Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalók társadalombiztosítási kötelezettsége

Kérdés: Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó román állampolgárok az anyacéggel vannak munkaviszonyban, kiküldetés alapján dolgoznak Magyarországon. Hogyan kell értelmezni ebben az esetben a 2006. évi II. tv. II. részének alábbi 7., illetve 8. cikkének rendelkezéseit? "7. cikk Általános rendelkezés: Valamely jövedelemszerző tevékenységet folytató személyre, ha a jelen egyezmény előírásai másként nem rendelkeznek, annak a szerződő félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén az érintett személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi. Ez akkor is érvényes, ha a foglalkoztatott lakóhelye vagy a foglalkoztató székhelye a másik szerződő fél területén található." "8. cikk Különleges rendelkezések: (1) Amennyiben az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező foglalkoztató foglalkoztatottját a másik szerződő fél területére küldi, úgy a kiküldetés kezdetét követő 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél jogszabályai alkalmazandók, mintha az érintett személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Az önálló vállalkozó abban az esetben, ha az egyik szerződő fél felségterületén biztosított, és a másik szerződő fél területén folytatja önálló vállalkozói tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél szabályai szerint van biztosítva, mintha az érintett személy továbbra is ennek a félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét." A fenti két cikkely alapján a törvény hatálybalépését – 2006. november 1. – követően a fióktelepen dolgozó munkavállalók után Magyarországon köteles-e a fióktelep társadalombiztosítási járulékot fizetni? További kérdés, hogy a kiküldetés időpontját a törvény hatálybalépésétől kell-e számítani, vagyis annak a munkavállalónak, akinél már letelt a két év kiküldetés, belép-e a magyarországi tb-járulék-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A november 1-jén hatályba lépett magyar-román egyezményelőírásai tulajdonképpen csak rövid ideig lesznek érvényben, hiszen Romániahamarosan uniós tagállammá válik. Ez azonban nem jelent majd "törést", hiszenaz egyezmény elvei jórészt megegyeznek az 1408/71/EGK rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Magyarországon szülő EGT-állampolgár munkavállaló ellátásai

Kérdés: Milyen egészségügyi szolgáltatásra jogosult és milyen mértékben a terhesség időszaka alatt, illetve a szülést követően a Magyarországon munkát végző EGT-állampolgár, ha járandóságát külföldön, a külföldi munkáltatójától kapja? Hogyan változik az ellátás, ha ugyanaz az EGT-állampolgár 2007-től kirendeléssel Magyarországon fog munkát végezni egész évben, öt éven keresztül, s emiatt a külföldi munkáltató és a munkavállaló Magyarországon fog adót és járulékot fizetni, de állományi létszámban még mindig a külföldi munkáltatónál lesz?
Részlet a válaszából: […] Az 1408/71/EGK rendelet szerint a kiküldetésben lévő uniósállampolgár 1 évig még a kiküldő országban lesz biztosított. Ezt egy évre lehetmeghosszabítani. Ennek letelte után terjed ki rá a biztosítás a munkavégzéshelye szerinti országban. A Magyarországon biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

E101 jelű nyomtatvány

Kérdés: Mire szolgál az E101-es nyomtatvány, ki és hol igényelheti? Milyen adatok kellenek a nyomtatvány kiállításához?
Részlet a válaszából: […] Az 1408/71/EGK rendelet a társadalombiztosítási rendszerekkoordinációjáról szól, a jogszabályi rendszer része, és Magyarország EurópaiUnióhoz való csatlakozása óta ezt a jogszabályt közvetlenül alkalmazni is kell.A rendelet nemcsak azon állampolgárok részére szabályozza az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Külföldi cég magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalók jogviszonya

Kérdés: Egy francia székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepén az alapító külföldi vállalatnál munkaviszonyban álló munkavállalók fogják az alapító külföldi vállalat és egy magyar megrendelő közötti szerződés szerint a Magyarországon végzett kivitelezést koordinálni, és a teljesítéseket leigazolni. A külföldiek nem a fióktelep külföldi vállalatánál, hanem annak külföldi anyavállalatainál vannak munkaviszonyban. Milyen munkajogi formában végezhetnek a külföldiek munkát a magyar fióktelepen, illetve kell-e részükre adó- és járulékköteles jövedelmet fizetni, ha fizetést egyébként kapnak külföldön? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a fióktelep külföldi képviselőire, ha részükről munkavégzés Magyarországon nem történik? Milyen munkaügyi nyilvántartás és bejelentés (OEP, EMMA) vonatkozik a fióktelepen dolgozó külföldiekre az említett esetben?
Részlet a válaszából: […] A francia anyavállalatnál munkaviszonyban álló dolgozók és amagyar fióktelep között semmiféle biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonysem keletkezik. Ők kiküldetésben vannak Magyarországon, és – az 1408/71/EGKrendelet értelmében – legalább 1 évig a kiküldő ország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Külföldi cég magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalóinak jogviszonya

Kérdés: Egy francia székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepén az alapító külföldi vállalatnál munkaviszonyban álló munkavállalók fogják az alapító külföldi vállalat és egy magyar megrendelő közötti szerződés szerint a Magyarországon végzett kivitelezést koordinálni és a teljesítéseket leigazolni. A külföldiek nem a fióktelep külföldi vállalatánál, hanem annak külföldi anyavállalatainál vannak munkaviszonyban. Milyen munkajogi formában végezhetnek a külföldiek munkát a magyar fióktelepen, illetve kell-e részükre adó- és járulékköteles jövedelmet fizetni, ha fizetést egyébként kapnak külföldön? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a fióktelep külföldi képviselőire, ha részükről munkavégzés Magyarországon nem történik? Milyen munkaügyi nyilvántartás és bejelentés (OEP, EMMA) vonatkozik a fióktelepen dolgozó külföldiekre az említett esetben?
Részlet a válaszából: […] A francia anyavállalatnál munkaviszonyban álló dolgozók és amagyar fióktelep között semmiféle biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynem keletkezik. Ők kiküldetésben vannak Magyarországon, és – az 1408/71 EGKrendelet értelmében – legalább 1 évig a kiküldő ország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyfélszolgálatai

Kérdés: A sok költözés után hol intézhetik ügyeiket a Fővárosi és Pest mMegyei EP fennhatósága alá tartozó ügyfelek?
Részlet a válaszából: […] A bejelentési kötelezettség megváltozása miatt a Fővárosi ésPest megyei Egészségbiztosítási Pénztár Budapest XIII. kerület, Teve u. 1. a-c.található székházában intézendő ügyeket nem a megszokott helyen kell intézni,sok bosszúságot okozva ezzel az ügyfeleknek.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Olasz ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
Részlet a válaszából: […] A csatlakozást követően az 1408/71 EGK rendelet határozzameg, hogy az EGT-állampolgár melyik ország jogszabályai szerint válikbiztosítottá. Főszabály szerint annak a tagállamnak a jogszabályainak a hatályaalá tartozik, amelynek területén foglalkoztatják. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak – a nála eltöltött szolgálati idő igazolásántúl – jogszabályban meghatározott feladatai nincsenek a dolgozója nyugdíjbavonulásával kapcsolatban, azonban szakszerű segítségével megkönnyítheti azügyintézést. A munkáltató a szolgálati időt a NYENYI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] A csatlakozást követően a 1408/71 EGK rendelet határozzameg, hogy az EGT-állampolgár melyik ország jogszabályai szerint válikbiztosítottá. Főszabály szerint annak a tagállamnak a jogszabályai hatálya alátartozik, melynek területén foglalkoztatják. Feltételezhetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Német állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy német anyavállalat német állampolgárságú tagjának, aki 2003. évben Magyarországon egy bt.-t, 2005. évben egy kft.-t létesített? A német tulajdonos az anyavállalatnál mint tag Németországban biztosított, a bt.-nél beltag, 5 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és üzletvezető, a kft.-nél 95 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és ügyvezető. Jövedelmet egyik társaságban sem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] A csatlakozást követően a 1408/71. EGK rendelet határozzameg, hogy az EGT-állampolgár melyik ország jogszabályai szerint válikbiztosítottá. Főszabály szerint annak a tagállamnak a jogszabályi hatálya alátartozik, amelynek területén foglalkoztatják. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
1
3
4
5
8