96 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] csak akkor kerül sor, ha a munkaidő a teljes munkaidőnél kevesebb, és emellett a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset is kevesebb a mindenkor érvényes minimálbérnél. Mit is jelent az arányosítás? Arányosítás esetén a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításakor egy nap munkavégzés egynapi szolgálati időnek minősül, azonban a nyugdíj összegének meghatározásakor már az egynapi munkaidő arányosításra kerül, vagyis ekkor az egynapi munkaidő nem egy napnak számít. Abban az esetben, ha a biztosítottnak a nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj összegének a kiszámításához. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összegének meghatározásához a szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani. Az arányos szolgálati idő szabályainak alkalmazása[…]

Részlet a válaszából: […] szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség.Az egyik ilyen helyzet, ha a kifizetés időpontjában az érintett már nyugdíjasnak minősül, de a jövedelem olyan időszakra vonatkozik, amely időszakban a biztosítása még fennállt. Ebben az esetben a hivatkozott rendelkezés szerint meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. (Ugyanakkor – maradva a megbízási jogviszonnyal kapcsolatos példánál –, ha a nyugdíjazást megelőző időszakra vonatkozó megbízási díj már a nyugdíjas személynek kerül kifizetésre, és az egyébként nem eredményezett biztosítási kötelezettséget, akkor nincs szochofizetési kötelezettsége a kifizetőnek.)A rendelkezés a külföldinek minősülő személyek jövedelme utáni szociális hozzájárulási adó tekintetében is jelentőséggel bír. A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének h) pontja mentesíti a külföldinek minősülő személyt azon jövedelmek tekintetében a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, amelyek esetében nincs járulékfizetési kötelezettség. Ugyanakkor, ha olyan időszakra vonatkozik ez a kifizetés, amely esetében az érintett biztosítási kötelezettsége fennállt, a szociális hozzájárulási adót le kell róni.És végül a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése[…]

Részlet a válaszából: […] foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagyb) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel,és a kérelem benyújtásának vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.A rehabilitációs ellátás igényléséhez ki kell tölteni egy papíralapú formanyomtatványt, mely a következő linkről elérhető: https://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/jarasok/megvaltozott-munkakepessegen-alapulo-ellatasok-uj. Az ellátás igényelhető elektronikusan is a https://magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=ef86d5cd-e2f1-4a34-8c09-b5661b9e21c0&_n=adatlap_a_megvaltozott_munkakepessegu_szemelyek_ellatasainak_megallapitasa_irant_(rehab-001) linken.A rehabilitációs ellátás megállapítása érdekében csatolni kella) a háziorvos által kitöltött "Orvosi beutaló az orvosszakértői szervhez, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából" megnevezésű nyomtatványt,b) az egészségi állapotra vonatkozó összes orvosi dokumentációt,c) papíralapú beadvány esetén "Nyilatkozat a komplex minősítéshez" elnevezésű nyomtatványt,d) amennyiben foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e,e) a kérelem benyújtását megelőző – rendelkezésre álló – 15 éven belüli munkáltatói igazolásokat, illetve a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat (tb-igazolvány, jövedelemigazolás, munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnéséről, igazolás a levont járulékokról stb.),f) keresőtevékenység megszűnéséről szóló, illetve a keresőtevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó munkáltatói igazolásokat,g) rendszeres pénzellátás megállapításáról vagy megszüntetéséről szóló határozatot,h) mezőgazdasági őstermelő esetén őstermelői igazolványt és az érvényesített betétlapot,i) társas vállalkozás tagja esetén társasági szerződést, valamint amennyiben munkaviszonyban áll a társas vállalkozással, munkaszerződést vagy azok hitelesített másolatát,j) amennyiben a komplex minősítése során szükségessé váló személyes megjelenést mozgás- vagy járóképtelenség akadályozza, ennek igazolásáról szóló kezelőorvosi (háziorvosi) igazolást,k)[…]

Részlet a válaszából: […] szabadság igénybevétele esetén öt munkanapig a teljes távolléti díj összegére jogosult az apa, viszont a hatodik munkanaptól már csak a távolléti díj 40 százaléka.Az apasági szabadságtól meg kell különböztetni a pótszabadságot. Azt a munkavállalót, akinek 16 évesnél fiatalabb gyermeke van, évi 2 nap pótszabadság, két gyermek esetén évi 4 nap pótszabadság, és kettőnél több gyermek esetén évi 7 nap pótszabadság illeti meg. Tehát az apasági szabadság a pótszabadságon felül jár az apának.Valamint az apa jogosult arra, hogy az Mt. 118/A. §-a szerint járó szülői szabadságot igényeljen, melynek mértéke gyermekenként 44 munkanap a gyermek hároméves koráig, és erre a munkavállaló akkor jogosult, ha legalább egyéves munkaviszonya áll fenn. A szülői szabadság nem évenként jár, hanem összesen a gyermek hároméves koráig. Azonban a szülői szabadság esetében a szülőt csupán a távolléti díj 10 százaléka illeti meg, továbbá a szülői szabadságra járó díjazás összegéből le kell vonni a GYED, illetve a GYES összegét. Továbbá a szülői szabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni.Az Mt. alapján az apasági és a szülői szabadságot nem lehet megszakítani, valamint az apasági szabadságot elhalasztani sem lehet. Azonban a munkaviszony megszűnésekor a ki nem vett apasági vagy szülői szabadságot nem kell pénzben megváltania a munkáltatónak.A csecsemőgondozási díjat (CSED), mely fél éven keresztül jár, csak az anya veheti igénybe az Eb-tv. alapján [kivéve az Eb-tv. 40. § (4) bekezdésében foglalt eseteket], azonban a gyermekgondozási díjat (GYED), mely a CSED lejárta után a gyermek kétéves koráig jár, már többek között az apa is igénybe veheti az anya helyett, ha a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított[…]

Részlet a válaszából: […] munkáltató az általános bírságszabály alapján szankcionálható.Az Mt. a munkáltató felek megállapodására bízza annak eldöntését, hogy melyikük fizeti meg a munkavállaló számára a munkabért és az azzal kapcsolatos közterheket, és arról is megállapodhatnak, hogy egymás között megtérítik ezeket. Dr. Kártyás Gábor tanulmánya [A több munkáltatóval fennálló munkaviszony dogmatikai és gyakorlati értékelése (IAS, 2014/3., 12-27. o.)] alapján a munkáltató felek oly módon is megállapodhatnak egymással, hogy "csak egyikük felelős a teljes munkabérért, a többiek pedig valamely polgári jogi jogviszony alapján megtérítik részére a rájuk eső költséget". Tehát van arra lehetőség, hogy csak az egyik munkáltató fizesse meg a munkavállaló munkabérét és a járulékokat, és a másik munkáltató megtérítse ezt.A Debreceni Törvényszék K.700466/2022/16. számú határozatában – többek között – megfogalmazta, hogy a több munkáltató által létesített munkaviszony egyetlen és fő szervező ereje a munkakör azonossága, a munkahely és a munkaidő vonatkozásában a jogszabály nem támaszt semmilyen speciális elvárást. Továbbá az Mt. Kommentárja alapján az Mt. nem tartalmaz szabályozást a munkavégzés módját illetően, és a felek, azaz a munkáltatók és a munkavállaló megállapodása a meghatározó. Tehát alapvetően nincsen tiltás arra vonatkozóan, hogy a felek megállapodjanak abban, hogy csak az egyik munkáltató részére fejtsen ki munkát a munkavállaló.Az Mt. 195. §-ának (5) bekezdése alapján, ha a munkáltatók száma egyre csökken, a munkaviszony megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének következtében. Ugyanis a több munkáltató által létesített munkaviszony esetében alapvető feltétel, hogy a munkáltatói oldalon egynél több munkáltató szerepeljen. Ebben az esetben ugyanúgy alkalmazni kell a munkavállalónak a felmondás idejére járó távolléti díjra vonatkozó rendelkezéseket és a végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseket.Viszont a fenti 195. § (5) bekezdésétől a felek eltérően is megállapodhatnak, és kiköthetik a munkaszerződésben, hogy a munkaviszony abban az esetben is folytatódik, ha a munkáltatók száma egyre csökken. Tehát – főszabály szerint – a munkaszerződés[…]

Részlet a válaszából: […] jogosultság megállapításához szükséges biztosítási előzményeket. A biztosítási jogviszony megszűnésekor pedig a biztosítás megszűnésének időpontján kívül a tb-kiskönyvbe be kell jegyezni a jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző 2 éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, CSED, GYED (ideértve a hallgatói és a nevelőszülői GYED-et is) és ÖFD időtartamát is, ami ugyancsak a kifizetőhely feladata. A tb-kiskönyveket tehát át kell adni a kifizetőhelynek, amely a biztosított kilépésekor köteles azt visszajuttatni a foglalkoztatónak vagy közvetlenül a biztosítottnak.A CSED- és a GYED-igénybejelentők szintén szükségesek a kifizetőhelyi feladatok ellátásához, hiszen a kérelmek elbírálása kifizetőhelyi feladat. Ezeket a nyomtatványokat a foglalkoztatónak a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt 5 napon belül meg kell küldenie a kifizetőhely részére az Eb-tv. R. 38. §-ának (2) bekezdése szerint.Megjegyezzük, hogy abban az esetben, ha a nagyszülő nyújt be GYED iránti kérelmet, illetve, ha a biztosított egyidejűleg fennálló[…]

Részlet a válaszából: […] tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni a (2) bekezdésben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.Az említett útmutató 5. pontja szerint eltérő előírás híján az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész[…]

Részlet a válaszából: […] 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosultságot szerezhet az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. Az öregségi teljes nyugdíj azonban csak akkor állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő eléri a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet. A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített – az "Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény" elnevezésű – nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet igényelni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor valamilyen okból nem volt lehetőség, vagy nem akart a jogosult nyugdíjba vonulni, de később az ok elhárult, vagy a jogosult mégis meggondolta magát, akkor a nyugellátás megállapítása kérhető az igénybejelentést megelőző időpontra, ami maximum hat hónap lehet visszamenőleg. A nyugellátás abban az esetben állapítható meg, ha valamennyi jogosultsági feltétel fennáll (a visszamenőleges időpontban is). Az öregségi nyugdíjigényt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatal[…]

Részlet a válaszából: […] havonta legalább a minimálbér vagy a Tbj-tv. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.Ugyanakkor, ha az éves bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét (6×266.800 = 1.600.800 forint), nem fizet szociális hozzájárulási adót. Kivéve azt az esetet, ha magasabb járulékalapot vállalt, ekkor a szocho éves alapja megegyezik a járulékalappal, azaz jelen esetben a havi 300.000 forinttal.Átalányadózó őstermelő esetében főszabály szerint az adó alapja a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.Ellenben, ha az átalányadózó őstermelő éves bevétele nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét (5×12×266.800 = 16.008.000 forintot), adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor[…]

Részlet a válaszából: […] külön-külön kell megállapítani. E szabályt arra az esetre is alkalmazni kell, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.Ugyanakkor az Eb-tv. azt is rögzíti, hogy a táppénz folyósítását meg kell szüntetni, amennyiben a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti.Tehát, ha a vállalkozásban történő munkavégzés ellentétben áll a kezelőorvos által javasolt magatartással, akkor ez a táppénzjogosultság megszüntetésével járhat. (A felülvéleményező főorvos – a kezelőorvos jelenlétében – a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti.)Amennyiben a foglalkoztatóban kétség merült fel az érintett keresőképtelenségét illetően, a 102/1995. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján kezdeményezheti a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát.Ennek érdekében a munkaadónak a keresőképtelenséget igazoló orvos szerinti területileg illetékes megyei kormányhivatalhoz kell fordulnia.[…]