Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása
Kérdés
Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. szeptember 1-jén (157. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2701
[…] minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, az e fölötti rész után 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási járulékot a társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig. A 2008. január 1-jét követően megállapított átmeneti járadék megszüntetésére vonatkozó szabályok szigorú feltételeket szabnak […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. szeptember 1-jén (157. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2701
[…] minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, az e fölötti rész után 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási járulékot a társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig. A 2008. január 1-jét követően megállapított átmeneti járadék megszüntetésére vonatkozó szabályok szigorú feltételeket szabnak […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
