Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. március 8-án (54. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 967

[…] érvényes minimálbér alapján kell kiszámítani a segély összegét. Hol kell igényelni a terhességi-gyermekágyi segélyt? A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosított személynek szóban vagy írásban a foglalkoztatójánál (pl. a munkáltatónál) kell kérelmeznie. Amennyiben a biztosított munkáltatója időközben jogutód nélkül megszűnt, a kérelem az igénylő lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthető elő. Az egyéni vállalkozók – az előírt nyomtatványon – szintén a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elő kérelmüket. Ha a biztosított a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztató(k)nál biztosítási jogviszonyban állt, ezt a tényt a "Foglalkoztatói igazoláson" jelezni kell, továbbá mellékelni kell a kérelemhez: – a biztosítási idő igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt, – az ellátás alapját képező jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványt. Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. A terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet: – kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, – ha az igény elbírálására a területi államháztartási hivatal (TÁH) az illetékes, akkor a TÁH; – egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el, és folyósítja. A terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem igénylése és az ezzel kapcsolatos összes eljárás is illeték- és költségmentes. A terhességi-gyermekágyi segély összegének kifizetése A terhességi-gyermekágyi segélyt havonta utólag folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató vagy a Területi Igazgatóság bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kerül sor a segély folyósítására. Az igényelbíráló szerv a már jogerősen elbírált ügyben benyújtott ismételt igénybejelentést csak abban az esetben vizsgálja érdemben, ha az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és bizonyítékokat hoz fel. Ha az igény elbírálását követően megállapítják, hogy az igényt jogszabálysértő módon utasították el, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetve folyósítottak, a jogszabálysértés felfedezésétől számított öt éven belül járó összeget és az utána járó, Tbj-tv.-ben meghatározott késedelmi pótlékot ki kell fizetni az igénylő részére. Az esedékessé vált és fel nem vett segélyt az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a segély felvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül. A terhességi-gyermekágyi segélyhez kapcsolódó néhány kedvezmény A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként kell figyelembe venni. Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultak azok is, akik terhességi-gyermekágyi segélyben részesülnek. A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segély 33 százaléka vonható le a fizetésre kötelezett személytől. Nem köteles költségtérítést fizetni az a hallgató, aki az állami felsőoktatási intézményekben az adott félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, és alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt. Gyermekgondozási díj Kinek jár a GYED? Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető szülő – anya vagy akár az apa is – a gyermek kétéves koráig gyermekgondozási díjban részesülhet. A GYED a TGYÁS igénybevétele vagy az annak megfelelő időtartam eltelte után folyósítható az egyik szülő részére. A gyedre való jogosultság szempontjából szülőnek kell tekinteni: – a vér szerinti és örökbe fogadó szülőt; – a szülővel együtt élő házastársat; – azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van; valamint – a gyámot. Mikortól jár a GYED? Gyermekgondozási díj csak a terhességi-gyermekágyi segély lejárta után, vagy az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár. A GYED igénybevételének feltételei A gyermekgondozási díj igénybevételének alapvető feltétele, hogy ezt a pénzbeli ellátási formát csak az a szülő veheti igénybe, aki a saját háztartásában neveli a gyermekét. További feltétel, hogy a biztosított szülőnek a gyed igénylését – a szülő anya esetében pedig a szülést – megelőző két évben legalább 180 napon át biztosítottnak kell lennie. Kivételes esetben a nem biztosított szülő is jogosult lehet a gyermekgondozási díjra. Így folyósítható a pénzbeli ellátás annak az anyának is, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság időtartama alatt szűnt meg. Ebben az esetben azonban az is feltétel, hogy az anya terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága még a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezzen, és a szülést megelőző két évben legalább 180 napon keresztül biztosított legyen. A gyed-re való jogosultság elbírálásánál a 180 napi biztosítási időbe be kell számítani: – a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az idejét, – a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét. A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor arra kell figyelemmel lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg terhességi-gyermekágyi segélyre, táppénzre vagy baleseti táppénzre, gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, a közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő által és csak az egyik ellátási forma vehető igénybe. Kivételt jelent, ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő táppénzt vagy baleseti táppénzt és terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátást nem ugyanazon gyermek után állapították meg. Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások közül a biztosított az egyik folyósított ellátás helyett másikat válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától – a korábbi ellátás megszüntetésével – fogják megállapítani és folyósítani. Kiknek nem jár GYED? A gyermekgondozási díj azonban a fenti feltételek fennállása esetén sem jár azoknak, akik: – bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végeznek (kivéve a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást), vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytatnak; – munkavégzés nélkül megkapják teljes keresetüket (ha a keresetüket részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj); – egyéb, a Szoc-tv.-ben meghatározott rendszeres pénzellátásban részesülnek; – azért nem nevelhetik saját háztartásukban a gyermeküket, mert a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, valamint harminc napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el; – a gyermeküket napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsődében, családi napköziben) helyezték el, kivéve a rehabilitációs és a habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést; – előzetes letartóztatásban vannak, vagy szabadságvesztés, illetve elzárás büntetésüket töltik. A GYED összege A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de 2005-ben maximum havi 83 000 forint. A gyed összegének megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget lehet figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Ha a biztosított személy egyidejűleg több jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a maximális összeget. Ha a maximális összegben állapítják meg a gyermekgondozási díjat, akkor azt minden évben január 15-ig felülvizsgálják, és az adott évre vonatkozó költségvetési törvény alapján – az ott meghatározott összeghatár figyelembevételével – a január 1-jei időpontra visszamenőleg ismételten megállapítják. A napi átlagkereset kiszámításánál a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem napi átlaga vehető alapul. A napi átlagjövedelem számításánál figyelembe kell venni a nem rendszeres jövedelmeket (például a végkielégítést, a prémiumot, a jutalom öszszegét) is. Amennyiben a fenti időszakban a biztosított személy nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, úgy a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság első napját megelőző 180 napi jövedelem napi átlaga alapján fogják megállapítani. Nem lehet azonban figyelembe venni azt a jövedelmet, amit – nem folyamatos biztosítási idő esetén – a megszakítást megelőzően keresett a szülő. Azon személyeknél, akik jogosultak ugyan, de a fenti számítással nem állapítható meg a napi átlagkeresetük, az érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrészét fogják alapul venni. Amennyiben a tényleges jövedelmük a minimálbér kétszeresét nem éri el, úgy a számítás alapja a tényleges jövedelem lesz. Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten megállapítják, a díj azonos lesz a korábban megállapított öszszeggel, kivéve, ha a maximális összeghatár a költségvetési törvény alapján megváltozott. A GYED igénylése A gyermekgondozási díjat írásban – az "Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz" elnevezésű nyomtatványon – kell igényelni, a biztosítás fennállása alatt a foglalkoztatónál. Az igény bejelentésére szolgáló nyomtatványt két példányban kell kitölteni. Amennyiben a biztosított munkáltatója időközben jogutód nélkül megszűnt, a kérelem az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthető elő. Az egyéni vállalkozók – az előírt nyomtatványon – szintén a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elő kérelmüket. A GYED igénylésekor a gyermek születési anyakönyvi kivonatát be kell mutatni az igényelbíráló szervnek, amely az igénylés tényét rögzíti az okirat hátoldalán. Amennyiben a gyermekgondozási díj igénybevételének napját megelőző két évben az igénylőnek más foglalkoztatónál is fennállt biztosítási jogviszonya, akkor mellékelni kell a kérelemhez: – a biztosítási idő igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt; és – az ellátás alapját képező jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványt is. Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítése, így a gyermekgondozási díj iránti igény előterjesztése és az ezzel kapcsolatos összes eljárás illeték- és költségmentes. Mikor folyósítják a GYED-et? A gyermekgondozási díjat havonta utólag az elbíráló szervek folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató vagy a területi igazgatóság bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor minden hónap 10-éig kerül sor a díj folyósítására. A fel nem vett díjat az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a gyermekgondozási díj átvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, akkor a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös is felveheti a pénzt a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig. Egyéb tudnivalók 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díj folyósításának időszaka csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, ha a nyugdíjjárulékot ez után megfizették. A gyermekgondozási díjban részesülő személynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell fizetnie, így magán-nyugdíjpénztári tagság esetében a gyed folyósítása tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak is minősül. Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira azok is jogosultak, akik gyermekgondozási díjban részesülnek. A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a gyermekgondozási díj 33 százaléka vonható le a fizetésre kötelezett személytől. Nem köteles költségtérítést fizetni az a hallgató, aki az állami felsőoktatási intézményekben az adott félév (oktatási időszak) első napján gyermekgondozási díjban részesül, és alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt. Gyermekgondozási segély Ki jogosult gyermekgondozási segélyre? A gyermekgondozási segély (GYES) olyan havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülő, […]