Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] ...míg a második jogviszonyában 60 százalékosmértékű táppénz jár.Eltérő a két jogviszonyban a táppénz alapját képező naptárinapi átlagkereset megállapításához a számítási időszak is. Az elsőjogviszonyban a számítási időszak 2008. január 1-jétől 2008....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

Kérdés: Van-e valamilyen eltérés a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között? Valóban jogosultak-e a munkáltatók kedvezményre a részmunkaidős foglalkoztatás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...azonban ilyenkor csak a munkaidejével arányos időre jár (pl. napinégyórás munkaidővel foglalkoztatottat egy szabadságnapra is négyóraiátlagkereset illeti meg). Ha pedig a nem teljes munkaidővel foglalkoztatottmunkavállaló csak a hét meghatározott napjain végez munkát úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Meddig folytathatja a munkát az a rokkantnyugdíjas személy, aki még nem töltötte be a 62. életévét, és jelenleg is dolgozik? A munkavállaló 2005-ben vált rokkantnyugdíjassá, a nyugellátás alapjául szolgáló keresete 136 801 forint volt, a jelenlegi bruttó munkabére pedig 83 100 forint.
Részlet a válaszából: […] ...hat egymást követő hónapra vonatkozó nettókeresetének (jövedelmének) havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapjátképező havi átlagkereset 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követő rendszeresemelésekkel növelt összegét, de legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e hat hónap eltelte után is egy III. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjas munkavállaló nyugdíja megszüntetése nélkül abban az esetben, ha a hat egymást követő hónapra vonatkozó havi nettó keresete nem éri el a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkeresete összegének 90 százalékát, vagy hat hónap után meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...személyijövedelemadóval és a járulékokkal csökkentett – keresetének havi átlagameghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegénekkilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeresnyugdíjemelés(ek) mértékével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja I.

Kérdés: Mennyi lehet a keresete nyugellátása elvesztése nélkül annak a munkavállalónak, aki 1995 januárja óta 67 százalékos rokkant nyugdíjas, és jelenleg 6 órás munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...járulékkal csökkentett, azazképzett nettó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantságinyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát,illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek)mértékével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja II.

Kérdés: Mennyi lehet annak a rokkantnyugdíjasnak a nettó jövedelme, akinek a nyugdíjához az 1987-2003. évek alapján megállapított nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összege 60 743 forint? Részmunkaidős munkavállalóként a személyi jövedelemadóval és a járulékokkal csökkentett keresete 60 092 forint.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban egyrészt tisztázni szeretnénk, hogy a kérdésbőlnem derül ki olyan pontos információ, amely alapján nyugodt szívvelmegválaszolhatnánk a kérdést. Ehelyett csak feltevésekre alapozunk, ígyfeltételezzük, hogy a rokkantsági nyugdíjat 2003-ban állapították meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Felmentési bér és nyugdíj egyidejű folyósítása

Kérdés: Kaphatja-e egyidejűleg a nyugdíjat és a felmentési időre járó átlagkeresetet az a munkavállaló, aki 2009 májusában tölti be 62. életévét, munkáltatója a születésnapjától felmenti a munkavégzés alól 2010 januárjáig, és a felmentési idő alatt átlagfizetést kap? A munkaviszony 2010 januárjában szűnik meg.
Részlet a válaszából: […] A 2008. január 1-jétől hatályos nyugdíjjogszabályok szerintaz a személy jogosult teljes összegű öregségi nyugdíjra, aki a 62. életévétbetöltötte, és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. A 62. életév utántehát a jogszabály további követelményt nem állít. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Munkaadói és munkavállalói járulék alapja

Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkavállalói járulékot a korábbiakkalellentétben például az adóköteles biztosítási díj, a betegszabadság idejérejáró átlagkereset, a kiküldetési napidíj adóköteles része után is meg kell amunkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló keresete

Kérdés: Valóban megszüntetik-e a rokkantnyugdíját annak a munkavállalónak, aki teljes munkaidőben dolgozik, és az idén viszonylag magas jövedelme lesz? Milyen bejelentési kötelezettségeim vannak a nyugdíjbiztosítóhoz?
Részlet a válaszából: […] ...és az egyéni járulékokkalcsökkentett – keresetének havi átlaga a rokkantsági, baleseti rokkantságinyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát,illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Nyugdíjazás időpontja

Kérdés: A tavalyi vagy az idei évtől kedvezőbb-e a nyugdíj összege? Hogyan döntheti el egy nyugdíjjogosult személy, hogy mikortól érdemesebb igénybe vennie az ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...a kedvezőbb a nyugdíjba vonuláshoz.Az egyéni életpályától, a szolgálati idő hosszától, illetvea nyugellátás alapjául szolgáló átlagkeresettől, és az ezt megalapozó, azátlagszámítási időszakban elért keresetek összegétől függ az ellátás várhatóösszege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.
1
24
25
26
41