Munkanélküli-ellátás igénylése GYED folyósítása alatt

Kérdés: Elmehet munkanélküli-ellátásra a munkavállaló abban az esetben, ha a GYED folyósításának ideje alatt megszűnik a munkaviszonya, de tovább kapja passzív jogon az ellátást a gyermek kétéves koráig? Lehet jelenteni a passzív GYED-et a SZÜF-portálon keresztül?
Részlet a válaszából: […] üzemelő tb-kifizetőhely, illetve – ha a munkáltatónál nem működött kifizetőhely – a Magyar Államkincstár folyósítja tovább.A folyósított ellátásokról – mint minden egyéb ellátásról – a kifizetőhely elektronikus úton, a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) lévő formanyomtatvány használatával tud adatot szolgáltatni.A kérdésre egyebekben nem is olyan egyértelmű a válasz, mint ahogyan gondolnánk. Két különböző ellátásról van ugyanis szó, amelyeknek jogosultsági és folyósítási feltételeit két különböző törvény szabályozza.Az Eb-tv. 42/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult a Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját, a Tbj-tv. szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást.A Tbj-tv. 4. §-ának 4.3. pontja szerint álláskeresési támogatásnak minősül az álláskeresési járadék, a keresetpótló juttatás, az álláskeresést ösztönző juttatás, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély.Az Eb-tv. tehát nem zárja ki a GYED és ezen ellátások együttes folyósítását.Az álláskeresők ellátásairól az Flt. rendelkezik.A törvény részletesen leírja a munkanélküli-ellátásokra való jogosultság feltételeit, és szabályozza a folyósítást is. Az Flt. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja pedig úgy szól,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási idő

Kérdés: Meg lehet vásárolni a rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási időt?
Részlet a válaszából: […] alkalmazottként, az országgyűlési képviselőként, a nemzetiségi szószólóként töltött idő,b) szövetkezet tagi minőségben töltött idő, feltéve, hogy a tag a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjaként töltött időt – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjaként töltött időt, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés időtartamát, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb biztosított tagi minőségben töltött időt,c) álláskeresési támogatás időtartama,d) egyéni és társas vállalkozói tevékenység időtartama,e) díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkavégzés időtartama, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét,f) egyházi szolgálati viszony időtartama,g) mezőgazdasági őstermelői tevékenység időtartama, kivéve az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagjának tevékenységét, és az egyéb jogcímen biztosított mezőgazdasági őstermelő tevékenységének időtartamát,h) a kisadózó vállalkozói tevékenység időtartama,i) állami projektértékelői jogviszony, illetve az Euró-pai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony időtartama, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét.A fentieken túl az Mm-tv. szerint a biztosítási időbe be kell számítania) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2011. december 31-éig megkötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt,d) a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához szükséges biztosítási idővel, azt nem tudja megvásárolni. 2011. december 31-ét követően a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megkötött megállapodás megkötésével nem lehet a rehabilitációs vagy a rokkantsági ellátás megállapításához hiányzó biztosítási időt pótolni.Ha a rokkantsági ellátás megállapításának elutasítása a biztosítási idő hiánya miatt történt, akkor méltányossági jogkörben sor kerülhet még az ellátás megállapítására. Az előírt biztosítási idő fele azonban szükséges, hogy méltányosságból kivételes rokkantsági ellátást lehessen megállapítani. Méltányosság keretében rehabilitációs[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.
Kapcsolódó címke:

Hiányzó szolgálati idő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak szolgálati idő szerzésére annak a személynek, aki 65 éves koráig nem gyűjti össze a 20 év szolgálati időt?
Részlet a válaszából: […] vállalkozó, a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa, a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Kizárólag szolgálati idő szerzése céljából megállapodást felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejére, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében lehet kötni.Az öregségi résznyugdíjhoz vagy öregségi teljes nyugdíjhoz maximum öt évet lehet megvásárolni. A nyugdíj megállapításához szükséges hiányzó szolgálati időről a nyugdíjbiztosítási szerv a nyugdíjigény elbírálása során hozott határozatban ad tájékoztatást. A megállapodás megkötésére a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül van lehetőség.A hiányzó szolgálati időért fizetendő összeget egy összegben kell kifizetni. A fizetendő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Vonatkozik valamilyen korlátozás egy rokkantsági ellátásban részesülő, megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaidejére, illetve munkabérére? Milyen feltételekkel jár a dolgozó után szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az őt alkalmazó egyéni vállalkozó részére? Érvényesítheti a dolgozó a személyi kedvezményt? Jár pótszabadság a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] december 31-én a Tny-tv. alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és az Mm-tv. 32–33. §-a, vagy a 19. §-ának (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy– fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.Tehát, ha a kérdésben említett munkavállaló az első vagy második pontban foglaltak bármelyikének megfelel, és azt igazolja, a foglalkoztató érvényesítheti az adókedvezményt.A kedvezmény mértéke havonta az adóalap (maximum a minimálbér kétszerese) 13 százaléka.A személyi kedvezmény feltétele az, hogy a munkavállaló rokkantsági járadékban (ami nem tévesztendő össze a kérdésben szereplő rokkantsági ellátással) vagy fogyatékossági támogatásban részesüljön, vagy rendelkezzék a 49/2009. EüM rendelet alapján kiállított súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolással.És végül a pótszabadságról. Az Mt. 120. szakasza értelmében a munkavállalónak évenként 5 nap pótszabadság jár, amennyiben megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosultAz Mt. 294. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében a törvény alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek minősül, aki a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] járulékfizetési kötelezettség terheli, tehát annak ellenére, hogy nem részesül jövedelemben, a társadalombiztosítási járulékot havonta a garantált bér, míg a szociális hozzájárulási adót ennek 112,5 százaléka után meg kell fizetnie. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy a szolgálati járandóság melletti kereseti korlát számítása során – minimálbér 18-szorosa – a minimum-járulékalapot is figyelembe kell venni.)Ugyanakkor van mód a társadalombiztosítással összefüggő költség csökkentésére.Az egyik lehetőség a részmunkaidős munkaviszony, amely esetében az említett kötelezettségek alapja csak a tényleges munkabér, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.A másik lehetőség, hogy a kültag megbízási jogviszonyban látja el a társaságban e tevékenységet, és havi megbízási díja (egészen pontosan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Egyesület önsegélyező feladatai

Kérdés: Elláthat önsegélyező feladatokat az Szja-tv. 1. számú melléklete 1.3. pontja alapján egy közhasznúnak nem minősülő egyesület, amely a szerzői jogi törvényben szabályozott szerzői és szomszédos jogok kezelésére szakosodott? Amennyiben igen, akkor kinek, milyen formában nyújtható segély, illetve van felső határa a nyújtható összegnek? Kapnia kell a segélyezett személynek a Tbj-tv.-ben felsorolt ellátások valamelyikét, tekintettel arra, hogy a törvény értelmében a juttatás az ellátások kiegészítésére nyújtható? Kérelmezni kell a segélyt az egyesülettől, vagy dönthet saját hatáskörben is a jogosultak köréről?
Részlet a válaszából: […] történik. Természetesen részletesen meg kell határozni a döntésre jogosultak körét, valamint a döntés folyamatát.Amennyiben egy egyesület úgy határoz, hogy önsegélyező feladatokat vállal, és ez alapján kíván szociális segélyt nyújtani, akkor az Szja-tv. 1. számú melléklet 1.3. pontja értelmében valóban adómentes lehet a juttatott segély. Ennek azonban az a feltétele, hogy az önsegélyező feladatok úgy legyenek meghatározva, hogy azok a Tbj-tv.-ben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatások nyújtására irányuljanak.A Tbj-tv. 5. §-ának (1)–(2) bekezdései értelmében a társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe. Az „ellátás” szó itt nem csak a pénzbeli ellátásokat takarja, sokkal bővebb annál.Egészségbiztosítási ellátások:a) egészségügyi szolgáltatás;b) pénzbeli ellátások:ba) csecsemőgondozási díj,bb) gyermekgondozási díj,bc) táppénz,bd) örökbefogadói díj;c) baleseti ellátások:ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,cb) baleseti táppénz,cc) baleseti járadék;d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:da) rokkantsági ellátás,db) rehabilitációs ellátás.A nyugdíjbiztosítási ellátások:a) saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj,b) hozzátartozói nyugellátás:ba) özvegyi nyugdíj,bb) árvaellátás,bc) szülői nyugdíj,bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások.Amennyiben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Munkavállalás öregségi nyugdíj mellett

Kérdés: Valóban korlátlanul lehet dolgozni az öregségi nyugdíj mellett? Melyik az a jogszabály, amely alapján bármekkora jövedelmet szerezhet az öregségi nyugdíjas személy az ellátás megszüntetése nélkül?
Részlet a válaszából: […] a nyugdíjas kéri, vagy a közszférában akar elhelyezkedni. Amennyiben a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll, akkor az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Kérelemre azonban mentesül a folyósítás szüneteltetése alól az a nyugdíjas, aki a közszférában szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Nők kedvezményes nyugdíjának összege

Kérdés: Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét annak az 59 éves nőnek az esetében, aki rendelkezik a 40 év jogosultsági idővel, ezért a tényleges nyugdíjkorhatár betöltése előtt 6 évvel nyugdíjba kíván vonulni? Milyen mértékű csökkentésre kell számítani?
Részlet a válaszából: […] járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő eléri a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet. (Ha a kérelmező saját háztartásában öt gyermeket nevelt, a harminckét év, illetve a harminc év keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.) Tehát a negyven év jogosultsági időből – főszabály szerint – nyolc, illetve tíz év igazolható gyermekvállalás esetére nyújtott pénzbeli ellátások címén szerezhető jogosultsági idővel.Az öregségi, valamint a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítását az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
Részlet a válaszából: […] átlagkeresetét.Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkező egyéni vállalkozóról van szó, akit ebből következően havi minimumjárulék-fizetés nem terhel.Átalányadózóként éves járulékalapja a vállalkozói bevétele költséghányaddal csökkentett összegének és a minimálbér hatszorosának [Szja-tv. 47. § (4a) bekezdése szerinti kedvezmény] különbözete.Mivel átalányadózó egyéni vállalkozóként magasabb járulékalap önkéntes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Belorusz állampolgárságú munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Magyarország és a Szovjetunió utódállamai, illetve annak állampolgárai társadalombiztosítási jogviszonya és nyugdíjjogosultsága szempontjából elismerhető szolgálati időként a Magyarországon munkaviszony keretében végzett munka? Alkalmazható az úgynevezett szociál-politikai egyezmény a belorusz állampolgárságú biztosítottak szolgálati idejének elismerése érdekében?
Részlet a válaszából: […] összegének megállapításánál be kell számítani mindkét szerződő fél területén szerzett szolgálati (biztosítási), valamint az annak tekinthető minden időt.Az egyezmény abban is következetes, hogy a szerződő felek területén tartózkodó állampolgárok a munkajogi rendelkezések, a szociális ellátás és a társadalombiztosítási szolgáltatások tekintetében a saját állampolgáraival kölcsönösen teljesen azonos elbánásban részesülnek.Magyarország és az Oroszországi Föderáció között 2020. december 1-jétől kétoldalú szociális egyezmény lépett hatályba, amely kiterjed a magyar és az orosz jogszabályok által biztosított személyekre.A 2020. évi XIV. tv. fogalommeghatározása szerint biztosított a szerződő felek jogszabályai által biztosítottként elismert személy.Biztosításban töltött idő Magyarország részéről a járulékfizetési és azzal azonos megítélés alá eső olyan időszakok, amelyek a magyar jogszabályok szerint a pénzbeli ellátásra való jogosultság elbírálása és a pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vehető időszaknak minősülnek.Az Oroszországi Föderáció részéről azok a munkából és/vagy más tevékenységből származó időszakok, amelyek vonatkozásában járulékszámítás és járulékfizetés történt, illetve egyéb olyan időszakok, amelyeket az Oroszországi Föderáció jogszabályainak megfelelően a pénzbeli ellátásra való jogosultság elbírálása és a pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe kell venni.Pénzbeli ellátásnak pedig az egyezmény 2. Cikkében említett nyugdíjak és ellátások tekinthetők.A szerződő felek állampolgárai a jogszabályok alkalmazása során ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a másik fél állampolgárai, ezzel érvényesül az egyenlő bánásmód elve. A jogszabályoknak megfelelően megállapított pénzbeli ellátás nem csökkenthető, függeszthető fel vagy vonható vissza azért, mert a biztosított a másik szerződő fél területén lakik.Az egyezmény kiterjed az öregségi és a hozzátartozói nyugdíjakra, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira. Kiterjed az üzemi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel összefüggő pénzbeli ellátásokra. Nem terjed ki az egészségbiztosítás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.
1
2
3
12