5407 talált cikk a 1% kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az iskolarendszerű képzés átvállalására vonatkozó jogszabályokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. október 4-től áll munkaviszonyban egy cégnél, 2006 őszétől egyetemi hallgató, a 2009/2010-es tanévben halasztott, 2010/2011-ben folytatta a tanulmányait, és az utolsó évre a munkáltatója tanulmányi szerződést kötött vele? Az alább idézett cikkrészletből melyik részt kell alkalmazni a munkavállalóra? "Az iskolarendszerű képzés 2011-ben felmerült költségének átvállalása esetén a munkáltató adókötelezettségét a következők szerint kell meghatározni: – Ha a képzés 2009. december 31-ét követően kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költségnek megfelelő (195 000 x 1,19 = 232 050) adóalap után az adó 16 százalék, az ezt meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig 27 százalék. – Ha a képzés 2009. február 1.-december 31. között kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költséget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék. – Ha a képzés 2006. január 1.-2009. január 31. között kezdődött, 2011-ben a 400 ezer forint összeghatárig átvállalt költséget kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék."

Kérdés: Meg kell-e szüntetni a tanulószerződéses jogviszonyt, vagy továbbra is fennmaradhat a bejelentett jogviszonya annak a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanulónak, aki megbukott a záróvizsgán, és legközelebb októberben tud pótvizsgázni?

Kérdés: Mit jelent az összeszámítás az Mt. kirendelésre vonatkozó szabályának értelmezésében, amely szerint a munkaadó éves szinten 44 napot, az összeszámítás szabályai szerint 110 napot rendelheti ki kiküldetési rendelvénnyel a munkavállalókat? Milyen járulékot kell fizetnie a cégnek a munkavállalónak kifizetett 44 napon túli kiküldetés esetén? Elszámolható-e költségként a 44 napon túli kiküldetés? Vonatkozik-e a 44 napos korlát a tagi jogviszonyban lévőkre is?

Kérdés: Érdemes-e fellebbeznie a biztosítottnak az igénylés elutasítása ellen az alábbi esetben? A munkavállaló 2007. szeptember 10-től 2010. november 1-jéig dolgozott előző munkahelyén, ahol 2010. július 10-től táppénzes állományban volt, majd munkahelyet változtatott. Az új munkaviszony a munkaszerződés alapján 2010. november 2-án jött létre, de mivel a dolgozó veszélyeztetett terhes volt, nem tudta felvenni a munkát, szüléséig folyamatosan táppénzes állományban volt. Az egészségbiztosítási pénztár az orvosi igazolások és a munkaszerződés alapján tovább folyósította a táppénzt, mondván, hogy ez 2010. évben még lehetséges, de 2011. évtől változik a jogszabály, a 2011. március 5-től igényelt terhességi-gyermekágyi segély kérelmét viszont elutasították azzal, hogy az új foglalkoztatónál a biztosított jogviszonya nem jött létre.

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizetőhely, ha a 2011. évi minimálbér alapján számítja a táppénzt, és 107 napra folyósítja az alábbi esetben? A munkavállaló 2011. január 1-jétől dolgozik a foglalkoztatónál. Két éven belüli előző jogviszonyai 2007. április 21-től 2008. június 10-ig, 2008. június 21-től 2010. március 16-ig és 2010. augusztus 16-tól 2010. december 31-ig tartottak. A 2010. augusztus 16-tól december 31-ig tartó munkavállalása rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett történt, melyet 2011. január 1-jétől megszüntettek állapotjavulás miatt. A dolgozó 2011. április 18-tól keresőképtelen, és a betegszabadság lejárta után táppénzt igényelt.

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantsági nyugdíj időtartama az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe?

Kérdés: Szolgálati időnek számít-e az 1994-1995-ig tartó munkanélküli-járadék időtartama, tekintettel arra, hogy a járulékot levonták az ellátásból?

Kérdés: Nyitva tartható-e július 1-jén, az egészségügyi munkaszüneti napon egy gyógyszertár, foglalkoztathatók-e ezen a napon a munkavállalók, illetve ha igen, akkor milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkabér kifizetésére? A munkaszüneti napról kiadott közlemény szerint az egyéni és társas vállalkozókra, valamint a közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre a munkaszüneti nap nem érvényes.

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a nőnek, aki a férjével szeretne tartani külföldre, ahová külszolgálatra rendelték, de a nyugdíj-biztosítási jogviszonyát nem szeretné megszakítani?

Kérdés: Magasabb összegű lesz-e a kieső idő miatt a megállapított nyugdíj annak az 1953. január 21-én született munkavállalónak az esetében, aki 1971. július 1-jén kezdett dolgozni, a munkaviszonya folyamatos, és 1992. március 30-tól 1993. szeptember 30-ig munkanélküli-ellátásban részesült? Kérheti-e majd 2012-ben a kedvezőbb nyugdíj-megállapítást?