Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében
Kérdés
Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. március 21-én (78. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1359
[…] pontjában foglalt rendelkezés értelmében e törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. A munkavállaló akkor részesül, rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították. A fenti rendelkezések összevetése alapján megállapítható, hogy a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül köteles felmondását indokolni. Az ítélkezési gyakorlat a munkavállaló képességeivel összefüggő felmondási ok körébe sorolja az egészségügyi alkalmatlanság esetét is. A munkavállaló egészségügyi alkalmassága a munkaviszony fennállása alatt folyamatosan fennálló követelmény. Ha a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága bármely okból bekövetkezik, megnyílhat a munkáltató felmondási joga. Az egészségügyi alkalmasság, alkalmatlanság megállapítása orvosi szakkérdés. Az Mt. 90. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év, továbbá üzemi baleset vagy foglakozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság időtartama alatt. A felmondási idő, ha a felmondási védelem időtartama a 15 napot meghaladja, ezt követően csak 15 nap, a 30 napot meghaladja, ezt követően csak 30 nap elteltével kezdődhet el. Az Mt. 95. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszony a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 87/A § (1) bekezdés]. A fentiekben előadott rendelkezések összevetéséből megállapítható, hogy a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága munkaviszony rendes felmondása alapjául szolgáló indok lehet. Az Mt. 89. §-ában foglalt rendelkezés nem írja kötelezően elő a munkáltató számára a rendes felmondás alkalmazását. Munkáltatói rendes felmondás lehetséges vagy kötelező alkalmazása minden esetben az adott konkrét körülményből, tényállásból következhet. A kérdéses esetben a rendelkezésre álló […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. március 21-én (78. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1359
[…] pontjában foglalt rendelkezés értelmében e törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. A munkavállaló akkor részesül, rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították. A fenti rendelkezések összevetése alapján megállapítható, hogy a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül köteles felmondását indokolni. Az ítélkezési gyakorlat a munkavállaló képességeivel összefüggő felmondási ok körébe sorolja az egészségügyi alkalmatlanság esetét is. A munkavállaló egészségügyi alkalmassága a munkaviszony fennállása alatt folyamatosan fennálló követelmény. Ha a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága bármely okból bekövetkezik, megnyílhat a munkáltató felmondási joga. Az egészségügyi alkalmasság, alkalmatlanság megállapítása orvosi szakkérdés. Az Mt. 90. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év, továbbá üzemi baleset vagy foglakozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság időtartama alatt. A felmondási idő, ha a felmondási védelem időtartama a 15 napot meghaladja, ezt követően csak 15 nap, a 30 napot meghaladja, ezt követően csak 30 nap elteltével kezdődhet el. Az Mt. 95. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszony a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 87/A § (1) bekezdés]. A fentiekben előadott rendelkezések összevetéséből megállapítható, hogy a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága munkaviszony rendes felmondása alapjául szolgáló indok lehet. Az Mt. 89. §-ában foglalt rendelkezés nem írja kötelezően elő a munkáltató számára a rendes felmondás alkalmazását. Munkáltatói rendes felmondás lehetséges vagy kötelező alkalmazása minden esetben az adott konkrét körülményből, tényállásból következhet. A kérdéses esetben a rendelkezésre álló […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
