Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók
Kérdés
Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. október 25-én (307. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5212
[…] szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan. A felsorolásból látható, hogy a bejelentett lakóhely és a tartózkodási engedély nem elegendő a belföldi minősítéshez, ezért a koreai anyacég Magyarországra kirendelt dolgozói továbbra is külföldinek tekintendők a Tbj-tv. alkalmazása során. Ennek következtében – figyelemmel az Eho-tv. előbb idézett rendelkezésére – nem keletkezik a juttatásaik után a magyar leányvállalatnak százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége. A szociális hozzájárulási adót illetően a 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (4) bekezdésének h) pontjából kell kiindulni, melynek értelmében a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónak nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj-tv. 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki. A Tbj-tv. 13. §-ának b) pontja úgy szól, hogy a Tbj-tv. rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a jogalkalmazás során a kétoldalú egyezmények szabályai megelőzik a hazai jog előírásait. Tekintve, hogy Magyarország és a Koreai Köztársaság között szociális biztonsági egyezmény van érvényben, így annak szabályai elsőbbséget élveznek a Tbj-tv. előírásaival szemben. A 2006. évi LXXIX. tv.-nyel kihirdetésre került egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése értelmében, amennyiben a koreai anyacég az alkalmazásában álló dolgozót kiküldi a Magyarország területén működő leányvállalatához, az első harminchat hónap alatt e munka vonatkozásában a Koreai Köztársaság kötelező biztosításról szóló jogszabályai alkalmazandók a továbbiakban is, úgy mintha a munkavállaló továbbra is Korea területén állna alkalmazásban. Ugyanezen cikk (2) bekezdése rendelkezik a kiküldetési időtartam hosszabbításának lehetőségéről is, ennek értelmében, amennyiben a kiküldetés meghaladja a harminchat hónapot, a korábbi állam joghatósága további harminchat hónappal meghosszabbodik, ha mindkét szerződő állam illetékes hatóságai (vagy az általuk kijelölt teherviselők vagy egyéb szervek) helyt adnak a munkavállaló és a munkáltató ez irányú közös kérelmének. E szabályok alapján a koreai anyacég alkalmazásában álló külföldi illetőségű munkavállalók a magyarországi kiküldetésük időtartama alatt, de legfeljebb harminchat hónapig, hosszabbítás esetén összesen maximum hetvenkét hónapig nem a magyar, hanem a koreai jogszabályok hatálya alá tartoznak, azaz rájuk a magyar társadalombiztosítási kötelezettség ez idő alatt nem terjed ki. Erre tekintettel szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem merül fel utánuk ugyanezen időtartam alatt. A személyi jövedelemadót érintően más a helyzet, ott ugyanis nem lehet szó mentesülésről. A kettős adóztatás […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. október 25-én (307. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5212
[…] szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan. A felsorolásból látható, hogy a bejelentett lakóhely és a tartózkodási engedély nem elegendő a belföldi minősítéshez, ezért a koreai anyacég Magyarországra kirendelt dolgozói továbbra is külföldinek tekintendők a Tbj-tv. alkalmazása során. Ennek következtében – figyelemmel az Eho-tv. előbb idézett rendelkezésére – nem keletkezik a juttatásaik után a magyar leányvállalatnak százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége. A szociális hozzájárulási adót illetően a 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (4) bekezdésének h) pontjából kell kiindulni, melynek értelmében a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónak nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj-tv. 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki. A Tbj-tv. 13. §-ának b) pontja úgy szól, hogy a Tbj-tv. rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a jogalkalmazás során a kétoldalú egyezmények szabályai megelőzik a hazai jog előírásait. Tekintve, hogy Magyarország és a Koreai Köztársaság között szociális biztonsági egyezmény van érvényben, így annak szabályai elsőbbséget élveznek a Tbj-tv. előírásaival szemben. A 2006. évi LXXIX. tv.-nyel kihirdetésre került egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése értelmében, amennyiben a koreai anyacég az alkalmazásában álló dolgozót kiküldi a Magyarország területén működő leányvállalatához, az első harminchat hónap alatt e munka vonatkozásában a Koreai Köztársaság kötelező biztosításról szóló jogszabályai alkalmazandók a továbbiakban is, úgy mintha a munkavállaló továbbra is Korea területén állna alkalmazásban. Ugyanezen cikk (2) bekezdése rendelkezik a kiküldetési időtartam hosszabbításának lehetőségéről is, ennek értelmében, amennyiben a kiküldetés meghaladja a harminchat hónapot, a korábbi állam joghatósága további harminchat hónappal meghosszabbodik, ha mindkét szerződő állam illetékes hatóságai (vagy az általuk kijelölt teherviselők vagy egyéb szervek) helyt adnak a munkavállaló és a munkáltató ez irányú közös kérelmének. E szabályok alapján a koreai anyacég alkalmazásában álló külföldi illetőségű munkavállalók a magyarországi kiküldetésük időtartama alatt, de legfeljebb harminchat hónapig, hosszabbítás esetén összesen maximum hetvenkét hónapig nem a magyar, hanem a koreai jogszabályok hatálya alá tartoznak, azaz rájuk a magyar társadalombiztosítási kötelezettség ez idő alatt nem terjed ki. Erre tekintettel szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem merül fel utánuk ugyanezen időtartam alatt. A személyi jövedelemadót érintően más a helyzet, ott ugyanis nem lehet szó mentesülésről. A kettős adóztatás […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
