Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. október 3-án (90. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1554

[…] Országgyűlés, a kormány, a miniszter vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése – különösen a feladatok változásából adódó átszervezés, vagy a költségvetési támogatás csökkentése – következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség, – a magasabb vezető, illetve a vezető beosztás ellátásával történő megbízás visszavonását, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazott eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakör felajánlására nincs lehetőség, vagy a – közalkalmazott a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört nem fogadja el, – a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy a munkáját nem végzi el megfelelően, továbbá – a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B. §). A Kjt. 30. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indoklásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. A felmentési időre vonatkozó előírásokat a Kjt. 33. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében a felmentési idő 60 naptól 8 hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmentési idő mértékét a felek vagy a kollektív szerződés határozhatják meg. Ha a felek vagy a kollektív szerződés a felmentési idő mértékéről nem rendelkeztek, a felmentési idő mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtől függően – a Kjt.-ben rögzített mértékek szerint – állapítandó meg. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A közalkalmazotti jogviszonyra is irányadó az Mt. 93. § (3)–(4) bekezdésében foglalt rendelkezés. E rendelkezések értelmében munkavégzés alóli felmentés időtartamára közalkalmazottat átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a közalkalmazottat arra az időre, amely alatt munkabérre (illetményre) egyébként sem lenne jogosult. Ha a közalkalmazottat a felmentési idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették, és a munkabér (illetmény) kifizetését kizáró körülmény a közalkalmazottnak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért (illetményt) visszakövetelni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a közalkalmazott a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. Munkaviszony esetében további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésre vonatkozó előírásokat az Mt. 108. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében, ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. A munkáltató - eltérő megállapodás hiányában – jogviszony létesítését akkor tilthatja meg, illetve a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére akkor kötelezheti, ha további jogviszony az Mt. 3. § (5) bekezdésébe ütközik. A fentiekben ismertetett előírások másik munkáltatónál létesítendő további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésről rendelkeznek. A munkavállalónak a saját munkáltatóval történő újabb (további) munkaviszony, illetve munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésének a lehetőségéről, illetve a kizárásáról az Mt. nem rendelkezik. Több szakmai, jogalkalmazói álláspont szerint azonban abból a körülményből, hogy az Mt. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést e körben, nem vonható le olyan következtetés, amely szerint az Mt. minden korlátozás nélkül megengedné a munkáltató és a munkavállaló közötti további jogviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését. E szerint saját munkáltatóval történő újabb munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése lehetőségének megítélése során figyelemmel kell lenni az Mt. 4. §-ában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére is. E követelmény szem előtt tartása mellett az újabb munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése nem leplezhet olyan munkavégzést, amely egyébként például az átirányításra, munkaidőre, illetve a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával járhatna. Közalkalmazotti jogviszony esetében további közalkalmazotti jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésre irányuló előírásokat a Kjt. 41-42. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések mind a másik, mind a saját munkáltatóval létesíthető további közalkalmazotti jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésre vonatkozó előírásokat tartalmazzák. E rendelkezések értelmében, a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. Az összeférhetetlenség egyes eseteit a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály (törvény, korm. rendelet, miniszteri rendelet, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat) állapítja meg. A munkáltató az összeférhetetlenségről a tudomásszerzés után haladéktalanul köteles 8 napos határidő kitűzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére. A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt (további közalkalmazotti jogviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt) nem létesíthet (Kjt. 42. §). Ha a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészben – azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi vita nem kezdeményezhető. A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a közalkalmazott köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető. Az Mt.-nek a munkáltató jogos gazdasági érdekét védelmező általános szabályát a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazni […]