Kisadózó vállalkozások tételes adója


Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. november 27-én (229. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3926

[…] kisadózói jogállás esetén ennek tényét;e) a kisadózó vállalkozások tételes adójának fizetendő összegét, az általános szabályok szerinti esedékességét és a bevételi számla számát;f) rövid ismertetőt a kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos adókötelezettségről.A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatban azonnal meg kell ismerkednünk egy másik fogalommal is. Ez az új fogalom a kisadózó. A törvény meghatározása szerint kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja.A törvény értelmében az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent. Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg ugyanis a kisadózó vállalkozásnak be kell jelenteni azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munka­viszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Az egyéni vállalkozó természetesen ebben az esetben saját magát mint <br> magánszemélyt jelenti be kisadózóként.Azokat a tagokat, akik a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében látják el, a társasággal megbízási jogviszonyban állnak, vagy tagként személyesen közreműködnek, kötelező bejelenteni kisadózóként.A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja tehát kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. Amennyiben a kisadózó vállalkozás ezt a szabályt megsérti, a tevékenységében részt vevő tag közreműködését úgy kell tekinteni, mintha a cég be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatna. A bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e. A törvény szerint főállású kisadózónak minősül az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem minősül a Tbj-tv. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek, továbbá aki nem minősül a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak.A kisadózó vállalkozás minden bejelentett főállású kisadózó után személyenként havi 50 ezer forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.Nem kell megfizetni a tételes adót azokra a hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózóa) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermek­nevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül;b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona;c) fogvatartott;d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyekben az a)-c) pontok szerinti állapot megszűnik, akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a fentiek szerint a kis­adózó után az adót nem kell megfizetni.A tételes adón felül a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősülő adóalany a naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet. A naptári év egészében kisadózó […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.