Heti 35 órás munkaviszony

Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
Részlet a válaszából: […] csak akkor kerül sor, ha a munkaidő a teljes munkaidőnél kevesebb, és emellett a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset is kevesebb a mindenkor érvényes minimálbérnél. Mit is jelent az arányosítás? Arányosítás esetén a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításakor egy nap munkavégzés egynapi szolgálati időnek minősül, azonban a nyugdíj összegének meghatározásakor már az egynapi munkaidő arányosításra kerül, vagyis ekkor az egynapi munkaidő nem egy napnak számít. Abban az esetben, ha a biztosítottnak a nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj összegének a kiszámításához. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összegének meghatározásához a szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani. Az arányos szolgálati idő szabályainak alkalmazása[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség.Az egyik ilyen helyzet, ha a kifizetés időpontjában az érintett már nyugdíjasnak minősül, de a jövedelem olyan időszakra vonatkozik, amely időszakban a biztosítása még fennállt. Ebben az esetben a hivatkozott rendelkezés szerint meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. (Ugyanakkor – maradva a megbízási jogviszonnyal kapcsolatos példánál –, ha a nyugdíjazást megelőző időszakra vonatkozó megbízási díj már a nyugdíjas személynek kerül kifizetésre, és az egyébként nem eredményezett biztosítási kötelezettséget, akkor nincs szochofizetési kötelezettsége a kifizetőnek.)A rendelkezés a külföldinek minősülő személyek jövedelme utáni szociális hozzájárulási adó tekintetében is jelentőséggel bír. A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének h) pontja mentesíti a külföldinek minősülő személyt azon jövedelmek tekintetében a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, amelyek esetében nincs járulékfizetési kötelezettség. Ugyanakkor, ha olyan időszakra vonatkozik ez a kifizetés, amely esetében az érintett biztosítási kötelezettsége fennállt, a szociális hozzájárulási adót le kell róni.És végül a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja

Kérdés:

Hogyan kell igényelnie az öregségi nyugdíjat egy rokkantsági ellátásban részesülő személynek?

Részlet a válaszából: […] 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosultságot szerezhet az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. Az öregségi teljes nyugdíj azonban csak akkor állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő eléri a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet. A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített – az "Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény" elnevezésű – nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet igényelni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor valamilyen okból nem volt lehetőség, vagy nem akart a jogosult nyugdíjba vonulni, de később az ok elhárult, vagy a jogosult mégis meggondolta magát, akkor a nyugellátás megállapítása kérhető az igénybejelentést megelőző időpontra, ami maximum hat hónap lehet visszamenőleg. A nyugellátás abban az esetben állapítható meg, ha valamennyi jogosultsági feltétel fennáll (a visszamenőleges időpontban is). Az öregségi nyugdíjigényt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatal[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2023-ban kezdte meg a tevékenységét, de a kezdés évében nem volt bevétele, így 2024-re havi 300.000 forint után vállalja a járulékfizetést?
Részlet a válaszából: […] havonta legalább a minimálbér vagy a Tbj-tv. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.Ugyanakkor, ha az éves bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét (6×266.800 = 1.600.800 forint), nem fizet szociális hozzájárulási adót. Kivéve azt az esetet, ha magasabb járulékalapot vállalt, ekkor a szocho éves alapja megegyezik a járulékalappal, azaz jelen esetben a havi 300.000 forinttal.Átalányadózó őstermelő esetében főszabály szerint az adó alapja a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.Ellenben, ha az átalányadózó őstermelő éves bevétele nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét (5×12×266.800 = 16.008.000 forintot), adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés:

Hogyan kell megállapítani a közteherfizetési kötelezettséget egy egyéni vállalkozó alkalmazottja esetében, aki 2023. november 15-én betöltötte a 65. életévét, de a benyújtott nyugdíjigényére a külföldi biztosítási idők igazolása híján még nem kapott végleges határozatot, így továbbra is rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül az érintett dolgozó ebben az esetben? A nyugdíjfolyósítótól azt a tájékoztatást kapta a cég, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozótól nem kell társadalombiztosítási járulékot vonni.

Részlet a válaszából: […] munkavállalóként az általános szabályok szerint kiterjed rá a biztosítási, és terheli a járulékfizetési kötelezettség. Annál is inkább, mivel a kérdésben említett munkavállaló a nyugdíj összegének az ismeretében akár úgy is dönthet, hogy továbbra is a rokkantsági ellátás folyósítását kéri, tehát mégsem válik nyugdíjassá. Jelen esetben tehát a véglegessé (jogerőssé) vált nyugdíj-megállapító határozat bemutatásáig[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Apa ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásokra és kedvezményekre jogosult az apa gyermeke születése esetén?
Részlet a válaszából: […] szabadság igénybevétele esetén öt munkanapig a teljes távolléti díj összegére jogosult az apa, viszont a hatodik munkanaptól már csak a távolléti díj 40 százaléka.Az apasági szabadságtól meg kell különböztetni a pótszabadságot. Azt a munkavállalót, akinek 16 évesnél fiatalabb gyermeke van, évi 2 nap pótszabadság, két gyermek esetén évi 4 nap pótszabadság, és kettőnél több gyermek esetén évi 7 nap pótszabadság illeti meg. Tehát az apasági szabadság a pótszabadságon felül jár az apának.Valamint az apa jogosult arra, hogy az Mt. 118/A. §-a szerint járó szülői szabadságot igényeljen, melynek mértéke gyermekenként 44 munkanap a gyermek hároméves koráig, és erre a munkavállaló akkor jogosult, ha legalább egyéves munkaviszonya áll fenn. A szülői szabadság nem évenként jár, hanem összesen a gyermek hároméves koráig. Azonban a szülői szabadság esetében a szülőt csupán a távolléti díj 10 százaléka illeti meg, továbbá a szülői szabadságra járó díjazás összegéből le kell vonni a GYED, illetve a GYES összegét. Továbbá a szülői szabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni.Az Mt. alapján az apasági és a szülői szabadságot nem lehet megszakítani, valamint az apasági szabadságot elhalasztani sem lehet. Azonban a munkaviszony megszűnésekor a ki nem vett apasági vagy szülői szabadságot nem kell pénzben megváltania a munkáltatónak.A csecsemőgondozási díjat (CSED), mely fél éven keresztül jár, csak az anya veheti igénybe az Eb-tv. alapján [kivéve az Eb-tv. 40. § (4) bekezdésében foglalt eseteket], azonban a gyermekgondozási díjat (GYED), mely a CSED lejárta után a gyermek kétéves koráig jár, már többek között az apa is igénybe veheti az anya helyett, ha a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
Kapcsolódó címke:

Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén

Kérdés:

Helyesen jár el a kifizetőhely, ha elutasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.

Részlet a válaszából: […] meghatározhat. Jelen esetben a fizetés nélküli szabadság megszakítása munkába állás miatt történhet. A munkáltató a harminc nappal szemben a bejelentéstől számított 14 napban, azaz 2024. március 15-ével határozta meg a fizetés nélküli szabadság megszüntetését. Az Eb-tv. 39. §-ában foglaltak értelmében, aki ugyanazon biztosítási jogviszonya alapján egyidejűleg CSED-re, GYED-re, táppénzre jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. A 39. § (2) bekezdése értelmében, ha a GYED igénybevétele mellett a biztosított munkát vállal (munkába áll), a GYED folyósítása mellett saját keresőképtelenségére tekintettel táppénzre is jogosult. A munkavállaló 2024. március 4-től keresőképtelen, és e naptól március 15-ig fizetés nélküli szabadságon volt. Az Eb-tv. 44. §-a értelmében keresőképtelen az, aki – többek között – várandóssága[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
Kapcsolódó címke:

Részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni a (2) bekezdésben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.Az említett útmutató 5. pontja szerint eltérő előírás híján az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Munkabérletiltás érvényesítése kormányzati tisztviselő gyermeknevelési támogatásából

Kérdés:

A kormányzati tisztviselő jövedelméből a végrehajtó folyamatban lévő munkabérletiltást érvényesít. A foglalkoztatótól igényelt, várhatóan utalásra kerülő gyermeknevelési támogatásból is levonható a végrehajtás alá vont tartozás, vagy ez a típusú kifizetés mentes a végrehajtás alól?

Részlet a válaszából: […] benyújtásakor érvényes havi minimálbér bruttó összegének 35 százaléka, 93.380 forint gyermekenként. A gyermeknevelési támogatás a jogosult benyújtó kérelmére folyósítható, amennyiben a foglalkoztatott a gyermeket saját háztartásában neveli. Amennyiben mindkét szülő kormányzati igazgatási szervnél áll foglalkoztatási jogviszonyban, a gyermekvédelmi támogatást mindkét szülő igényelheti, ha a gyermekkel közös háztartásban él. A támogatásra a foglalkoztatott a gyermek születésétől annak az évnek a végéig jogosult, amelyben a gyermek tanulói jogviszonya megszűnik. A tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben, szakképző intézményben nappali tanulmányokat folytató gyermek esetében addig az évig jogosult, amelyben a gyermek 20. életévét, fogyatékos, illetve sajátos nevelési igényű gyermek esetében 23. életévet betölti. A gyermeknevelési támogatás időarányosan illeti meg a foglalkoztatottat. Ennek következményeként a jogviszony év közbeni megszűnése vagy megszüntetése a támogatás időarányos visszafizetési kötelezettségével jár. A munkabérletiltás szempontrendszerében a letiltás alól mentes juttatások taxatíve felsorolásában a gyermekvédelmi támogatás nem kapott helyet, azonban a munkabér-definíció fogalomrendszerétől elkülöníthető [a Vht. 65. §-ának (4) bekezdése szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél] annak ismeretében, hogy az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.7. pontja alapján a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás adómentes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Keresőképtelenség felülvizsgálata

Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy folyamatosan munkát végez az egyéni vállalkozásában, miközben a főfoglalkozású munkahelyén már több hete keresőképtelen állományban van, és táppénzben részesül? A munkáltató nem érzi ezt igazságosnak, hiszen fizetnie kellett a betegszabadság idejére járó juttatást, valamint a táppénz-hozzájárulást, miközben a munkavállaló kieső munkáját is pótolnia kell. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] külön-külön kell megállapítani. E szabályt arra az esetre is alkalmazni kell, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.Ugyanakkor az Eb-tv. azt is rögzíti, hogy a táppénz folyósítását meg kell szüntetni, amennyiben a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti.Tehát, ha a vállalkozásban történő munkavégzés ellentétben áll a kezelőorvos által javasolt magatartással, akkor ez a táppénzjogosultság megszüntetésével járhat. (A felülvéleményező főorvos – a kezelőorvos jelenlétében – a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti.)Amennyiben a foglalkoztatóban kétség merült fel az érintett keresőképtelenségét illetően, a 102/1995. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján kezdeményezheti a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát.Ennek érdekében a munkaadónak a keresőképtelenséget igazoló orvos szerinti területileg illetékes megyei kormányhivatalhoz kell fordulnia.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
1
2
3
10