Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. november 4-én (24. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 410

[…] árut vagy szolgáltatást védjeggyel, kizárólagosan forgalmazza. A márka vagy védjegy használati jogának átadása mellett kereskedelmi, pénzügyi, vezetési és egyéb piaci jellegű tanácsadást, szolgáltatást nyújt a kiskereskedőnek, aki ennek fejében díjat fizet. A felperesi előadás szerint a franchise-szerződés közte és az A. Kft. között jött létre. A szerződés lényeges tartalmi elemeinek ismeretében megállapítható, hogy abban az esetben, ha a felperes a benzinkútkezelőket vállalkozási szerződés keretében foglalkoztatta volna, az A. Kft.-vel szemben szerződésszegést követett volna el, a kútkezelők ugyanis nem alanyai a franchise-szerződésnek, így üzleti tevékenységük során őket a védjegyhasználat, illetve a kizárólagos forgalmazási jog nem illette volna meg. A benzinkútkezelők feladatleírása egyébként olyan kötelezettségeket is tartalmaz – öltöző tisztán tartása, számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség teljesítése stb. –, melyek nyilvánvalóan nem a franchiser előírásai. Nem fogadta el a megyei bíróság azt a felperesi álláspontot sem, hogy eredménykötelemről, azaz vállalkozási szerződésről van szó, mert olyan munkaszerződés nem köthető, mely szerint a dolgozó akkor kap bért, ha az előírásokat maradéktalanul teljesíti. A közigazgatási iratok között becsatolt táblázat tartalma azt támasztja alá, hogy kombinált bérezési formát alkalmaztak, alapjuttatás plusz jutalék formájában. Az alapjuttatást a benzinkútkezelők minden esetben megkapták, a jutalék volt az, amit az eltöltött idő és a teljesített forgalom függvényében fizettek részükre. Mindezek alapján a megyei bíróság megállapította, hogy az eljárt közigazgatási szervek nem sértettek jogszabályt, amikor a benzinkútkezelők foglalkoztatását az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonynak minősítették, és a szabálytalanság miatt a felperessel szemben szankciót alkalmaztak. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak megváltoztatását és a keresete szerinti döntés hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Met. 3. §-át. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy egy adott jogviszonyt minősítsen a munkaügyi felügyelő, de nem teszi lehetővé, hogy egy szerződésen és a felek akaratán alapuló jogviszonyt átminősítsen. Jogszabálysértő tehát a határozat azért is, mert egy fennálló jogviszonyt – melynek kétségkívül vannak a munkaviszonyhoz hasonló elemei – átminősített az államigazgatási hatóság, kényszerítve ezzel a feleket arra, hogy szerződéses akaratuktól eltérő jogviszonyt hozzanak létre. Kifejtette, hogy az Mt. nem határozza meg valóban egzakt módon a munkaviszony fogalmát, a szakirodalom azonban részletesen kidolgozta a munkaviszony öt lényeges elemét, amelyek: a munkáltató utasítási joga, a munkáltató eszközeivel való munkavégzés, a munkáltató telephelyén, a munkáltató által meghatározott időben és munkabérért történő foglalkoztatás. Ha bármelyik lényeges elem az adott jogviszonyban hiányzik, az munkaviszonynak nem minősíthető. Álláspontja szerint azzal, hogy mind a benzinkútkezelők, mind az ügyvezető egybehangzó állítása szerint a felperes vezetőinek utasítási joga a benzinkútkezelők felé nem állt fenn – hiszen azok munkaidő-beosztásukat saját maguk állapítják meg, az üzemanyag-rendelést maguk irányítják, gyakorlatilag a kutat üzemeltetik –, a jogviszony munkaviszonynak semmiképp nem tekinthető. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében jogerős ítélet felülvizsgálata kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással kérhető. Ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást, vagyis azt sérelmezi, hogy a bíróság a tényállást a Pp. 206. §-ának megsértésével állapította meg, a Pp. 275/A §-ának (2) bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat – azok egybevetése során – nem a maguk összességében értékelte, ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. A felülvizsgálati eljárás keretében nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés. A felperes a munkaügyi felügyelő jogviszony-minősítési jogköre gyakorlásának módja miatt értékelte jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet. A perbeli ügyben a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerint a megyei bíróság a tényállást a felek előadásainak és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapította meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálta el. A részletesen feltárt tényállásból kiindulva a foglalkoztatás mibenléte, egyes elemeinek értékelése és elemzése alapján döntött a megyei bíróság a felperes és dolgozói közötti jogviszony minősítése tárgyában. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a megyei bíróság – ennek eredményeként levezetett – jogi okfejtésével. A franchise-szerződésből következően a beszerzett üzemanyagot a felperesi kft. – mint a szerződés jogosultja – forgalmazta. A kútkezelők tevékenységükkel kockázatot nem vállaltak. A benzinkút nyitva tartását […]