155 cikk rendezése:
61. cikk / 155 Jogalap nélkül folyósított társadalombiztosítási ellátás
Kérdés: Van valamilyen összeghatár, amely alatt a társadalombiztosítási kifizetőhelynek nem kell visszavonnia az általa jogalap nélkül folyósított társadalombiztosítási ellátást? Meg kell téríttetni a munkavállalóval a 90 napon belüli túlfizetés összegét, ha az nem haladja meg az 1000 forintot? Milyen elszámolási kötelezettsége van a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ha a jogalap nélküli kifizetés 90 napon belüli, és a 90 napon túli összesített összege sem éri el az 1000 forintot?
62. cikk / 155 Táppénz módosítása
Kérdés: Módosítható szabadságra a táppénz?
63. cikk / 155 Ellátások visszamenőleges igénylése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a jogorvoslatra annak a személynek, aki keresőképtelensége miatt hosszú ideig táppénzen volt, közben az orvosa javaslatára elindította a munkaképesség csökkenésének megállapítására irányuló eljárást, a munkáltató kérésére a munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntették, megigényelte a rokkantsági ellátást, amit jelenleg már folyósítanak is, és időközben az egészségbiztosítási pénztártól kapott egy levelet, amely szerint nem kap meg kb. egyhavi táppénzt, mert kimerítette a keretet? A munkavállaló korábban kérte a munkahelytől a táppénzjogosultság lejáratának időpontját, de csak arról kapott felvilágosítást, hogy mikortól volt táppénzen.
64. cikk / 155 Felmondás keresőképtelenség ideje alatt
Kérdés: Elszámolhat a munkavállalóval még a táppénzes időszak alatt egy táppénz-kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató abban az esetben, ha a keresőképtelenség ideje alatt felmondott? Ki lehet fizetni a dolgozónak a felmondási időre jutó bérét, a végkielégítését és az esetlegesen ki nem vett szabadságát, vagy meg kell várni, amíg az orvos keresőképes állományba veszi?
65. cikk / 155 Táppénz utólagos elszámolása
Kérdés: Helyesen jár el a bérelszámoló a 2016. január 1-jétől bevezetett sommás eljárás rendje alapján az alábbi esetben? A bérelszámolás sajnos nem mindig időben kapja meg a hiányzásokra vonatkozó információkat, így a keresőképtelenségeket sem, ezért sok esetben a munkavállaló ugyan keresőképtelen, de tájékoztatás hiányában arra az időszakra a teljes bérét megkapja. Az orvosi igazolásokat ezekben az esetekben a bérutalást követően adják le, illetve juttatják el a bérszámfejtő felé. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket a pár napos keresőképtelenségekre járó ellátásokat a következő hó végén számolják el, hivatkozva az Eb-tv.-re, mely szerint ellátás arra az időszakra nem jár, amikor a biztosított a teljes keresetét megkapta?
66. cikk / 155 Részmunkaidős munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Helyesen járt el az ügyintéző abban az esetben, ha a minimálbér alapulvételével számolta ki annak a munkaviszony keretében foglalkoztatott egyetemi hallgatónak a táppénzét, aki 2015. november 16-ától dolgozik a foglalkoztatónál, heti 20 órás munkaidőben, a munkabére havi 87 000 forint, tehát teljes munkaidőre vetítve meghaladja a minimálbért, és 2016. január 15-től keresőképtelen?
67. cikk / 155 Társadalombiztosítási ellenőrzés által feltárt hiányosság kamata, közterhei
Kérdés: Milyen kamatot kell felszámítani abban az esetben, ha a társadalombiztosítási ellenőrzés hiányosságot tárt fel, amelynek megtörtént a javítása? Milyen közterheket kell megfizetni ebben az esetben?
68. cikk / 155 Táppénzjogosultság
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a 2015. augusztus 20-tól 2015. augusztus 23-ig tartó időszakra az a munkavállaló, aki 2015. március 16-tól áll a munkáltató alkalmazásában 5/2 munkarendben, keresőképtelen volt 2015. augusztus 18-tól 23-ig, és már csak 2 nap betegszabadsága volt, amit 2015. augusztus 18-19-re megkapott? A kérdéses időszakban nem volt munkavégzési kötelezettség, augusztus 20-a pedig fizetett ünnep volt.
69. cikk / 155 Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
70. cikk / 155 Gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján
Kérdés: Kell munkaszerződést kötnie a foglalkoztatónak azzal a diákkal, aki a gyakorlati képzését tölti a cégnél a szakiskola és a vállalkozás között létrejött együttműködési megállapodás keretében? Kell személyi jövedelemadót vonni abban az esetben, ha csak a törvényben meghatározott juttatást fizeti a foglalkoztató a tanuló részére, vagy csak a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli a kifizetést? A 'T1041-es nyomtatványon a 1130-as kóddal kell bejelenteni ezt a jogviszonyt?
