Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezéseinek értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig egyáltalán nem folytathat; a gyermek másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Járulékminimum fizetése keresőképtelenség idején

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér utáni járulékokat, illetve a tételes eho-t a társas vállalkozó után abban az esetben, ha táppénzre való jogosultsága már megszűnt, de 1-2 hónapig orvosilag igazoltan továbbra is keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdése sorolja fel azokat az időszakokat, melyek tartamát a társas vállalkozó minimumjárulék-alapjának a meghatározásánál [részletes szabályait a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdése alatt találjuk] figyelmen kívül kell hagyni. Ilyen, ha a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Megbízás alapján munkát végző személy ellátásai

Kérdés: Jogosult-e táppénzre, illetve gyermekápolási táppénzre a megbízási szerződés keretében munkát végző személy? A megbízási szerződés adott feladat elvégzésére szól, tehát a munkaidő kötetlen, és szabadság ebben a jogviszonyban nem jár.
Részlet a válaszából: […] Jogszabály nem zárja ki, hiszen a megbízásos jogviszonyban álló munkavállaló – amennyiben a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kiterjed rá a biztosítás, azaz az e tevékenységéből származó járulék alapot képező jövedelme [Tbj-tv. 4. § k) pont] eléri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Orosz, román és izraeli állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Van-e különbség a társadalombiztosítási jogviszony megítélésében az orosz, román és izraeli állampolgárságú személyek esetében, amennyiben munkát tagi jogviszonyban, illetve munkaviszony keretében végeznek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés sokrétű választ igényel. A biztosítási jogviszony megítéléséhez két alapvető szempontot kell figyelembe vennünk, mely eldönti, hogy a biztosítás, illetőleg a járulékfizetési kötelezettség hogyan áll fenn. Első megközelítésben azt kell tudnunk, hogy a munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van, de jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül? A GYES időtartama alatt otthonában munkát végez, melyet leszámláz a megrendelőnek, de jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] A Cst. 21. §-a alapján a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig nem folytathat. Keresőtevékenységet folytatni a gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Egyéni vállalkozó közterhei a GYES alatt

Kérdés: Tartósan beteg gyermekét gondozó szülő GYES-ben részesül, és időközben egyéni vállalkozói igazolványt váltott. Munkaviszonynak minősül-e a GYES járulékfizetési szempontból, illetve az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik?
Részlet a válaszából: […] A GYES semmilyen szempontból nem minősül munkaviszonynak. A GYES a Cst. által szabályozott gyermekgondozási támogatás. Tekintve, hogy a GYES-ből az igényjogosult nyugdíjjárulékot fizet, így a nyugdíj szempontjából szolgálati időt szerez. A Tbj-tv. szerint az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Társas vállalkozó járulékfizetése anyasági ellátás esetén

Kérdés: Ha egy bt. beltagja, mint vállalkozás személyesen közreműködő ügyvezetője ebből a jogviszonyból semmiféle díjazásban nem részesül, akkor jogosult-e egy másik főállású munkaviszonyból származó GYÁS-ra, majd később GYED-re? Ha igen, a GYÁS, majd GYED folyósítása alatt kell-e a társas vállalkozói jogviszonyra tekintettel a minimálbér után fizetni a járulékokat, illetve a tételes ehót?
Részlet a válaszából: […] A főfoglalkozású munkaviszonyból eredő biztosítási kötelezettség alapján a szülő nő – egyéb feltételek fennállása esetén – jogosult GYÁS-ra és GYED-re. A betéti társaság személyesen közreműködő tagjaként, ügyvezetőjeként erre az időszakra mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

GYED és GYES folyósításának ideje alatti munkavégzés

Kérdés: A gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt az ellátásban részesülő milyen egyéb díjazásban részesülhet és milyen összeghatárig (pl.: megbízási díj, tiszteletdíj)?
Részlet a válaszából: […] Szociális ellátórendszerünk – talán nem meglepő módon – kiemelt jelentőséget tulajdonít a gyermekvállalással, gyermekneveléssel járó megélhetési többletterhek enyhítését, kiegyenlítését célzó támogatási formáknak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
29
30
31