Táppénzjogosultság többes jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre egy magánszemély, akinek a heti 40 órás munkaviszonya mellett van egy egyéni vállalkozása is, ahol nem vesz ki jövedelmet, így társadalombiztosítási járulékot sem fizet? Kell szüneteltetni az egyéni vállalkozást ebben az esetben? A vállalkozásban dolgozik egy alkalmazott is heti 4 órás részmunkaidőben.
Részlet a válaszából: […] Az érintettnek egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, a munkaviszony és az egyéni vállalkozás. Mindkét jogviszonyában a járulékalap után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot. Egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Nyugdíjas munkavállaló bejelentése magasabb nyugellátás érdekében

Kérdés: Bejelenthető biztosítottként a magasabb nyugellátás érdekében az a munkavállaló, aki korkedvezménnyel vált nyugdíjassá, de nagyon alacsony ellátást kap?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a kérdésben említett személy milyen ellátásban részesül. Amennyiben öregségi nyugdíjas (mert pl. a nők 40 év jogosultsági idő után járó kedvezményes nyugdíjában részesül), akkor bármilyen munkavégzésre irányuló jogiszonyt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Megváltozott munkaképességű bedolgozók

Kérdés: Kiterjed a minimumjárulékfizetési-kötelezettség azokra a megváltozott munkaképességű, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókra, akikkel otthon végezhető könnyű fizikai munkára létesített bedolgozói jogviszonyt a munkáltató, de sajnos az a tapasztalat, hogy több munkavállaló teljesítménye olyan alacsony, hogy a havibérük alig éri el a 10-20 ezer forintot? Vonatkozik bármilyen speciális előírás ezzel összefüggésben az érintett dolgozókra? Miként alakul ebben a helyzetben a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 198. §-ának (1) bekezdése értelmében a bedolgozói munkaviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában [Mt. 137. § (3) bekezdés] határozzák meg. Ebből következően az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése

Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállaló a keresőtevékenységét Máltán végzi, így a 883/2004/EK uniós koordinációs rendelet vonatkozó szabályai alapján a máltai társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Ez azt is jelenti, hogy Magyarországon a biztosítási jogviszonya megszűnik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben – legalábbis erre utal az emelt összegű családi kedvezmény említése, illetve az egyidejű folyósítás – a 83/1987. MT rendelet szerinti ellátásáról, azaz rokkantsági járadékról van szó, nem pedig az ezzel gyakran összetévesztett Mm-tv. szerinti rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló nyugdíjazása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet, és ezzel mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól az a 63 éves szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, aki több mint 3 év korkedvezményre jogosult? Igényelhető visszamenőlegesen az öregségi nyugdíj ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati járandóság nem nyugellátás, és az abban részesülő személy nem tekinthető nyugdíjasnak, így biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyában az általános szabályok szerint terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A kérdésben említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Nappali tagozatos kft.-tag osztaléka

Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy kft.-tag részére kifizetett osztalék után abban az esetben, ha még nem töltötte be a 25. életévét, nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat, és a cég ügyvezetését ingyenes megbízási jogviszonyban látja el? A tag egy diákszövetkezet tagjaként 500.000 forintos munkabért szerzett.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett kft.-tag az ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül ugyan, de nappali tagozatos tanulmányaira tekintettel mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Rokkantsági ellátásban részesülő őstermelő

Kérdés: Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettsége egy jelenleg főállású őstermelőnek, aki számára 36 százalékos egészségi állapotára tekintettel rokkantsági ellátást állapítottak meg, és jelenleg a minimálbér 92 százalékának alapulvételével fizet járulékot? Jogosult kedvezményre a rokkantsági ellátásra tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás megállapítása semmilyen formában sem érinti a mezőgazdasági őstermelő biztosítotti státuszát, hiszen nem minősül nyugellátásnak. Tehát továbbra is az általános szabályok szerint kötelezett járulék és szociális hozzájárulási adó fizetésére. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Nyugdíj előtt álló egyéni vállalkozó nagyszülői GYES-e

Kérdés: Folytatható korlátozás nélkül az egyéni vállalkozói tevékenység abban az esetben, ha a vállalkozó az unokájára tekintettel GYES-t igényel annak érdekében is, hogy ez alapján mentesüljön a minimumközteher-fizetési kötelezettség alól? Amennyiben a GYES alatt nem fizet járulékokat, akkor ez az időszak figyelembe vehető a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időként, amelyhez az érintettnek még egy éve hiányzik?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 20/A. szakasza értelmében a 20. §-ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES-re) a nagyszülő is jogosult haa) a gyermek az első életévét betöltötte,b) a gyermek gondozása, nevelése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés: Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?
Részlet a válaszából: […] Annak ellenére, hogy a megszokott, állandósult jogalkotási program részeként a kötelező legkisebb munkabér jellemzően minden év január 1. napjával emelkedik, a hazai jogalkotás rendszerében nem példa nélküli az ettől eltérő jogszabály-módosítás. A változás azonban akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
16