Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. október 30-án (115. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1981

[…] létezik – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szabályait kell alkalmazni. Magyarország egyezményt kötött mind az Amerikai Egyesült Államokkal (49/1979. MT rendelet), mind Nagy-Britanniával (1978. évi 15. tvr.) a kettős adóztatás elkerülésére, melyek alapján mind az amerikai, mind a brit illetőségű nyelvtanároknak Magyarországon kell adózniuk, amennyiben a következő három feltétel együttesen teljesül. 1. az adott naptári évben 183 napnál hosszabb ideig Magyarországon tartózkodtak, és 2. a munkáért járó térítést magyarországi illetőségű munkáltató fizette ki, valamint 3. a térítés költségét nem a magyar munkáltató külföldi telephelye viselte [14. cikk (2) bekezdése]. Amennyiben a kérdésbeli nyelvtanárok esetében az előbbi három feltétel együttesen fennáll, jövedelmük Magyarországon válik adókötelessé, és őket e jövedelmük tekintetében a belföldi adójogszabályok alapján adókötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy az általános szabályoknak megfelelően a társaságnak a munkavállalók béréből adóelőleget kell levonni, valamint a munkavállalóknak az adóévben elért belföldi jövedelmeikről és ezek személyi jövedelemadójáról adóbevallást kell benyújtaniuk. Az adóelőleg levonásakor a törvényi feltételek megléte esetén a munkaviszonyost megillető kedvezmények érvényesíthetők (pl. adójóváírás). A levont adóelőleget az elszámolt hónapot követő hónap 12. napjáig kell bevallani és befizetni. Amennyiben a külföldi személy az adott adóévben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon, vagy az éves adóbevallás készítésekor kiderül, hogy a magyarországi jelenlét valójában nem haladta meg a 183 napot, a külföldi nem Magyarországon bír adózási illetőséggel, ezért a "tévesen" befizetett adóelőlegek visszaigényelhetők az APEH-től. Amerikával nincs a szociális biztonságról szóló egyezményünk, így állampolgárai magyarországi munkavégzésük esetén a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, a nyelvtanárok nyelviskolai munkavégzése tehát biztosítási jogviszonyt keletkeztet a Tbj-tv. – és nem államközi egyezmények – előírásai értelmében. Szociális biztonságról szóló egyezményünk Nagy-Britanniával sincs, azonban az EU-tagállamok állampolgárai a közösségi koordinációs rendeletek, s mint ilyen az 1408/71/EKG rendelet hatálya alá tartoznak. A jelzett közösségi szabályok értelmében az EU állampolgára annak az országnak a társadalombiztosítása alá tartozik, amelyben munkaviszony keretében foglalkoztatják, ezért nem lehet kétséges, hogy a brit illetőségű nyelvtanárok – az amerikaiakhoz hasonlóan – ugyancsak a magyar társadalombiztosítás és a Tbj-tv. hatálya alá tartoznak. Esetükben a magyar állampolgárokhoz hasonlóan járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon részét kell tekinteni, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét [ide nem értve az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], valamint az Szja-tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összegét. Amennyiben ilyen jövedelemfajtákkal a nyelvtanárok nem rendelkeznek (pl. mert a Magyarországon megszerzett jövedelmük az előzőekben ismertetett kettős adóztatás elkerülését biztosító szabályok következtében Magyarországon nem adóztatható), a munkaszerződésükben meghatározott személyi alapbér képezi a járulékfizetésük alapját. A fizetendő járulékok típusa megegyezik a magyar állampolgárok által, illetve utánuk fizetendő járulékokkal, azaz a foglalkoztató társaságnak a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell bevallania és megfizetnie, míg a nyelvtanároktól a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (vagy a törvényi feltételek fennállása esetén kötelezően létrejövő magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 8 százalékos tagdíjat és a 0,5 százalékos nyugdíjjárulékot), valamint a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell levonnia, bevallania és befizetnie. A Tbj-tv. 50. §-ában előírtaknak megfelelően a megállapított, levont társadalombiztosítási, egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében, és a 2. számú mellékletben részletezettek szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az adóhatóságnak. A társaságnak a nyelvtanárok után a tételes egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, e téren külföldi állampolgárságuknak nincs jelentősége [Eho-tv. 6. § (1) és (3) bekezdései]. A munkaviszony keretében foglalkoztatott külföldi nyelvtanárok után a társaságnak a munkaadói és a munkavállalói járulékkal kapcsolatosan levonási, bevallási és befizetési kötelezettsége áll fenn, melyet az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig köteles teljesíteni. Tekintettel arra, hogy olvasónk nem jelölte meg, hogy az "itt-tartózkodás költségei" konkrétan mit takarnak, ezért a terjedelmi korlátok miatt csak néhány jellemzőnek gondolt költség – pl. a szállás, étkezés, utazás költségeinek – átvállalását, megtérítését emeljük ki. A munkáltató a munkavállalója részére természetben és […]