Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. december 14-én (49. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 879

[…] munkavállaló részére a rendes felmondás felmondási védelem (tilalom) időtartama alatt nem kézbesíthető (nem közölhető), és a felmondási idő csupán a védettség időtartamához igazodó további 15, illetve 30 nap határidőt követő időpontban kezdődhet el. Az Mt. 93. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, legalább a felmondási idő felére. A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Az Mt. 95. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszony a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Nem jár végkielégítés, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítésre való jogosultság további feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatóval megszakítás nélküli legalább 3 év időtartamban fennálljon. A munkavállaló képességével összefüggő rendes felmondási ok lehet az egészségügyi vagy szakmai alkalmatlanság, összeférhetetlenség, a minőségi csere stb. A munkavállaló egészségügyi alkalmassága a munkaviszony fennállása alatt folyamatosan fennálló követelmény. Ha a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága bármely okból bekövetkezik, megnyílhat a munkáltató felmondási joga. Az egészségügyi alkalmasság, alkalmatlanság megállapítása orvosi szakkérdés. A 102/1995. Korm. rendelet szól a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről. Ha az érintett munkavállaló esetében a munkáltató – figyelemmel rövid ideig tartó és többször megismétlődő keresőképtelenségi időszakokra – kétségesnek ítéli meg a munkavállaló keresőképtelenségének megalapozottságát, indokolt esetben jogosult a 102/1995. Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése alapján a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes MEP-nél. Amennyiben a munkáltató kezdeményezése alapján eljárás indul, a munkáltató megkeresésére a MEP ellenőrző főorvosa a vizsgálat alapján dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről, döntéséről a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti. A 33/1998. NM rendelet szól a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről. A rendeletben foglalt előírások szerint kötelesek a munkavállalók előzetes munkaköri, időszakos munkaköri, valamint soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálaton részt […]