GYES-en lévő egyéni vállalkozó kedvezményei

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kedvezmény illeti meg azt a tételes adózást választó egyéni vállalkozót, aki Down-szindrómás gyermekével jelenleg GYES-en van? A gyermek elmúlt 3 éves, a GYES a gyermek 10 éves koráig jár.
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben egy olyan édesanyáról van szó, aki GYES-benrészesül (a kérdés témája szempontjából nincs jelentősége, hogy a gyermeke márelmúlt 3 éves), és egyben átalányadózó egyéni vállalkozó. A Tbj-tv., illetve a 2011. évi CLVI. tv. vonatkozórendelkezései szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó költséghányada

Kérdés: Egy gépjárműjavítást (TESZOR 45.20) végző kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó 75 százalékos költséghányad elszámolásával állapíthatja meg a jövedelmét?
Részlet a válaszából: […]  A TESZOR 45.20 besorolás alá tartozó gépjármű-javításitevékenység átalányadózó egyéni vállalkozóként végzése esetén az Szja-tv. 53.§-a (1) bekezdésének b) pontja és 53. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján alevonható költséghányad 80 százalék. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Átalányadózás kétféle tevékenység esetén

Kérdés: Valóban 80 százalék költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg a jövedelmét egy áta­lány­­adózó kozmetikus egyéni vállalkozó (TESZOR 96.02), aki mellette átalányadózó mezőgazdasági kistermelő is?
Részlet a válaszából: […]  Az átalányadózás az egyéni vállalkozói tevékenység egészéreválasztható. Az, aki egyéni vállalkozóként és mezőgazdasági kistermelőként isjogosult átalány­adózás választására, a kétféle tevékenységre külön-külön, ésegyidejűleg is alkalmazhatja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […]   A gyermekgondozási segélyben, illetve a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik (Cst. 24. §). Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzes időszaka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a járulékokat a táppénzes időszak alatt is annak az átalányadózó fodrász egyéni vállalkozónak, akinek a havi bevétele 400 000 forint, jövedelmét 80 százalékos költséghányaddal számolja ki, járulékait 94 000 forint után fizeti, és 2011 májusában közlekedési balesetet szenvedett, amely miatt 2011. május 10-től táppénzben részesül? Az egyéni vállalkozónak van egy alkalmazottja, aki napi 8 órában dolgozik, így a havi 400 000 forintos bevétele a táppénzes időszak alatt is meglesz. Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat május hónapban?
Részlet a válaszából: […]  Az első kérdésre a válasz az, hogy nem. A Tbj-tv. 29. § (1)bekezdésének b) pontja alapján a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó a27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot az átalánybanmegállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Nappali tagozatos egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen gyakorisággal és mi alapján állapítja meg és vallja be a járulékait egy közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos hallgató abban az esetben, ha nem átalányadózó, illetve ha átalányadózó egyéni vállalkozó? Kell-e valamilyen járulékot fizetni abban az esetben, ha nincs vállalkozói kivét?
Részlet a válaszából: […] A közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappalirendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató, az ún. egyidejűleg többbiztosítási jogviszonyban álló egyéni vállalkozó esetében atársadalombiztosítási járulék, a természetbeni és pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] A számítás minden szempontból jó, a vonatkozó jogszabálynak teljes egészében megfelel. A Tbj-tv. 29. § (1) bekezdése ugyanis a következőképpen rendelkezik: "A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Átalányadózó egyéni vállalkozó kivétkiegészítése

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozónak kell-e az évet követően 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetnie a járulékalapja és a tevékenységre jellemző keresete különbözete után?
Részlet a válaszából: […] Nem. Az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a kivét,illetve kivétkiegészítés fogalma – amelyhez az Eho-tv. 3. § (1) bekezdés ab)pontja az egyéni vállalkozó ehofizetését köti – nem értelmezhető. Afőfoglalkozású, többes jogviszonyban nem álló egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Nappali tagozatos főiskolás egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei lesznek egy nappali tagozatos főiskolai hallgatónak abban az esetben, ha vállalkozói igazolványt vált ki?
Részlet a válaszából: […] A főiskolai tanulmányok folytatásának ideje alatt az egyénivállalkozónak nem kell feltétlenül járulékot fizetnie, csak abban az esetben,ha vállalkozói kivétet (átalányadó-alapot) realizál. A Tbj-tv. 31. § (4)bekezdésének b) pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Nappali tagozatos egyetemista átalányadózó egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni az átalányadó-alap után egy nappali tagozatos egyetemi hallgató átalányadózó egyéni vállalkozónak? A tételes eho megfizetése havonta megtörténik.
Részlet a válaszából: […] Igen, kell. A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése úgy rendelkezik,hogy ha az átalányadózó egyéni vállalkozó felsőfokú oktatási intézménybennappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a 29százalékos társadalombiztosítási járulék, a 7 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.
1
7
8
9