Szabadság GYES után
Kérdés
Hány nap szabadság illeti meg azt a GYES-ről visszatérő dolgozót, aki 1971-ben született, 2000. május 22-től betegállományba került, majd 2000. december 15-én megszülte első gyermekét? A 2000. évre járó szabadságából 1 napot vett ki, a többi kifizetésére nem került sor. A GYES ideje 2003. december 15-én lejárt, szabadságát megkezdte. (A 2004. évre járó mérték természetesen nem vitatott.)
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. június 1-jén (38. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 669
[…] meg. Az érintett munkavállalót a fentiekre figyelemmel a 2001. december 15. és 2003. december 15. közötti időszakban alapszabadság nem illette meg, csak később, 2003. december 15.-december 31. közötti időszakra illette meg újabb alapszabadság, amelynek mértéke egy munkanap. Az Mt. 132. § (2) bekezdése értelmében a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a 16 évesnél fiatalabb, egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 100. sz. állásfoglalása értelmében az Mt. 132. § (2) bekezdésének szabályai nem teszik a pótszabadságra jogosultság előfeltételévé a teljes évnek munkaviszonyban, illetve munkában töltését. Ehhez képest a pótszabadságra való jogosultság azt a munkavállalót is teljes egészében megilleti, aki év közben szült, vagy például gyermekgondozási szabadságról év közben tért vissza. A pótszabadság arányosításának tehát abban az évben, amikor a kiskorú született, vagy amikor 16. életévét betöltötte, e címen nincs helye. A pótszabadság kiadására viszont csupán az adott évben munkában töltött, illetőleg egyébként szabadságra jogosító idő arányában kerülhet sor. A fentiekre figyelemmel, ha a kérdéses esetben az érintett munkavállalót döntése alapján megillette a gyermeknevelési szabadság, úgy őt 2000. évben további 2 munkanap, 2001. évben további 2 munkanap pótszabadság illette meg gyermeknevelési szabadság címén. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 45. számában – 2004. 10. 12.): A Társadalombiztosítási Levelek 38. számában a 669. kérdésre (szabadság, GYES után) adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy ha a munkavállaló igénybe vette a szülési szabadságot, akkor az igénybe vett fizetés nélküli szabadság első éve (12 hónapja) meghosszabbodik-e a GYÁS 168 napjával, vagy marad a szülés időpontját követő 12 hónapig? A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Az Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontja értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartama alatt a szülési szabadság tartamára, valamint a 14 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére jár a munkavállalónak rendes szabadság (alap- és pótszabadság). Az Mt. 138. […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. június 1-jén (38. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 669
[…] meg. Az érintett munkavállalót a fentiekre figyelemmel a 2001. december 15. és 2003. december 15. közötti időszakban alapszabadság nem illette meg, csak később, 2003. december 15.-december 31. közötti időszakra illette meg újabb alapszabadság, amelynek mértéke egy munkanap. Az Mt. 132. § (2) bekezdése értelmében a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a 16 évesnél fiatalabb, egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 100. sz. állásfoglalása értelmében az Mt. 132. § (2) bekezdésének szabályai nem teszik a pótszabadságra jogosultság előfeltételévé a teljes évnek munkaviszonyban, illetve munkában töltését. Ehhez képest a pótszabadságra való jogosultság azt a munkavállalót is teljes egészében megilleti, aki év közben szült, vagy például gyermekgondozási szabadságról év közben tért vissza. A pótszabadság arányosításának tehát abban az évben, amikor a kiskorú született, vagy amikor 16. életévét betöltötte, e címen nincs helye. A pótszabadság kiadására viszont csupán az adott évben munkában töltött, illetőleg egyébként szabadságra jogosító idő arányában kerülhet sor. A fentiekre figyelemmel, ha a kérdéses esetben az érintett munkavállalót döntése alapján megillette a gyermeknevelési szabadság, úgy őt 2000. évben további 2 munkanap, 2001. évben további 2 munkanap pótszabadság illette meg gyermeknevelési szabadság címén. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 45. számában – 2004. 10. 12.): A Társadalombiztosítási Levelek 38. számában a 669. kérdésre (szabadság, GYES után) adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy ha a munkavállaló igénybe vette a szülési szabadságot, akkor az igénybe vett fizetés nélküli szabadság első éve (12 hónapja) meghosszabbodik-e a GYÁS 168 napjával, vagy marad a szülés időpontját követő 12 hónapig? A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Az Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontja értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartama alatt a szülési szabadság tartamára, valamint a 14 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére jár a munkavállalónak rendes szabadság (alap- és pótszabadság). Az Mt. 138. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
