Találati lista:
11. cikk / 6685 Ügyvezető jogosultságainak korlátozása
Kérdés: Állami tulajdonban álló gazdasági társaság SzMSz-e úgy rendelkezik, hogy ügyvezetésnek minősül mindazon, a társaság vezetéséhez és irányításához szükséges döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapító hatáskörébe, illetve az SzMSz-ben meghatározott ügyvezető-helyettesi hatáskörbe. Korlátozhatja jogszerűen az alapító az ügyvezető ügyvezetési jogosultságát egy, a társaság szervezetében alatta álló vezető tisztségviselőnek nem minősülő személy hatáskörére tekintettel?
12. cikk / 6685 Illetőségigazolás
Kérdés: Hogyan tud illetőségigazolást kérni egy Magyarországon élő magánszemély, akinek több országból is származik adóköteles jövedelme?
13. cikk / 6685 Veszélyes munkakör miatti pótszabadság
Kérdés: Szülési szabadság és gyermek gondozása céljából történő fizetés nélküli szabadság alatt is megilleti az anyát a munkakör veszélyessége miatt (pl. ionizáló sugárzás) járó pluszszabadság időarányos része?
14. cikk / 6685 Otthontámogatás mentesítése a letiltás hatálya alól
Kérdés: Közszolgálati munkavállaló kérelemre nyújtott otthontámogatása kifizetésének időpontját megelőzően a munkavállaló munkabérét a bírósági végrehajtó lefoglalta. Kell munkabérletiltást érvényesíteni a kifizetendő otthontámogatásból, vagy az mentes a végrehajtás alól?
15. cikk / 6685 Munkavégzés nagyszülői GYES mellett
Kérdés: Dolgozhat továbbra is a több mint 20 éve fennálló munkaviszonyában egy nagyszülő, aki 2026. február 16-tól igénybe kívánja venni az unokája után a gyermekgondozást segítő ellátást?
16. cikk / 6685 Külföldi kiküldetés
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási szabályokra kell figyelemmel lennie a munkavállalói kiküldetésével összefüggésben egy magyarországi székhellyel rendelkező cégnek, amelynek egyik tulajdonosa osztrák állampolgár, és amely Ausztriában is rendelkezik telephellyel?
17. cikk / 6685 Tartós megbízási jogviszony
Kérdés: Be kell jelenteni tartós megbízási jogviszonyban biztosítottként egy kft. 0 forintos megbízási díjjal foglalkoztatott ügyvezetőjét annak ellenére, hogy másutt teljes munkaidős főállása van? Ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százaléka után? Be kell jelenteni a cég által folyamatosan foglalkoztatott 4 fő megbízottat, akiknek egyébként a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A továbbiakban ezek a munkavállalók is biztosítottá válnak az új szabályozások alapján?
18. cikk / 6685 Keresőképtelen egyéni vállalkozó bevétele
Kérdés: Hogyan alakul egy biztosítási üzletkötéssel foglalkozó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége, akinek a bevétele jutalékból származik, ami az előreláthatóan hosszú ideig tartó keresőképtelen állománya alatt is folyamatosan érkezik a számlájára? Befolyásolja ez a bevétel a táppénzjogosultságát?
19. cikk / 6685 Részmunkaidőre járó munkabér közterhe
Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki „A” foglalkoztatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll havi 400.000 forintos munkabérrel. Ugyanez a munkavállaló munkaviszonyt létesített „B” cégnél is heti 4 órára, havi 40 ezer forintért. A „B” cég könyvelője azt a tájékoztatást adta, hogy a szociális hozzájárulási adót, valamint a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér 30 százaléka (2026-ban 96.840 forint) után kell megfizetnie, illetve levonnia a munkavállalótól. Valóban igaz ez?
20. cikk / 6685 Kisadózó egyéni vállalkozó közterhe
Kérdés: Érdemes a megemelt 75.000 forintos összeget fizetnie egy kisadózó egyéni vállalkozónak? Mennyivel lesz több a nyugdíja az érintett vállalkozónak, aki jelenleg 60 éves, ha még 5 évig a megemelt összeget fizeti? Vagy célszerűbb az 50 ezer forint mellett maradnia, és a különbözetet más nyugdíj-megtakarításban gyűjteni?
