Szülők munkavégzés alóli mentesítése
Kérdés
Korábban már kimerített szabadságnapok hiányában milyen lehetősége van a jelenléti oktatás helyett távoli eléréssel tanított gyermekek szüleinek a munkavégzés alóli igazolt, munkáltatói engedélyhez kötött mentesítésre? Van valamilyen külön szabályozás a kormányzati tisztviselőkre? A távollét jogcíme milyen formában érinti, illetve befolyásolja a társadalombiztosítási jogviszony fennállását?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. június 2-án (379. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6445
[…] háttérszabályozása miatt a közalkalmazott jogállású foglalkoztatottak esetében is érvényesül.A hivatkozott jogszabályhellyel mutat analógiát a Kit. szabályozása, mely a hatálya alá tartozó kormánytisztviselők számára azonos, különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára szintén lehetőséget biztosít a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre.A mentesítés sarokpontja az a lényeges körülmény, hogy a munkáltató munkavégzés hiányában is állapíthat meg a munkavállaló számára járandóságot, alkalmazva az Mt. 146. §-ának (2) bekezdését, amely szerint a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.A Kit. az érintett felek megállapodására alapított javadalmazás lehetőségét a 135. § (2) bekezdésében a munkaviszonyra irányuló szabályozáshoz hasonlóan deklarálja. A szabályozás értelmében a kormánytisztviselőt, ha a 93. § (2) bekezdésének j) vagy l) pontja alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre a munkáltatói jogkör gyakorlójával történt megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.Abban az esetben, ha a foglalkoztatónak nincs lehetősége, vagy nem rendelkezik megfelelő forrással arra, hogy megállapodás alapján a foglalkoztatott részére átlagkeresetet vagy illetményt folyósítson, érvényesül a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja, és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartama alatt a foglalkoztatott biztosítása szünetel.A szünetelés egyenes következménye a Tbj-tv. 39. §-ának (2) pontjában meghatározott egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség. A fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7710 forint (napi összege 257 forint), és alapesetben a foglalkoztatott fizeti meg. Lényeges átmeneti intézkedésként a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a 140/2020. Korm. rendeletben foglaltak szerint a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult.2020. május 1-jétől a munkáltató […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. június 2-án (379. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6445
[…] háttérszabályozása miatt a közalkalmazott jogállású foglalkoztatottak esetében is érvényesül.A hivatkozott jogszabályhellyel mutat analógiát a Kit. szabályozása, mely a hatálya alá tartozó kormánytisztviselők számára azonos, különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára szintén lehetőséget biztosít a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre.A mentesítés sarokpontja az a lényeges körülmény, hogy a munkáltató munkavégzés hiányában is állapíthat meg a munkavállaló számára járandóságot, alkalmazva az Mt. 146. §-ának (2) bekezdését, amely szerint a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.A Kit. az érintett felek megállapodására alapított javadalmazás lehetőségét a 135. § (2) bekezdésében a munkaviszonyra irányuló szabályozáshoz hasonlóan deklarálja. A szabályozás értelmében a kormánytisztviselőt, ha a 93. § (2) bekezdésének j) vagy l) pontja alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre a munkáltatói jogkör gyakorlójával történt megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.Abban az esetben, ha a foglalkoztatónak nincs lehetősége, vagy nem rendelkezik megfelelő forrással arra, hogy megállapodás alapján a foglalkoztatott részére átlagkeresetet vagy illetményt folyósítson, érvényesül a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja, és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartama alatt a foglalkoztatott biztosítása szünetel.A szünetelés egyenes következménye a Tbj-tv. 39. §-ának (2) pontjában meghatározott egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség. A fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7710 forint (napi összege 257 forint), és alapesetben a foglalkoztatott fizeti meg. Lényeges átmeneti intézkedésként a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a 140/2020. Korm. rendeletben foglaltak szerint a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult.2020. május 1-jétől a munkáltató […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
