6726 talált cikk az Art. kifejezésre

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?

Kérdés: Mikortól kell megfizetni a havi 50 ezer forint összegű tételes adót egy kisadózó egyéni vállalkozónak, aki eddig nappali egyetemi tanulmányokat folytatott, és havi 25 ezer forint közterhet kellett fizetnie, ha hallgatói jogviszonya augusztus hónapban szűnt meg, de október 15-ig érvényes a diákigazolványa?

Kérdés: Kedvezőbb az édesanya számára, ha veszélyeztetett terhesként a szülésig keresőképtelen állományban lesz, vagy jobban jár, ha szülési szabadságot igényel a szülést megelőző 28. naptól az alábbi esetben? Az édesanya jelenleg második gyermekét várja, a szülés várható időpontja 2019. október 31. Az első gyermek 2019. május 5-én töltötte be a 3. életévét, utána az anya CSED-et, GYED-et, majd GYES-t kapott, és a GYES folyósítása mellett visszament dolgozni napi hat órában, amelynek megfelelően a munkabére is csökkent. A munkavállaló a GYES lejártát követően továbbra is napi 6 órás munkaidőben dolgozik.

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.

Kérdés: A gyermeket a szülők közös felügyeleti joggal nevelik tovább. A közös felügyeletet a bíróság is elfogadta, így a gyermek egy hónapot az édesapjánál, egy hónapot pedig az édesanyjánál tölt. Az apa 2019. augusztus 8-tól 17-ig gyermek-ápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a foglalkoztatójánál működő kifizetőhelyhez, mert abban a hónapban nála volt a gyermek, az édesanya pedig külföldön tartózkodott. Az apának van egy élettársa, akinek a gyermekét közösen nevelik, mert a gyermek édesapja meghalt. Jogosult gyermekápolási táppénzre az édesapa a fenti esetben? Számfejtheti a kifizetőhely a gyermekápolási táppénzt az apa részére?

Kérdés: Helyesen járt el a főfoglalkozású munkáltató abban az esetben, amikor megőrzési kötelezettségére hivatkozva megtagadta a munkavállaló biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványának kiadását, annak ellenére, hogy a dolgozó mellékfoglalkozású munkahelye kifejezetten kérte? A másik munkahely szeretett volna eleget tenni bejegyzési kötelezettségének, amely így most meghiúsult.

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha újonnan létesített munka-viszonyában a munkavállaló a munkabérét terhelő letiltásokról nem adott át tartozásigazolást?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki 3 gyermek után gyermeknevelési támogatásban részesült, de most kapott egy értesítést, hogy vissza kell fizetnie az utolsó hónapokban kapott ellátást? Véleménye szerint ő nem hibás. Van lehetőség méltányosságra ebben az esetben?

Kérdés: Megilleti további 10 hónapra az egészségügyi szolgáltatás azt a kilépő munkavállalót, aki munkaviszonya megszűnésével összefüggésben 10 havi végkielégítést kapott, amelyből mind a pénzbeli, mind a természetbeni egészségbiztosítási járulék levonásra került, vagy elhelyezkedéséig köteles lesz megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulékfizetésre a továbbiakban egy családi gazdaság tagja, aki eddig Ausztriában dolgozott munkaviszonyban, így nem volt kötelezett járulékfizetésre, szeptembertől azonban Ausztriából nyugdíjban részesül, viszont a magyar nyugdíjkorhatárt még nem érte el? Amennyiben köteles járulékfizetésre, akkor a minimálbér vagy a tavalyi jövedelem lesz a számítás alapja?