéve ha egyébként nyugellátásbanrészesül [87/A. § (1) bekezdés b)-h) pont] – a rá irányadó öregséginyugdíjkorhatár betöltését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Üzemi baleset figyelembevétele táppénzelőzményként

Kérdés: Előzményként kell-e figyelembe venni az üzemi baleset miatti táppénzes napokat a táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] Először is szeretnénk pontosítani, hogy ha a biztosítottüzemi baleset következtében válik keresőképtelenné, nem táppénzre, hanembaleseti táppénzre jogosult. A baleseti táppénz összegének megállapítására, afolyósításának időtartamára eltérő rendelkezések vonatkoznak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.
Kapcsolódó címke:

Baleseti táppénz kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a baleseti táppénz egy naptári napi összegét egy 2009. június hóban balesetet szenvedett munkavállaló részére a juttatások alapján? A dolgozó 2009. május havi teljesítménybére 83 637 forint, ezenkívül 2009. május hónapban kifizetésre került 100 000 forint jutalom kiváló dolgozó jogcímen, melynek vonatkozási ideje 2009. januártól májusig tart, 20 000 forint üdülési hozzájárulás, és túlóra címén 5330 forint.
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összege azonos a biztosított balesetitáppénzre való jogosultsága kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapbanvégzett munkájáért kifizetett, pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapotképező jövedelmének naptári napi összegével.A rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Átlagkereset számítása

Kérdés: Miből kell átlagkeresetet számítani abban az esetben, ha egy cég fel kíván mondani egy 2002 áprilisa óta foglalkoztatott munkavállalónak, aki 2007. január 3-tól 2009. január 3-ig baleseti táppénzen volt, és jelenleg felhalmozott szabadságát tölti? A munkáltató nem üzemeltet társadalombiztosítási kifizetőhelyet.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkavállalót átlagkeresete illeti meg afelmondási idő alatti munkavégzési kötelezettség alóli felmentés idejére. Nemilleti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérreegyébként sem lenne jogosult (pl. keresőképtelenség). Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.
Kapcsolódó címkék:  

Rövid biztosítási idővel rendelkező munkavállaló TGYÁS-jogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz-e TGYÁS-ra az a munkavállaló, aki 2009. január 5-től áll napi 4 órás munkaviszonyban egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónál? A munkavállaló 2009. március 2-től táppénzt igényelt, mert szeptemberben szülni fog. A munkavállaló igazolt hiányzása miatt 53 nap táppénzre jogosult, szerződése ebben a jogviszonyában 2010. január hónapig szól, de 2005. január 5-től rendelkezik egy másik 4 órás munkaviszonnyal is.
Részlet a válaszából: […] Először tisztázzuk a jogosultsági kérdést.Terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a szülést megelőző két évenbelül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt, vagy annakmegszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Balesetitáppénz-különbözet

Kérdés: Kell-e balesetitáppénz-különbözetet adni annak a közszférában dolgozó munkavállalónak, aki 2008 októberében baleseti táppénzben részesült, 2008. novemberben pedig 20 000 forint eseti keresetkiegészítést kapott?
Részlet a válaszából: […] A 2008. évi eseti keresetkiegészítés második üteméről szóló273/2008. Korm. rendelet alapján az eseti keresetkiegészítés a jogosultaknak a2008. november hónapra járó illetményük kifizetésével egyidejűleg történt.A keresetkiegészítés az egészségbiztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Nyugdíjba vonuló egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie maga után a társadalombiztosítási közterheket annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki egy évig táppénzen volt, a táppénzjogosultsága 2009. március 13-án lejárt, de olyan egészségi állapotban van, hogy nem tud tovább dolgozni, ezért 2009. március 14-i hatállyal elindította az eljárást a rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez? A nyugdíj-biztosítási igazgatóság tájékoztatása szerint az eljárás hosszadalmas, az igénylő valószínűleg hónapok múlva kapja meg a határozatot visszamenőleges hatállyal. Rendezheti-e a bevallott és befizetett járulékokat önellenőrzéssel a vállalkozó a nyugdíj-biztosítási igazgatóság határozatának kézhezvétele után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdés értelmében a minimumjárulékfizetése alól akkor mentesül a társas vállalkozás, ha a társas vállalkozó– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyisegélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése szerint a társas vállalkozás abiztosított társas vállalkozó után a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
1
40
41
42
55