Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. március 10-én (146. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2515

[…] igénylő a gyermek 1 éves koráig keresőtevékenységet nem folytathat. Ha a gyermek betöltötte az 1 éves kort, akkor már egyáltalán nincs korlátozva, hogy napi hány órában dolgozik. A gyermeknevelési támogatásnál kicsit más a helyzet, mert ott a jogszabály ad egy kis engedményt, mármint a keresőtevékenységgel kapcsolatban. Ha valaki 3 vagy több kiskorú gyermeket nevel a saját háztartásában, jogosult lehet gyermeknevelési támogatásra. A feltétel, aminek meg kell felelni, hogy az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyt, rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják úgy, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg. Mielőtt rátérnénk a gyermekekre, a keresőtevékenységnek még egy ponton van jelentősége, ez pedig az egyedülállóság megállapítása. Több egyedülállósági formánál a jogszabály feltételként hozza, hogy az igénylő vagy saját maga rendszeres jövedelemmel nem rendelkezhet. Ilyen esetek, ha az igénylő vagy házastársa, élettársa: – középfokú oktatási intézményben tanul, felsőoktatási intézményben rendelkezik hallgatói jogviszonnyal, – rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve a legkisebb rehabilitációs járadék összegét, – nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, – időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, – a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte. Tehát ha a fenti esetekben az igénylőnek vagy házastársának, élettársának ezeken az ellátásokon kívül még van egyéb jövedelme is, akkor nem megállapítható, illetve folyósítható az egyedülállóknak járó magasabb összegű családi pótlék. Fontos választóvonal a gyermek 18. életévének betöltése a jövedelem figyelembevételénél. Speciális eset, amikor az igénylő nem a gyermeke után, hanem saját jogán igényli a családi […]