Találati lista:
11. cikk / 158 Táppénzjogosultság többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre egy magánszemély, akinek a heti 40 órás munkaviszonya mellett van egy egyéni vállalkozása is, ahol nem vesz ki jövedelmet, így társadalombiztosítási járulékot sem fizet? Kell szüneteltetni az egyéni vállalkozást ebben az esetben? A vállalkozásban dolgozik egy alkalmazott is heti 4 órás részmunkaidőben.
12. cikk / 158 Nyugdíjas munkavállaló bejelentése magasabb nyugellátás érdekében
Kérdés: Bejelenthető biztosítottként a magasabb nyugellátás érdekében az a munkavállaló, aki korkedvezménnyel vált nyugdíjassá, de nagyon alacsony ellátást kap?
13. cikk / 158 Megváltozott munkaképességű bedolgozók
Kérdés: Kiterjed a minimumjárulékfizetési-kötelezettség azokra a megváltozott munkaképességű, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókra, akikkel otthon végezhető könnyű fizikai munkára létesített bedolgozói jogviszonyt a munkáltató, de sajnos az a tapasztalat, hogy több munkavállaló teljesítménye olyan alacsony, hogy a havibérük alig éri el a 10-20 ezer forintot? Vonatkozik bármilyen speciális előírás ezzel összefüggésben az érintett dolgozókra? Miként alakul ebben a helyzetben a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
14. cikk / 158 Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése
Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
15. cikk / 158 Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?
16. cikk / 158 Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet, és ezzel mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól az a 63 éves szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, aki több mint 3 év korkedvezményre jogosult? Igényelhető visszamenőlegesen az öregségi nyugdíj ebben az esetben?
17. cikk / 158 Nappali tagozatos kft.-tag osztaléka
Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy kft.-tag részére kifizetett osztalék után abban az esetben, ha még nem töltötte be a 25. életévét, nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat, és a cég ügyvezetését ingyenes megbízási jogviszonyban látja el? A tag egy diákszövetkezet tagjaként 500.000 forintos munkabért szerzett.
18. cikk / 158 Rokkantsági ellátásban részesülő őstermelő
Kérdés: Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettsége egy jelenleg főállású őstermelőnek, aki számára 36 százalékos egészségi állapotára tekintettel rokkantsági ellátást állapítottak meg, és jelenleg a minimálbér 92 százalékának alapulvételével fizet járulékot? Jogosult kedvezményre a rokkantsági ellátásra tekintettel?
19. cikk / 158 Nyugdíj előtt álló egyéni vállalkozó nagyszülői GYES-e
Kérdés: Folytatható korlátozás nélkül az egyéni vállalkozói tevékenység abban az esetben, ha a vállalkozó az unokájára tekintettel GYES-t igényel annak érdekében is, hogy ez alapján mentesüljön a minimumközteher-fizetési kötelezettség alól? Amennyiben a GYES alatt nem fizet járulékokat, akkor ez az időszak figyelembe vehető a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időként, amelyhez az érintettnek még egy éve hiányzik?
20. cikk / 158 Minimálbér emelése év közben
Kérdés: Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?
