Bejelentés a társadalombiztosítás felé


Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a munkavállaló meggyőződjön arról, hogy munkáltatója bejelentette-e a társadalombiztosítás felé?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. február 25-én (9. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 135

[…] végén le kell zárnia, archiválnia kell, és arról a tárgyévet követő év március 31. – egyéni vállalkozó a tárgyévet követő év április 30. – napjáig az igazgatási szervhez adatszolgáltatást kell teljesítenie. A nyilvántartás adatairól a foglalkoztató megszűnésekor 30 napon belül, illetőleg – ha a biztosított vagy halála esetén hozzátartozója nyugdíjigényt terjesztett elő – soron kívül kell teljesíteni az előzőeknek megfelelő adatszolgáltatást. A foglalkoztató a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben levont járulékok (tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről a jövedelemigazoláshoz csatoltan. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF) a tárgyévet követő év október 31. napjáig a foglalkoztatók adatszolgáltatása alapján értesíti a biztosítottat – kivéve a kizárólag egyéni vállalkozóként biztosított személyt – a nyilvántartásba vett és a tárgyévre vonatkozó biztosítási idejéről, valamint nyugdíjjárulék-köteles keresete (jövedelme) összegéről. Az értesítést első ízben a 2000. évre vonatkozó adatokról kellett kiküldeni [Tbj-tv. 47. § (1)–(4) bekezdései]. A Tbj-tv. végrehajtási rendeletének 13/A § (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a biztosított az ONYF értesítésében közölt adatokkal nem ért egyet, az adatszolgáltató foglalkoztatónál adategyeztetést kezdeményezhet. A foglalkoztató a biztosítottat 15 napon belül írásban tájékoztatja a biztosított észrevételeivel kapcsolatos megállapításairól, egyidejűleg – ha az adatokat hibásan közölte – köteles korábbi adatszolgáltatását módosítani. Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, a biztosított a lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél kérhet adategyeztetést. Az igazgatási szerv az adategyeztetést 90 napon belül lefolytatja, és erről írásban értesíti a foglalkoztatót és a biztosítottat, valamint szükség esetén intézkedik az adathelyesbítésről, utólagos adatszolgáltatásról. A Tbj-tv. 4. § r) pontjában említett igazgatási szervek (APEH, ONYF, valamint az OEP és területi igazgatási szerveik) – jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a fentiekben már részletezett 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését [Tbj-tv. 54. § (1) bekezdése]. Az ellenőrzés során a biztosítási jogviszony utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára a) a járulék utólagos megállapítása nélkül az OEP, valamint az ONYF és területi igazgatási szerveik, b) a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult. Az OEP, illetve az ONYF és területi igazgatási szerveik – igényelbírálási eljárásuk során – az ellátások jogszerű megállapításával összefüggésben ellenőrizhetik a járulékfizetési kötelezettség teljesítését, és a mulasztásról értesítik az állami adóhatóságot. A foglalkoztató különféle bejelentési kötelezettségeit, továbbá az eljáró hatóságok hatáskörét kijelölő jogszabályi háttér rövid ismertetése után a biztosított azon lehetőségeit vesszük számba, amelyekkel a kötelező társadalombiztosításba történt bejelentéséről meggyőződhet. Amennyiben a foglalkoztató a munkavégzés kezdetén a munkavállalónak a nyilvántartásba vételről igazolást (szerződést) nem ad át, és ezt a későbbiekben még külön kérésre, felszólításra sem pótolja, alapos okkal feltételezhető, hogy alkalmazottjának bejelentését elmulasztotta. A munkavállaló kétség esetén bejelentést tehet a foglalkoztatójának székhelye szerint illetékes adóhatósághoz, megjelölve a munkavégzés helyét, időtartamát, módját és a szabálytalanságra utaló okokat. Az adóhatóság helyszíni ellenőrzés során vizsgálja a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának körülményeit. Ha az adóhatóság az ellenőrzés során olyan magánszemélyt talál a helyszínen, aki a munkáltató gazdasági tevékenységében személyesen közreműködik, de nem szerepel a Tbj-tv. 46. § (1) bekezdésében említett nyilvántartásban, vagy az előírásoknak megfelelően vezetett alkalmi munkavállalói könyvvel nem rendelkezik, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának tényét megállapítja. […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.