Találati lista:
221. cikk / 237 Biztosítás díjának közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a cégnek, illetve a biztosítottnak a cég által 1995-ben kötött és azóta folyamatosan fizetett biztosítás díja után abban az esetben, ha a befizetett összegnek van adómentes és adóköteles része is, és a biztosított 2000. január 2-től tagi jogviszonyban, előtte pedig alkalmazottként dolgozott a társaságnál? Hogyan lehet a közterhek rendezéséről visszamenőleg intézkedni?
222. cikk / 237 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség keletkezik a kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetője részére a cég által fizetett, a minimálbér összegét el nem érő, önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés után?
223. cikk / 237 Nyugdíjas közös képviselő adókedvezménye
Kérdés: Jár-e alkalmazotti kedvezmény annak a társasházi közös képviselőnek, aki munkáját nyugdíj folyósítása mellett napi 8 órában végzi, illetményét tiszteletdíjként veszi fel, ami után az szja-t ő fizeti?
224. cikk / 237 Nyugdíjas beltag adókedvezményei, járuléka
Kérdés: A bt. beltagja, valamint két kültagja nyugdíjas. A munkát a beltag végzi. Milyen kedvezmények járnak részére a jövedelem kifizetésekor, illetve milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
225. cikk / 237 Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
226. cikk / 237 Ügyvédi iroda tagjának önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíja
Kérdés: Fizethet-e az ügyvédi iroda a tagja részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíjat adó- és járulékmentesen, ha a tag nem áll munkaviszonyban, és a foglalkoztatási hozzájárulás nem éri el a minimálbért?
227. cikk / 237 RSZJ-ben részesülő munkavállaló keresete
Kérdés: Van-e valamilyen korlátozás annak a munkavállalónak a keresetére vonatkozóan, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, és RSZJ-ben részesül? Igénybe vehet-e fogyatékossága miatt adókedvezményt?
228. cikk / 237 Személyijövedelemadó-kedvezmény
Kérdés: Érvényesítheti-e egy egyéni vállalkozó vagy egy kft. tagja a 30 százalékos személyijövedelemadó-kedvezményt abban az esetben, ha felnőttképzésben vesz részt?
229. cikk / 237 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
230. cikk / 237 Adókedvezmény visszamenőleges igénybevétele
Kérdés: Az Szja-tv. 3. § 72/h pontja (módosítva a 2002. évi XLII. törvénnyel) értelmében "Személyijövedelemadó-terhet nem viselő járandóság":"h) az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő mérkőzésvezető részére e tevékenységgel összefüggésben juttatott jövedelemnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, de legfeljebb adóévenként 50 000 forintot meg nem haladó része."Aki ezt januártól nem vette igénybe, az mostantól kezdődően év végéig igénybe veheti-e? Költségelszámolás esetén igénybe vehető-e ez a kedvezmény?
