1656 talált állásfoglalás a Munkabér kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Igénybe vehető a 27 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a GYES-ről visszatérő dolgozó szabadságának idejére járó távolléti díj után?

Kérdés: Továbbra is igaz, hogy a munkáltató nem vonhatja le a túlvett szabadságra járó bért abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor kiderül, hogy több szabadságot vett igénybe, mint ami időarányosan járt volna? Használható ebben az esetben az Mt. 121. §-ának (1) bekezdése, 95. §-ának (5) bekezdése, 155. §-ának (4) bekezdése, 156. §-ának (2) és (4) bekezdései, valamint a 161. §-ának (2) bekezdése?

Kérdés: Köteles az új munkáltató levonni és átutalni az előző munkáltató részére egy olyan követelést, amelyről a munkavállaló által bemutatott iratokból egyértelműen megállapítható, hogy jogszerűtlen?

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre és mi lesz az ellátás alapja annak az 1994. július 27-én született munkavállalónak az esetében, aki iskolai tanulmányait 2013. május 27-én fejezte be, 2013. július 1-jétől állt munkaviszonyban, és 2013. július 23-tól jelenleg is keresőképtelen? A munkavállaló szerződés szerinti munkabére havi 180 000 forint.

Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy tanár az első két órájának megtartása után rosszul lett, elment orvoshoz, aki aznapra keresőképtelen állományba vette? Betegszabadságot kell elszámolni erre a napra?

Kérdés: Érvényesíthetők a betegszabadság idejére járó juttatásból a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények?

Kérdés: Kell-e arányosítani a Start Bónusz kártyával rendelkező munkavállaló után igénybe vehető alapkedvezmény mértékét abban az esetben, ha a munkavállaló foglalkoztatása napi 6 órás munkaviszonyban történik? Munkanapokra vagy naptári napokra kell számítani a kedvezmény arányosítását akkor, ha a munkaviszony hó közben kezdődik?

Kérdés: Valóban csak a munkaviszonyban megszerzett, illetve a munkaszerződésben meghatározott jövedelem alapján fogják megállapítani egy kft. ügyvezetőjének táppénzét, aki a saját társaságában évek óta társas vállalkozóként látja el az ügyvezetői feladatokat, és 2013. szeptember 1-jétől munkaviszony keretében kívánja tovább folytatni ezt a tevékenységet?

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?