Találati lista:
121. cikk / 591 Beltag javára kötött biztosítás
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
122. cikk / 591 Bíróság által megítélt kártérítés
Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?
123. cikk / 591 Nagycsaládosok személygépkocsi--szerzési támogatásának megtérítése-
Kérdés: Levonható a munkabérből, illetve a társadalombiztosítási ellátásokból a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának jogalap nélkül igényelt vagy vissza nem fizetett összege?
124. cikk / 591 Kiküldött részmunkaidős munkavállaló járulékalapja
Kérdés: A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során részarányosan csökken a havi névleges járulékalap (KSH-adatok szerint 362 600 forint), vagy teljes összeggel kell számolni abban az esetben, ha a kiküldött dolgozó csak részmunka-időben, heti 20 órában dolgozik?
125. cikk / 591 A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap
Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
126. cikk / 591 Megbízottak biztosítási kötelezettségének elbírálása
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget azoknak a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akiket pályázatok keretében foglalkoztat a megbízójuk az alábbiak szerint? A munkavállalók egyszerre több pályázatban is dolgoznak, így több megbízási jogviszony van érvényben. Egy pályázaton belül havonta, rendszeresen teljes hónapra kapnak megbízási díjat bizonyos feladatokra, de a rendszeres megbízási díj mellett előfordul, hogy ugyanahhoz a pályázathoz kapcsolódóan egy másik feladat ellátása miatt még adott hónapon belül egy napra is kapnak külön megbízási díjat. Például egy megbízott munkavállaló a havi rendszeres 47 100 forintos megbízási díj mellett még ugyanabban a hónapban kap egy napra 15 000 forintot ugyanazzal a pályázattal összefüggésben.
127. cikk / 591 Szakképzési hozzájárulás minimumjárulék-alap után
Kérdés: Valóban meg kell fizetni a minimumjárulék-alap után a szakképzési hozzájárulást is egy társas vállalkozásnak? Több fórumon is elhangzott ez az álláspont, a cég véleménye szerint viszont a jogszabályok nem támasztják ezt alá.
128. cikk / 591 Online adóelőleg-nyilatkozat
Kérdés: Hogyan juttathatja el legegyszerűbben az adóelőleg-nyilatkozatot a bérszámfejtést végző vállalkozás részére a munkavállaló abban az esetben, ha az alkalmazására online módon került sor, a munkavégzés az otthonában történik, a munkáltatójánál személyes ügyintézésre nincs lehetőség? Hitelesnek fogadható el ebben az esetben az e-mailen megküldött nyilatkozat?
129. cikk / 591 Végrehajtás munkabérelőleg esetén
Kérdés: Befolyásolja a munkabérelőleg havi törlesztése a munkáltató levonási kötelezettségét, illetve sorrendjét annak a munkavállalónak az esetében, aki 2020. június hónapban kérte a bérelőleget, amelyet hathavi részletekben fog visszafizetni, szeptember hónapban azonban közüzemidíj-tartozás miatt jövedelmét érintően munkabérletiltást adott ki az önálló bírósági végrehajtó?
130. cikk / 591 Járulékok utólagos levonása
Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
