Kft. ügyvezetője

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha "A" Kft. tulajdonosa ingyenes megbízási jogviszonyban látja el "B" Kft. ügyvezetését, míg "B" Kft. tulajdonosa ingyenes megbízásban "A" társaság ügyvezetője?
Részlet a válaszából: […] "külsős" (nem tag) ügyvezetője van, akik esetében az ingyenes megbízási jogviszony a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján nem jár biztosítási kötelezettséggel.Ugyanakkor saját cégükben az esetleges személyes közreműködésük (közreműködési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Hazautazás költsége

Kérdés: Köteles megtéríteni a budapesti székhelyű munkáltató a munkavállaló hazautazási költségeit a leadott utazási jegyek ellenében abban az esetben, ha állandó lakcíme egy távoli határ menti városban van, de egyébként Budapesten él élettársával, akivel egy közös gyermeket is nevelnek? A munkavállaló így havonta több 10 ezer forintos utazási költséget kap, de a munkáltató feltételezése szerint visszaélésről van szó.
Részlet a válaszából: […] részletezi.A rendelet 2. §-ának c) pontja értelmében a jogszabály alkalmazásában hazautazásnak a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás minősül, míg a lakóhely [ugyanezen szakasz d) pontja alapján] annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik.Annak bizonyítása, hogy a munkavállaló életvitelszerűen Budapesten, és nem az állandó lakcímén él, a munkáltató számára szinte lehetetlen feladat.A vázolt helyzetben - ha csak emiatt nem vállalja egy esetleges munkaügyi jogvita következményeit - köteles a dolgozó által bemutatott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Utólag kifizetett végkielégítés

Kérdés: A 2018. évi vagy a kifizetéskori rendelkezések alapján kell számfejteni a végkielégítést abban az esetben, ha bíróság egy volt munkavállaló 2018-ban megszűnt munkaviszonya alapján, elmaradt jövedelem címén kártérítést, valamint végkielégítést ítélt meg, és az indoklásban levezette a távolléti díj alapján számolt elmaradt jövedelem miatt a juttatás összegét, és ezt csökkentette 18,5 százalékkal, a végkielégítésről viszont ilyen formában nem rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] fennállásának utolsó napján került volna sor.A Tbj-tv. 100. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig, amennyiben a 30. § alapján a 2020. július 1-jét megelőző időszakra keletkezett járulékalapot képező jövedelem, akkor a régi Tbj-tv. adott időszakban hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.A végkielégítés számfejtése során tehát a régi Tbj-tv. kifizetéskor érvényes rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a biztosított által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Nyugdíjas személy utólag kifizetett megbízási díja

Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót a nyugdíjazást megelőző időszakra járó megbízási díj után abban az esetben, ha a díj kifizetésére már a nyugdíjazás után kerül sor? A kérdés azért merült fel, mert a Szocho-tv. nem tartalmaz erre vonatkozóan olyan jellegű szabályozást, mint a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] követően szerzett jövedelem nem képezi járulék alapját.Ez például egy június 1-jétől június 30-áig tartó 100 000 forintos megbízási díj esetében - a megbízott június 16-ával történő nyugdíjazására tekintettel - azt jelenti, hogy a 10 százalékos költséghányad figyelembevételével számított 90 000 forintos jövedelemből 45 000 forint (tehát a június 1-jétől 15-ig terjedő időszakra járó rész) járulékalapot képez, és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli. A június 16-tól 30-ig járó jövedelem viszont már nem járulékalap, hiszen az érintett június 16-tól már nem biztosított.A Szocho-tv. valóban nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy utólagos kifizetés esetén az adóalapot vissza kellene helyezni. Ugyanakkor a jogszabály 1. §-ának (9) bekezdése kimondja, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.E szabály alapján tehát a példában említett 45 000 forintos járulékalap után a szociális hozzájárulási adót is le kell róni, míg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] dolgozik a kft.-ben, és azt tagi jogviszonyban teszi, akkor ügyvezetőként a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok alapján kell elbírálni a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét. Ebben az esetben akkor jön létre a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. Az ügyvezetés természetesen történhet ingyenesen is, ami egy nem működő cég esetében teljesen életszerű. Ingyenes megbízás esetén ez esetben nem keletkezik sem járulék-, sem szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.Ha viszont az ügyvezető tag kizárólag ezt a tevékenységet végzi a cégben, tehát személyesen a tényleges munkában nem működik közre, vagy azt munkaviszony, esetleg megbízási jogviszony keretében teszi, akkor az ügyvezetői (megbízási) jogviszonyára tekintettel válik társas vállalkozóvá. Márpedig - ha nem nyugdíjas, illetve a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas személy - főfoglalkozású társas vállalkozóvá.A főfoglalkozású társas vállalkozó biztosítottnak minősül, ezért a társas vállalkozástól személyes közre-működésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem után, de havonta legalább a minimálbér alapján társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A szociális hozzájárulási adót ez esetben leg-alább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.Abban az esetben, ha az ügyvezető tag a társas vállalkozás mellett egyéb jogviszonnyal is rendelkezik, változhat a helyzet. Ha ugyanis a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor csak a tényleges jövedelme után kell megfizetnie a közterheket, a minimumok után nem. Az a bizonyos összeszámítási szabály ebben az esetben érdekes lehet, hiszen a Tbj-tv. 42. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.Ha tehát a társas vállalkozás mellett fennálló másik jogviszony munkaviszony (vagy esetleg több munkaviszony), akkor nem a munkabér nagysága, hanem a munkaidő határozza meg, hogy társas vállalkozóként kell-e minimumközterheket fizetni. Amennyiben a munkaidő nem éri el a heti 36 órát, a közterheket - a munkaviszonyban elért bér nagyságától függetlenül - legalább a minimumok után meg kell fizetni a kft.-ben.A társas vállalkozás mellett fennálló megbízási jogviszonynak a vállalkozásban fennálló jogviszonyra, biztosítási és fizetési kötelezettségre semmilyen hatása nincs.Ha a másik jogviszony egyéni vállalkozás, akkor a minimum fizetési kötelezettség alapesetben ott keletkezik, de évente egyszer nyilatkozatot lehet tenni, hogy ezt a társas vállalkozás teljesítse. Ha a fizetési kötelezettség több társas vállalkozásban áll fenn, akkor a minimumot csak az egyikben kell megfizetni. Azt, hogy ez melyik legyen, a vállalkozó dönti el.A részmunkaidő "összeadódásának" szabályát az előbbiekben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Ügyvezetés CSED alatt

Kérdés: Valóban elláthatja az ügyvezetést a CSED tartama alatt az egyszemélyes kft. tulajdonosa, amennyiben személyes közreműködést vállal, illetve a későbbiekben a GYES mellett végezhető az ügyvezetői tevékenység járulékmentesen? Hogyan valósítható meg ez, tekintettel arra, hogy CSED mellett nem lehet keresőtevékenységet végezni, és ha valaki nem működik közre személyesen, akkor eleve nem minősül társas vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] jogviszonyt találunk, amely nem jár biztosítási kötelezettséggel.A munkaviszony nem jöhet szóba, megbízás esetén pedig belép a társas vállalkozói státusz. Illetve nem minden esetben, ugyanis a Tbj-tv. 4. §-a 21.5. pontjának az a félmondata megoldást kínál, amely szerint abban az esetben mégsem tekintendő az ügyvezetést megbízási jogviszonyban ellátó ügyvezető társas vállalkozónak, ha személyes közreműködése már eleve megalapozza társas vállalkozói jogviszonyát.Másként megközelítve, ha a tag személyes közreműködése révén társas vállalkozónak minősül, akkor az ügyvezetésre létesített megbízási jogviszonyát a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.Ezt kihasználva tehát, amennyiben a CSED előtt álló ügyvezető tagként személyes közreműködést vállal, és társas vállalkozóként bejelentésre kerül (amihez nincs szükség társasági szerződés módosítására, elegendő a taggyűlési határozat), akkor az ügyvezetésre létesített ingyenes megbízási jogviszonya alapján sem biztosítási, sem pedig járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik, és e tevékenysége a CSED-jogosultság szempontjából nem minősül keresőtevékenységnek.A CSED időpontjától ugyan személyesen már nem vesz részt a munkában (és nem terheli minimális-járulék-fizetési kötelezettség sem), de ez nem jelenti azt, hogy a társas vállalkozói jogviszonya megszűnne.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Rendezvény résztvevőinek napidíja

Kérdés: Kell rendelkeznie adóazonosító jellel egy magyarországi székhelyű egyesület által más EU-tagállamban szervezett rendezvény nem magyar állampolgárságú résztvevőinek abban az esetben, ha részükre az étkezés fedezésére napidíjat fizetnének forintban, illetve euróban, valamint a szállás költségét számla ellenében fizetnék ki az EU-tagállambeli hotelnek? Az érintett személyek és az egyesület között semmilyen jogviszony nem áll fenn. A részt vevő magánszemélyek részben EGT-tagállamok, részben harmadik országok állampolgárai, és vannak köztük kiskorú gyermekek is. Terheli a magánszemélyt, illetőleg az egyesületet adó- vagy járulékfizetési kötelezettség Magyarországon? Ha igen, van adómentes rész? Szükséges a kifizetéshez az A1-es igazolás és/vagy adóilletőség-igazolás?
Részlet a válaszából: […] adóügyi illetőség és az adott magánszemélyre vonatkozó kettős adózást kizáró egyezmény alapján határozható meg, hogy a magánszemély az illetőség államában adózik-e.A kifizetésről - akár Magyarországon terheli adókötelezettség, akár a magánszemély illetősége szerinti országban - a kifizetőnek adatszolgáltatási kötelezettsége van, melynek teljesítéséhez az adóazonosító jel szükséges [Szja-tv. 7. számú melléklet, Art. 36. § (4)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címke:

Megbízás külföldi munkaviszony mellett

Kérdés: Keletkezik személyijövedelemadóelőleg--fizetési kötelezettség egy Németországban heti 40 órában foglalkoztatott, magyar állandó lakhellyel rendelkező, magyar állampolgár megbízási díjából? A megbízási szerződés szakértői tevékenység ellátására jött létre, magyarországi telephellyel rendelkező intézménnyel. Jól gondolja a megbízó cég, hogy nem kell társadalombiztosítási járulékot vonnia a megbízási díjból ebben az esetben? A Németországban fennálló biztosításról az A1 jelű igazolás kiállítása folyamatban van.
Részlet a válaszából: […] magánszemély mind a két államban belföldi illetőségű:a) csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja);b) amennyiben nem határozható meg, hogy melyik államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van;c) amennyiben mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára;d) amennyiben mindkét szerződő állam állampolgára, vagy egyiké sem, a szerződő államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.Az egyezmény egy vizsgálati sorrendet állít fel a tényleges illetőség meghatározására: állandó lakóhely, létérdek központja, szokásos tartózkodási hely, végül az állampolgárság. Abban az esetben, ha ez sorrendben eredményre vezet, a továbbiakat már nem kell vizsgálni. A feltett kérdésben az illetőség meghatározásához szükséges tényezők nem elégségesek.A megbízási szerződés alapján teljesített kifizetés tartalmától függően közelíthet a munkaviszonyhoz (például felelősségi viszonyok, a megbízó közvetlen utasítási joga, vagy a munkavégzés helye alapján), de sorolható az egyéb jövedelmek körébe is. A nem önálló munkába sorolás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Szülés fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Milyen ellátásra lenne jogosult a második gyermek születése után az az édesanya, akinek az első gyermeke 2022. április hónapban született, jelenleg CSED-ben részesül, amelynek lejárta után fizetés nélküli szabadságot kér, de a GYED-et az apa veszi igénybe, mert ez kedvezőbb? Az anya munkaviszonya határozatlan idejű, a második gyermeket az első gyermek után járó GYED idejére tervezik.
Részlet a válaszából: […] nélküli szabadságot a gyermek gondozása miatt akkor is, ha erre az időtartamra nem történik részére GYED-folyósítás. A Tbj-tv. 16. §-ában foglaltak értelmében azonban szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve - többek között - ha annak időtartamára GYED folyósításra kerül. Mivel az anya részére nem kerül folyósításra ellátás, ezért a fizetés nélküli szabadsága teljes időtartamára szünetel a biztosítása.Tekintettel arra, hogy az anya nem biztosított, és egyéb jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ezért a biztosítása szünetelésének az időtartamára egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. Ennek összege 2022. évben napi 280 forint, havi 8400 forint. Ezzel viszont az anya csak egészségügyi szolgáltatásra válik jogosulttá (orvosi ellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, gyógyszer stb.), az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira nem lesz jogosult.A munkáltatónak az adóhatóság felé a biztosítás szünetelésének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Közjegyzői iroda végelszámolása

Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a tevékenység zárónapjával egy végelszámolást kezdő közjegyző iroda vezetőjét abban az esetben, ha ő lesz a végelszámoló is? Amennyiben igen, akkor másnaptól a végelszámolás kezdőnapjával újra meg kell tenni a bejelentést?
Részlet a válaszából: […] biztosított. Végelszámolóként a jogviszonya nem változik, így a T1041-es bejelentés módosítására[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címke:
1
2