Választott tisztségviselő biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a választott tisztségviselőnek fizetett 5, illetve 10 ezer forint összegű tiszteletdíj után?
Részlet a válaszából: […] ...első napján érvényes minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra annak harmincadrészét, akkor fennáll a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A kérdésben említett havi 10, illetve 5 ezer forintos összeg meg sem közelíti a fent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.
Kapcsolódó címkék:  

Táppénzen lévő munkavállaló biztosítási díjának közterhei

Kérdés: A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (2) és (3) bekezdései alapján a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme (legfeljebb a járulékfizetési felső határ összege) után köteles megfizetni. A járulékfizetési felső határ számításánál azokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címke:

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...után a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot meg kell fizetnie. A biztosított pedig a járulékfizetési felső határ összegéig 8,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Férfi egyéni vállalkozó GYES-e

Kérdés: Gyermeke másfél éves kora után igénybe veheti-e a GYES-t az a főállású egyéni vállalkozó férfi, aki heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Folytathatja-e a vállalkozói tevékenységét a GYES ideje alatt, illetve megmaradhat-e a munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...százalék egészségbiztosítási járulék).Egyéni vállalkozói igazolványát természetesen nem kell visszaadnia a GYES igénybevétele miatt.Járulékfizetés nélkül azonban vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytathatja, tehát nem lehet kivétje, és amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címke:

Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén

Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] ...Igazgatóságát is – számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a Magyar Államkincstár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címke:

Izraeli-magyar kettős állampolgár közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni 2004. május 1-jétől egy 100 százalékban külföldi tulajdonban lévő cég izraeli-magyar állampolgárságú ügyvezetője, illetve izraeli társügyvezetője után? Mindketten rendelkeznek tartózkodási engedéllyel. A kettős állampolgár ügyvezető 183 napnál többet nem tartózkodik Magyarországon.
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben tulajdoni része az 50 százalékot meghaladja, ügyvezetői teendőit csak társas vállalkozóként láthatja el. Ez a fent említett járulékfizetési kötelezettségét mindössze annyiban befolyásolja, hogy ha a járulékalapot képező jövedelme a minimálbért nem érné el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíj előtt álló társasági tag járulékfizetése

Kérdés: 60. életévének betöltése előtt egy munkavállaló munkaviszonya megszűnt. Ekkor társaságot alapított, amelynek közreműködő tagja, ügyvezetője lett. A hatályos törvények értelmében legalább a minimálbér összege után a társaságnak, illetve az ügyvezetőnek járulékfizetési kötelezettsége van. Van-e lehetőség arra, hogy a társaság, illetve az ügyvezető nagyobb alap után fizesse meg a járulékot, úgy, hogy ezt a magasabb összeget nem veszi fel, és nem fizet szja-t sem?
Részlet a válaszából: […] ...Az ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége a Tbj-tv. 5. §-a alá tartozó biztosítási – alapesetben munka- vagy megbízási, esetleg társas vállalkozói – jogviszonyára tekintettel jön létre. E biztosítási jogviszonyokban a járulékfizetés alapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mi a munkáltató teendője, ha dolgozója 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kér, de nem építkezik, és nem ápol, illetve nem gondoz sem gyermeket, sem közeli hozzátartozót?
Részlet a válaszából: […] ...ez idő alatt egészségbiztosítási ellátásokat sem vehet igénybe.Erre az időszakra a foglalkoztatónak – jövedelem hiányában – járulékfizetési kötelezettsége nincs, és az Eho-tv. 7. § (1) b) pontja értelmében a tételes egészségügyi hozzájárulást sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: – nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve – aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot. A tételes egészségügyi hozzájárulás viszont a foglalkoztatóját terheli.Őstermelőként viszont (jelen esetben) nem terheli járulékfizetési kötelezettség. Egészségügyi szolgáltatásra mind nyugdíjasként, mind aktív korú dolgozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Kirendelés

Kérdés: Hol keletkezik személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy dolgozót egy cégcsoporton belül németországi munkakörbe rendelnek ki, azaz a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a kelet- és közép-európai németországi központhoz kerülnek, míg a kirendelt személy a munkáját ugyanezen térség különböző országaiban végzi kb. évi 160 munkanapon át? Az irodát a cégcsoport magyarországi vállalata adja, és a dolgozó fizetését is Magyarországon számfejtik. A magyarországi vállalat a kirendelt összes költségét havonta kiszámlázza a németországi kelet- és közép-európai központnak.
Részlet a válaszából: […] A kirendelésről a Tbj-tv. R 4/C. §-a egyértelműen rendelkezik, miszerint ha a biztosított foglalkoztatására az Mt. 106. §-ában foglaltak szerint kirendelés alapján kerül sor, a foglalkoztatót a Tbj-tv. szerint terhelő bevallási és fizetési kötelezettségeknek a kirendelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:
1
157
158
159
182