GYES lemondása
Kérdés
Le kell mondania a GYES-t a szabadság idejére annak a kismamának, aki az ellátás ideje alatt 2012. augusztus 1-jétől vissza kíván menni dolgozni napi 6 órában, és a munkába állás előtt kiveszi a felhalmozódott szabadságát 2012. július 6-tól július 31-ig? A munkavállaló a GYES igénybevétele előtt napi 8 órában dolgozott.
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. október 9-én (226. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3884
[…] gyermekgondozási segély igénybevétele mellett. A munkaidő korlátozása heti átlagban történik, ez nem haladhatja meg a 30 órát, tehát extrém esetben akár három 10 órás munkanappal is ki lehet ezt meríteni, de ennek az ellenkezője is igaz lehet, ha valaki csak három 8 órás munkanapot teljesít egy héten, jogosult lehet a gyermekgondozási segély folyósítására.Különleges esetekben azonban ettől eltérő szabályozás is létezik. A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után igénybe vett gyermekgondozási segély esetén a keresőtevékenység még jelenleg is időkorlátozás nélkül folytatható. Ez utóbbi kitétel vonatkozik az ikergyermekekre is azzal a megkötéssel, hogy az ilyen feltételekkel keresőtevékenységet folytató személy az ikergyermekek számától függetlenül az egy gyermek után járó összegű gyermekgondozási segélyre jogosult.A jogi szabályozás alapján az azonban általánosan megállapítható, hogy a gyermek egyéves kora betöltése előtt egyáltalán nem lehet keresőtevékenységet folytatni.Kivételek azonban mindig vannak. A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Ennek éppen ellenkező pólusaként említhetjük a nagyszülőt, aki keresőtevékenységet kizárólag a gyermek hároméves kora után folytathat, de ekkor is kizárólag csak heti harminc órát meg nem haladó időtartamban, illetőleg időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Ezek után térjünk rá a másik törvényre, mely esetünkben az Mt. Ebben megtalálhatjuk a szabadság megállapításának és kiadásának szabályozását. A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának, a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, a munkavégzés alóli mentesülésnek meghatározott tartama. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A munkavállalónak huszonötödik életévétől egy, huszonnyolcadik életévétől kettő, harmincegyedik életévétől három, harmincharmadik életévétől négy, harmincötödik életévétől öt, harminchetedik életévétől hat, harminckilencedik életévétől hét, negyvenegyedik […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*