Tévesen elutasított igénylés
Kérdés
Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesült, majd annak lejárta előtt két hónappal férje kérte a folyósítást, ezt követően megszületett második gyermeke, akire terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt, de elutasították az igényét, mert megszakadt a biztosítása?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. szeptember 1-jén (157. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2700
[…] lejárta olvasható benne. Továbbá valószínűleg az ellátás folyósítása mellett az igénylő nem dolgozott, legalábbis nem a korábbi munkahelyén, mert ebben az esetben a társadalombiztosítási ellátást folyósító szerv nem hivatkozna – gondolom a kiadott határozatában – a biztosítási jogviszony megszakadására. Következő, amit meg kell vizsgálnunk, hogy milyen feltételek mellett jár terhességi-gyermekágyi segély az azt megigénylő személy részére. Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül. Az az igénylő is részesülhet ebből az ellátásfajtából, aki a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl, táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. Annak az okát tehát megtaláltuk, miért utasították el levélírónk terhességi-gyermekágyi segélyre irányuló igényét. Az igényelbíráló szerv valószínűleg a meglévő adatok és dokumentumok alapján azt az álláspontot alakította ki, hogy az igénylő biztosítási jogviszonya a gyermekgondozási segély részére történő folyósításának megszűnésével, és a fizetés nélküli szabadság további, mintegy hatvannapos igénybevételével megszakadt. Már csak annak eldöntése vár ránk, hogy a társadalombiztosítási szerv vajon megfelelően értelmezte-e a jogszabályok idevonatkozó előírásait? A következőkben pontosan idézzük az Mt. és a Tbj-tv. fizetés nélküli szabadságról szóló jogszabály helyeit. Ezt követően eldönthetjük megfelelő határozatot adott-e ki az illetékes szervezet. Az Mt. 138. § (5) bekezdése szerint: "A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából, a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza, a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében." A Tbj-tv. 8. §-a szerint: "Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy nyolcévesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatás való jogosultság, […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. szeptember 1-jén (157. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2700
[…] lejárta olvasható benne. Továbbá valószínűleg az ellátás folyósítása mellett az igénylő nem dolgozott, legalábbis nem a korábbi munkahelyén, mert ebben az esetben a társadalombiztosítási ellátást folyósító szerv nem hivatkozna – gondolom a kiadott határozatában – a biztosítási jogviszony megszakadására. Következő, amit meg kell vizsgálnunk, hogy milyen feltételek mellett jár terhességi-gyermekágyi segély az azt megigénylő személy részére. Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül. Az az igénylő is részesülhet ebből az ellátásfajtából, aki a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl, táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. Annak az okát tehát megtaláltuk, miért utasították el levélírónk terhességi-gyermekágyi segélyre irányuló igényét. Az igényelbíráló szerv valószínűleg a meglévő adatok és dokumentumok alapján azt az álláspontot alakította ki, hogy az igénylő biztosítási jogviszonya a gyermekgondozási segély részére történő folyósításának megszűnésével, és a fizetés nélküli szabadság további, mintegy hatvannapos igénybevételével megszakadt. Már csak annak eldöntése vár ránk, hogy a társadalombiztosítási szerv vajon megfelelően értelmezte-e a jogszabályok idevonatkozó előírásait? A következőkben pontosan idézzük az Mt. és a Tbj-tv. fizetés nélküli szabadságról szóló jogszabály helyeit. Ezt követően eldönthetjük megfelelő határozatot adott-e ki az illetékes szervezet. Az Mt. 138. § (5) bekezdése szerint: "A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából, a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza, a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében." A Tbj-tv. 8. §-a szerint: "Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy nyolcévesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatás való jogosultság, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
