Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] A számítás minden szempontból jó, a vonatkozó jogszabálynak teljes egészében megfelel. A Tbj-tv. 29. § (1) bekezdése ugyanis a következőképpen rendelkezik: "A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Átalányadózó egyéni vállalkozó kivétkiegészítése

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozónak kell-e az évet követően 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetnie a járulékalapja és a tevékenységre jellemző keresete különbözete után?
Részlet a válaszából: […] Nem. Az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a kivét,illetve kivétkiegészítés fogalma – amelyhez az Eho-tv. 3. § (1) bekezdés ab)pontja az egyéni vállalkozó ehofizetését köti – nem értelmezhető. Afőfoglalkozású, többes jogviszonyban nem álló egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Nappali tagozatos főiskolás egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei lesznek egy nappali tagozatos főiskolai hallgatónak abban az esetben, ha vállalkozói igazolványt vált ki?
Részlet a válaszából: […] A főiskolai tanulmányok folytatásának ideje alatt az egyénivállalkozónak nem kell feltétlenül járulékot fizetnie, csak abban az esetben,ha vállalkozói kivétet (átalányadó-alapot) realizál. A Tbj-tv. 31. § (4)bekezdésének b) pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Nappali tagozatos egyetemista átalányadózó egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni az átalányadó-alap után egy nappali tagozatos egyetemi hallgató átalányadózó egyéni vállalkozónak? A tételes eho megfizetése havonta megtörténik.
Részlet a válaszából: […] Igen, kell. A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése úgy rendelkezik,hogy ha az átalányadózó egyéni vállalkozó felsőfokú oktatási intézménybennappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a 29százalékos társadalombiztosítási járulék, a 7 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Egyéni és társas vállalkozás különadója

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vállalkozók különadó-fizetési kötelezettségére, és milyen okból került bevezetésre az új közteher?
Részlet a válaszából: […] Az Országgyűlés a költségvetés egyensúlyának javításaérdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésreképes adófizetők szolidaritására alapozva alkotta meg a 2006. évi LIX. tv.-t akülönadó- és járadékfizetési kötelezettségről.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Evaalany egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Érvényesítheti-e a járulékkedvezményt az evás egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan? Mit jelent az ő esetében a tényleges jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv.szeptember 1-jétől az egyéni vállalkozókra vonatkozóan is bevezette a 125 ezerforintos minimum-járulékalapot. Nem érinti e kötelezettség:– a heti 36 órás foglalkoztatással rendelkezőket,– a nappali tagozaton tanulmányokat folytatókat,– a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] A hír igaz. A "Gyurcsány-csomag" 2006. szeptember 1-jén és2007. január 1-jén hatályba lépő változtatásait a "2006. évi LXI. törvény egyespénzügyi tárgyú törvények módosításáról" norma hívta életre. Az Art. 17/A. § (1) bekezdése szerint: "A Tbj. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.
1
7
8