Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. április 21-én (149. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2572

[…] illetve munkavállaló által betöltött eredeti munkakörre más munkavállalóval határozatlan időtartamú szerződést kötött stb. Ilyen esetben sem szüntethető meg a munkaviszony rendes felmondással a gyermekgondozási segély igénybevételének időtartama alatt. Az Mt. 151. § (4) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. Adott esetben, ha a munkáltató átszervezés, munkakör-megszüntetés következtében ténylegesen nem tudja a munkavállalót eredeti munkakörében foglalkoztatni, vagy a munkavállaló hozzájárulásával más munkakörben továbbfoglalkoztatni, és a felek között a munkaviszony nem kerül megszüntetésre, előtérbe kerül az Mt. 151. § (4) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása. Álláspontunk szerint a fentiekben előadott és részletezett jogszabályi rendelkezésekben foglaltakra figyelemmel, az Mt. 90. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés következtében – a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt – fennálló felmondási tilalommal összefüggésben a felmondási tilalom kiküszöbölésére jelenleg jogszerű lehetőség nincsen. Az Mt. 130. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt rendelkezés értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartamán belül a szülési szabadság tartamára, valamint a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére (12 hónapjára) jár rendes szabadság. Az Mt. 134. § (3) bekezdés b) pontja értelmében a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató a munkavállaló betegsége, vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül adja ki a szabadságot, ha az esedékesség éve eltelt. A rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések értelmezéséből következően az érintett munkavállalót 24 hét szülési szabadság, mint fizetés nélküli szabadság, valamint a gyermek otthoni gondozása céljából gyermekgondozási és -ápolási szabadság, mint fizetés nélküli szabadság illeti meg. Az érintett munkavállalót a rendes szabadság a szülési szabadság teljes időtartamára, valamint a gyermekgondozás vagy -ápolás miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére (12 hónapjára) figyelemmel illeti meg. Az érintett munkavállalóra az Mt. 134. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés megfelelően irányadó, azaz ha az őt megillető fizetés nélküli szabadság lejár, illetve az őt megillető fizetés nélküli szabadságot megszakítja, a munkáltatónak 30 napon belül ki kell adnia számára a szülési szabadság időtartamára, illetve a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság 12 hónapjára eső éves rendes szabadságot. Az Mt. 136. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az Mt. 108. § (1) bekezdése értelmében, ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatónak bejelenteni. Az Mt. 108. § (2) bekezdése értelmében a munkáltató – eltérő megállapodás hiányában – a jogviszony létesítését akkor tilthatja meg, illetve munkavállalót a jogviszony megszüntetésére akkor kötelezheti, ha a további jogviszony az Mt. 3. § (5) bekezdésébe ütközik. Eltérő, kizáró jogszabályi rendelkezések hiányában a munkavállaló megteheti, hogy az eredeti munkáltatóval fennálló jogviszonya keretében igénybe veszi a fizetés nélküli szabadságot, és ezen időtartam alatt a gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett egy másik munkáltatónál kíván részmunkaidős munkaviszonyt létesíteni. Ilyen esetben a munkavállaló egyidejűleg két munkáltatóval áll munkaviszonyban, az egyik (teljes munkaidős) munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe (munkavégzési kötelezettsége erre figyelemmel szünetel), a másik munkáltatónál fennálló jogviszonyában a munkavállaló ténylegesen munkát végez. Ilyen esetekben azonban a munkavállalót terheli az Mt. 108. §-ában foglalt rendelkezések alapján a további munkaviszony létesítésére vonatkozó bejelentési kötelezettség a korábbi munkáltatója felé. Az Mt. 3. § (1) bekezdése értelmében a jogok gyakorlása és kötelezettsége teljesítése során a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet és a munkavállaló a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Az Mt. 4. § (1) bekezdése értelmében az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A fenti rendelkezések értelmezése szerint a munkaviszonyban álló felek a munkaviszony fennállásának időtartama alatt úgy kötelesek eljárni, ahogy az adott helyzetben elvárható, egyikük sem tanúsíthat olyan magatartást a másikkal szemben és harmadik személyekkel kapcsolatban, amely a másik alapvető érdekeit sérti, illetőleg veszélyezteti. Alapvető követelmény, hogy a felek – munkaviszonnyal összefüggő – magatartását a jóhiszeműség, […]