Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. április 7-én (148. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2553

[…] az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a rokkantságinyugdíj-jogosultságot a nyugdíjasként elért kereset összegére tekintettel megszüntetni nem lehet. Másrészt akinek az egészségkárosodása a 79 százalékot meghaladja, azaz I. vagy II. csoportba tartozó rokkant, annak keresőtevékenység miatt akkor sem szűnik meg a rokkantsági nyugdíja, ha a 62. életévét még nem töltötte be. Tehát ebben a két esetben a keresetkorlátozás nem érvényesül. A kereset vizsgálata során hat egymást közvetlenül követő hónapban elért keresetek havi átlagát kell alapul venni. A hat egymást követő hónap alatt elért kereseteket, jövedelmeket havonta kell a személyi jövedelemadóval és az egyéni járulékokkal csökkenteni, majd ezek átlagát kell a rokkantsági nyugdíj megszűnésének elbírálásakor figyelembe venni. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság nem szűnik meg, ha a keresőtevékenység a hat hónapot nem éri el. Ebben az esetben az elért jövedelem nagysága lényegtelen. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem azonos azzal az összeggel, amit havonta nyugdíj címén kézhez kapunk. A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetről az ellátást megállapító határozatból tájékozódhatunk. Ennek az átlagkeresetnek a növelése során azokat a rendszeres nyugdíjemeléseket kell figyelembe venni, amelyek a nyugdíjas számára folyósított rokkantsági nyugdíjra vonatkoznak. Nem kell figyelembe venni például a méltányossági nyugdíjemelést, hiszen az nem tartozik a rendszeres nyugdíjemelés(ek) közé. Abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 százaléka, vagy annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összege 1. kisebb, mint a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), akkor a keresetkorlát, vagyis a keresőtevékenységből […]