138 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] üzemelő tb-kifizetőhely, illetve – ha a munkáltatónál nem működött kifizetőhely – a Magyar Államkincstár folyósítja tovább.A folyósított ellátásokról – mint minden egyéb ellátásról – a kifizetőhely elektronikus úton, a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) lévő formanyomtatvány használatával tud adatot szolgáltatni.A kérdésre egyebekben nem is olyan egyértelmű a válasz, mint ahogyan gondolnánk. Két különböző ellátásról van ugyanis szó, amelyeknek jogosultsági és folyósítási feltételeit két különböző törvény szabályozza.Az Eb-tv. 42/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult a Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját, a Tbj-tv. szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást.A Tbj-tv. 4. §-ának 4.3. pontja szerint álláskeresési támogatásnak minősül az álláskeresési járadék, a keresetpótló juttatás, az álláskeresést ösztönző juttatás, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély.Az Eb-tv. tehát nem zárja ki a GYED és ezen ellátások együttes folyósítását.Az álláskeresők ellátásairól az Flt. rendelkezik.A törvény részletesen leírja a munkanélküli-ellátásokra való jogosultság feltételeit, és szabályozza a folyósítást is. Az Flt. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja pedig úgy szól,[…]

Részlet a válaszából: […] nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A kiegészítő tevékenységet folytató személy egy biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, valamint az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és egyéni vagy társas vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.Aki nyugdíjkorhatár előtti ellátásban részesül (ideértve az egyéni vagy társas vállalkozókat, a szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülőket), illetve a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó nem számít kiegészítő tevékenységet folytató személynek, így, ha munkát vállal, utána társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót kell fizetni.Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozók egyébként az ellátás mellett mindennemű korlátozás nélkül folytathatnak keresőtevékenységet mind a versenyszférában, mind a közszférában. Fontos, hogy tb-járulékot kell ugyan fizetni, amennyiben a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkát vállal, azonban ettől nem szabad elriadni, hiszen a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy adókedvezményt vegyen igénybe a szociális hozzájárulási adóból (ez vonatkozik a megváltozott munkaképességű egyéni és társas vállalkozóra is), valamint csökkentheti a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségét is. Bürokrácia szintjén is nagy könnyebbséget jelent, hogy míg a rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs bejelentési kötelezettsége, addig a rehabilitációs ellátásban részesülőnek is csak a keresőtevékenység kezdetét, majd annak megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóságnak.Mind a munkaadókat, mind a nyugdíj melletti munkavállalókat jelentősen érinti, hogy már jogszabályi úton lehetővé vált, hogy a közszféra meghatározott területein történő foglalkoztatás esetén nem kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását.Főszabályként jellemzően szünetel a nyugdíjfolyósítás azoknak a személyeknek az esetében, akik nyugdíjazásuk után a közszférában (például közalkalmazotti, rendvédelmi, szolgálati vagy egészségügyi szolgálati jogviszony) vállalnak munkát. Az ilyen személy a továbbiakban is nyugdíjasnak számít, függetlenül a nyugdíj folyósításának szüneteltetésétől.Már 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között is sor került mentesítésre annak érdekében, hogy a közfeladatok folyamatos[…]

Részlet a válaszából: […] előterjesztésével (Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény elnevezésű nyomtatvány) lehet kérni, és a nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet – időkorlát nélkül – benyújtani a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál. Az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása esetén a különbözet visszamenőlegesen – legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hat hónapra – jár.Az öregségi nyugdíj újramegállapításának másik esete az, ha a nyugdíj megállapítása során jogszabálysértés, mulasztás vagy a rendelkezésre álló adatok hiányossága miatt nem a megfelelő összegű nyugdíjat állapították meg, akkor azt a hivatal az újramegállapítás keretében változtatja meg. Az újramegállapításra a nyugdíjas kérelmére vagy a jogszabálysértés észlelése esetén hivatalból is sor kerülhet. A jogszabálysértő határozat felülvizsgálatára, illetve orvoslására irányuló kérelmet időbeli korlátozás és minden alaki kötöttség nélkül lehet előterjeszteni személyesen a kormányhivataloknál, postai úton a címzett kormányhivatal nevének és a 1916 Budapest egységes postacím feltüntetésével. A tartalma szerint idesorolható beadványt a nyugdíjbiztosítási szerveknek minden esetben újramegállapításra irányuló kérelemnek kell tekinteniük. A kérelemben célszerű leírni, hogy az öregségi nyugdíj megállapításával miért nem ért egyet, és csatolni azokat az iratokat, amelyek a kérelem teljesítését alátámasztják. Így például, ha a nyugdíj-megállapítás[…]

Részlet a válaszából: […] vállalkozó, a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa, a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Kizárólag szolgálati idő szerzése céljából megállapodást felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejére, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében lehet kötni.Az öregségi résznyugdíjhoz vagy öregségi teljes nyugdíjhoz maximum öt évet lehet megvásárolni. A nyugdíj megállapításához szükséges hiányzó szolgálati időről a nyugdíjbiztosítási szerv a nyugdíjigény elbírálása során hozott határozatban ad tájékoztatást. A megállapodás megkötésére a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül van lehetőség.A hiányzó szolgálati időért fizetendő összeget egy összegben kell kifizetni. A fizetendő[…]

Részlet a válaszából: […] járulékfizetési kötelezettség terheli, tehát annak ellenére, hogy nem részesül jövedelemben, a társadalombiztosítási járulékot havonta a garantált bér, míg a szociális hozzájárulási adót ennek 112,5 százaléka után meg kell fizetnie. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy a szolgálati járandóság melletti kereseti korlát számítása során – minimálbér 18-szorosa – a minimum-járulékalapot is figyelembe kell venni.)Ugyanakkor van mód a társadalombiztosítással összefüggő költség csökkentésére.Az egyik lehetőség a részmunkaidős munkaviszony, amely esetében az említett kötelezettségek alapja csak a tényleges munkabér, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.A másik lehetőség, hogy a kültag megbízási jogviszonyban látja el a társaságban e tevékenységet, és havi megbízási díja (egészen pontosan[…]

Részlet a válaszából: […] alkalmazottként, az országgyűlési képviselőként, a nemzetiségi szószólóként töltött idő,b) szövetkezet tagi minőségben töltött idő, feltéve, hogy a tag a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjaként töltött időt – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjaként töltött időt, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés időtartamát, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb biztosított tagi minőségben töltött időt,c) álláskeresési támogatás időtartama,d) egyéni és társas vállalkozói tevékenység időtartama,e) díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkavégzés időtartama, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét,f) egyházi szolgálati viszony időtartama,g) mezőgazdasági őstermelői tevékenység időtartama, kivéve az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagjának tevékenységét, és az egyéb jogcímen biztosított mezőgazdasági őstermelő tevékenységének időtartamát,h) a kisadózó vállalkozói tevékenység időtartama,i) állami projektértékelői jogviszony, illetve az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony időtartama, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét.A fentieken túl az Mm-tv. szerint a biztosítási időbe be kell számítania) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2011. december 31-éig megkötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt,d) a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához szükséges biztosítási idővel, azt nem tudja megvásárolni. 2011. december 31-ét követően a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megkötött megállapodás megkötésével nem lehet a rehabilitációs vagy a rokkantsági ellátás megállapításához hiányzó biztosítási időt pótolni.Ha a rokkantsági ellátás megállapításának elutasítása a biztosítási idő hiánya miatt történt, akkor méltányossági jogkörben sor kerülhet még az ellátás megállapítására. Az előírt biztosítási idő fele azonban szükséges, hogy méltányosságból kivételes rokkantsági ellátást lehessen megállapítani. Méltányosság keretében rehabilitációs[…]

Részlet a válaszából: […] munkaviszonyban álló személy és egyéni vállalkozó, illetve a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző is, bár utóbbi csak akkor, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A Tbj-tv. 9. §-a arról rendelkezik, hogy az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személyek biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.A biztosítási jogviszonyok jelen esetben:1. átalányadózó egyéni vállalkozóként 2023. évtől (bár 2024-től heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyt létesített, de attól még biztosított egyéni vállalkozó);2. munkaviszonyban 2024. április 1-jétől;3. megbízási jogviszonyban 2024-ben, itt azonban a pontos dátumokról nincs információnk.A három biztosításra kötelezett jogviszonya közül csak egyéni vállalkozóként rendelkezik a CSED- és GYED-jogosultság feltételeivel, azaz biztosított, és a gyermek 2024 november hónapban várható születéséhez viszonyítva van a születést megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött ideje.A munkaviszonyban bár biztosított, de 2024. október 31-ig csak 214 nap biztosításban töltött ideje van.A megbízási jogviszonyban sem rendelkezik a gyermek születéséig 365 nap biztosításban töltött idővel.A CSED folyósításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy nem jár a CSED, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.A munkaviszonyában,[…]

Részlet a válaszából: […] átlagkeresetét.Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkező egyéni vállalkozóról van szó, akit ebből következően havi minimumjárulék-fizetés nem terhel.Átalányadózóként éves járulékalapja a vállalkozói bevétele költséghányaddal csökkentett összegének és a minimálbér hatszorosának [Szja-tv. 47. § (4a) bekezdése szerinti kedvezmény] különbözete.Mivel átalányadózó egyéni vállalkozóként magasabb járulékalap önkéntes[…]

Részlet a válaszából: […] december 31-én a Tny-tv. alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és az Mm-tv. 32–33. §-a, vagy a 19. §-ának (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy– fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.Tehát, ha a kérdésben említett munkavállaló az első vagy második pontban foglaltak bármelyikének megfelel, és azt igazolja, a foglalkoztató érvényesítheti az adókedvezményt.A kedvezmény mértéke havonta az adóalap (maximum a minimálbér kétszerese) 13 százaléka.A személyi kedvezmény feltétele az, hogy a munkavállaló rokkantsági járadékban (ami nem tévesztendő össze a kérdésben szereplő rokkantsági ellátással) vagy fogyatékossági támogatásban részesüljön, vagy rendelkezzék a 49/2009. EüM rendelet alapján kiállított súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolással.És végül a pótszabadságról. Az Mt. 120. szakasza értelmében a munkavállalónak évenként 5 nap pótszabadság jár, amennyiben megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosultAz Mt. 294. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében a törvény alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek minősül, aki a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett[…]

Részlet a válaszából: […] a nyugdíjas kéri, vagy a közszférában akar elhelyezkedni. Amennyiben a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll, akkor az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Kérelemre azonban mentesül a folyósítás szüneteltetése alól az a nyugdíjas, aki a közszférában szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi[…]