Munkavégzés ápolási díj folyósítása mellett

Kérdés: A minimálbér, vagy annak 50 százaléka képezi-e a járulék alapját abban az esetben, ha egy betéti társaság beltagja, aki nem rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, szülő ápolására ápolási díjat igényelt és kapott, és emellett 4 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdése alapján a társas vállalkozó járulékalapjának alsó és felső határát az ápolási díj folyósításának időtartamával arányosan csökkenteni kell, kivéve ha ez idő alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. E rendelkezésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Főállású anyaság

Kérdés: Hol található a főállású anyaságra történő hivatkozás? Létezik-e ilyen fogalom, és milyen feltételei vannak? Kell-e a házastársnak (élettársnak) munkaviszonnyal rendelkeznie ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A "főállású anyaság" mint fogalom ilyen formában egyik jogszabályban sem létezik. A közhasználatban elterjedt kifejezés tulajdonképpen a családjogi támogatás szerinti gyermeknevelési támogatás igénybevételét jelenti.A Cst. szabályozása szerint gyermeknevelési támogatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Vállalkozói tevékenység ápolási díj alatt

Kérdés: Végezhet-e egyéni vállalkozói igazolvánnyal biztosítási ügynöki tevékenységet, valamint gyógymasszírozást egy ápolási díjban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozói tevékenység az ápolási díj folyósítását nem veszélyezteti, tekintve, hogy a Szoc-tv. – idevágó – 42. § (1) bekezdés d) pontja csak azt a keresőtevékenységet tiltja a juttatás folyósításának ideje alatt, amely meghaladja a napi 4 órát.Nézzük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolványa átvételétől, annak visszaadásáig tart. Ennek tartama alatt – ide nem értve a legalább heti 36 órás foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. § alapján:"Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Egyéni vállalkozás ápolási díj alatt

Kérdés: Folytathat-e keresőtevékenységet kiegészítő tevékenységű vállalkozóként az a személy, aki idős szülő ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot kért? A fizetés nélküli szabadság ideje alatt "főállásúként" kaphatja-e az ápolási segélyt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához ejtsünk néhány szót az ápolási díjról. A szociális ellátásnak e fajtájáról a Szoc-tv. 40-44. §-ai rendelkeznek.Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezéseinek értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig egyáltalán nem folytathat; a gyermek másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Járulékminimum fizetése keresőképtelenség idején

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér utáni járulékokat, illetve a tételes eho-t a társas vállalkozó után abban az esetben, ha táppénzre való jogosultsága már megszűnt, de 1-2 hónapig orvosilag igazoltan továbbra is keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdése sorolja fel azokat az időszakokat, melyek tartamát a társas vállalkozó minimumjárulék-alapjának a meghatározásánál [részletes szabályait a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdése alatt találjuk] figyelmen kívül kell hagyni. Ilyen, ha a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
1
…
29
30
31