104 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] fiatalabb gyermeket tart el, akkor az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege hatvan százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Vagyis amennyiben az elhunyt nem volt nyugdíjas, a nyugdíj-megállapító szerv – figyelembe véve az elhunyt elért kereseteit és a megszerzett szolgálati idejét – kiszámolja, hogy mekkora összegű öregségi nyugdíj járt volna a halála időpontjában.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj fix időtartamának lejárta után az özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakora) a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagyb) megváltozott munkaképességű, vagyc) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az a)–c) pontokban felsorolt feltételek valamelyike a házastárs elhalálozásától számított tíz éven belül bekövetkezik.Aki az özvegyi nyugdíjra az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése, vagy megváltozott munkaképességűnek minősülés címén jogosult, és az özvegyi nyugdíj mellett nem részesül rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyug-ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban, az hatvanszázalékos özvegyi nyugdíjat kap.Harmincszázalékos mértékű az özvegyi nyugdíj összege, ha az özvegya) az özvegyi nyugdíjra az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése, vagy megváltozott munkaképességűnek minősülés címén jogosult, és egyidejűleg rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, valamintb) a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.Fontos, hogy az özvegyi nyugdíjat nem folyósítják automatikusan, megállapítása kérelemre történik. A kérelmet személyesen, postán vagy elektronikusan lehet benyújtani.[…]

Részlet a válaszából: […] öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánála) az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) összegét,b) a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj összegét,c) a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj) összegét, valamint a Szoc-tv. szerinti munkarehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat,d) a Pép-tv. 3–5. §-a szerinti prémiumévek program, illetve különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás összegét,e) a rehabilitációs ellátás összegét,f) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy a honvédelmi egészségkárosodási járadék, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítés, egészségkárosodási járadék, valamint a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás összegét,g) a rehabilitációs járadék összegét, valaminth) az a)–f) pont szerinti ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet– a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül – csak akkor kell figyelembe venni, ha az[…]

Részlet a válaszából: […] járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.Májustól azonban az említett tag további jogviszonyt létesít a társaságban. Amennyiben e jogviszony megbízás lesz, akkor az ügyvezetői státuszával kapcsolatos társadalombiztosítási jogállása nem változik, azt a díjazását továbbra is csak személyi jövedelemadó terheli.Az új – „tényleges” – megbízási jogviszonyában a havi 50 ezer forintos megbízási díjból a 10 százalékos költséghányad levonása után származó 45 ezer forintos jövedelem a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontjának előírásai alapján nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget (tehát bejelentési és járulékfizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni), viszont a jövedelem után az szja mellett a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is le kell róni.Abban az esetben, ha e második jogviszony vonatkozásában a tartós megbízást választja a cég, akkor viszont e jogviszonyában biztosítottá válik, és a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének a rendelkezései alapján a társadalombiztosítási járulékot (és persze a szociális hozzájárulási adót is) havonta legalább a minimálbér 30 százalékának az alapulvételével meg kell fizetni.A másik lehetőség, hogy a tag nem megbízási jogviszonyban, hanem esetleg társas vállalkozóként működik közre a cégben. E társas vállalkozói jogviszony – mely mentes a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól – viszont felülírja az ügyvezető státuszban fennálló jogállását.Mivel annak lehetősége kizárt, hogy valaki kétszeresen legyen társas vállalkozó ugyanabban a vállalkozásban, az ügyvezetésre létesített megbízási jogviszonyát a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Az 50 ezer forintos megbízási díjból származó jövedelem[…]

Részlet a válaszából: […] a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.Mindkét normaszöveg lehetőséget nyújt a kiterjesztő értelmezésre, a munkavégzéssel összefüggésben álló körülmény vizsgálatára, mint a baleset elszenvedése, bekövetkezése és a munkavégzés közötti kapcsolat feltárására.Nem zárható ki, hogy az üzemi baleset és a munkavállaló napi étkezése között az ok-okozati összefüggés tetten érhető. A baleset üzemi jellege megállapítható abban az esetben, ha a munkavégzés helyén a munkáltató által erre a célra biztosított étkezőhelyiségben a nem megfelelően működő konyhai gép vagy eszköz okoz sérülést a munkavállalónak.A munkavédelem szabályozása az étkezésre vonatkozó utalással párhuzamosan további feltételt támaszt, nevezetesen, hogy az étkeztetés szervezett üzemi keretek között és üzemi jelleggel történik.Napjainkban a szervezett üzemi étkezés nehezen tetten érhető, ritka jelenségnek számít. Kétségtelen, hogy munkásmozgalmi vívmánynak tekinthető, de az idők során jelentős átalakuláson ment keresztül.Jogalkalmazói keretek közé szorítása pedig igazi kihívás. Az irodaház aljában a munkáltatótól független gazdálkodó szervezet üzemeltetésében vagy tulajdonában álló étterem akkor sem felel meg a szervezett üzemi étkeztetés fogalomkörének, amennyiben a munkavállaló nem hagyja el a munkáltatói objektumot.Annak ellenére, hogy étterem hiányában a munkavállaló a munkavezető tudtával és engedélyével hagyta el a munkáltató telephelyét, attól még önmagában a jóváhagyás nem jelenti a baleset esetleges üzemi jellegű megfeleltetését.A kifizetőhelyi jogalkalmazás során segítséget nyújtó „Tájékoztató” – társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére – a kérdéssel érintett helyzetre nézve azt a gyakorlatot erősíti, hogy a foglalkoztatónál biztosított szervezett étkeztetés hiányában az ebédidőben elszenvedett baleset csak abban az esetben minősülhet üzeminek, ha a munkáltató által ebből a célból engedélyezett telephely, munkáltatói székhelyelhagyás kizárólag az étkezés miatt történt.Amennyiben a balesetet a sérült további, már nem engedélyezett tevékenység keretében szenvedte el, úgy a baleset üzemi jellege nem állapítható meg.Az említett „Tájékoztató”[…]

Részlet a válaszából: […] járulékot), amelynek területén a döntő tevékenységüket (főfoglalkozásukat) folytatják. A biztosítási szolgáltatásokra való igény elbírálásánál be kell számítani a mindkét szerződő fél területén biztosításban eltöltött, vagy annak tekintendő minden olyan időt, amelyet az illető területen hatályos jogszabályok szerint a szolgáltatásokra való igény megállapításánál figyelembe kell venni.Azokban az esetekben, amikor bármelyik szerződő fél jogszabályai a jogok szerzését, érvényét és feléledését a saját területükön való tartózkodástól teszik függővé, mindegyik szerződő fél biztosítási teherviselője a másik szerződő fél területén történő tartózkodást saját területén való tartózkodásnak tekinti. Ezen rendelkezés azt jelenti, hogy a Koszovóban szerzett biztosítási időt Magyarországon szerzett biztosítási időnek kell elismerni. Ennek igazolása a koszovói biztosító által kiállított bármely hiteles és érvényes dokumentummal lehetséges. Ugyanezen rendelkezés alapján vehetők figyelembe a magyar pénzbeli egészségbiztosítási ellátás iránti kérelmek elbírálása során nemcsak a külföldi biztosítási idők, de – amennyiben szükséges – a külföldi tanulmányok is.A betegségbiztosításból eredő szolgáltatásokat, ideértve a szülés és a halálozás esetén járó szolgáltatásokat is, saját terhére és saját jogszabályai szerint az a biztosítási teherviselő nyújtja, amelynél a biztosított, illetőleg családtagja a szolgáltatásra a jogot megszerezte.A magyar–jugoszláv egyezmény kizárólagosan a biztosítási elvet követi, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás iránti kérelmek elbírálása során nincs jelentősége annak, hogy az igénylőnek Magyarországon van-e a lakóhelye (tartózkodási helye) vagy sem. A magyar–jugoszláv egyezmény alkalmazásával érintett, táppénz és baleseti táppénz megállapítására irányuló eljárásokban a keresőképtelenség igazolható a koszovói orvosok (egészségügyi[…]

Részlet a válaszából: […] véve azt jelenti, hogy a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján nem terjed ki rá a biztosítás, járulékfizetési kötelezettség pedig nem terheli.Első lépésként tehát törölni kell a ’T1041-es biztosítotti bejelentését, majd elévülési időn belül önellenőrzéssel visszaigényelhető a társaság által utána – a minimumadó- és járulékfizetésre vonatkozó szabályok alapján megállapított – bevallott és befizetett társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó.Mindebből az is következik, hogy az e járulékfizetés által megalapozott szolgálati ideje és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelme törlésre kerül.A változás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát nem érinti, hiszen az a szolgálati járandóságára tekintettel mindenképpen megilleti.Az[…]

Részlet a válaszából: […] a havi átlagkereset 80 százaléka, a 40. év után minden további évben 2 százalékponttal nő a százalékos arány egészen 50 év szolgálati idő eléréséig. Aki 50 év szolgálati idővel rendelkezik, az öregségi nyugdíjként megkapja az annak alapjául szolgáló havi átlagkereset 100 százalékát.Sőt, további előnye is van az öregségi nyugdíjkorhatárt követő munkavégzésnek: ez pedig a nyugdíjnövelés. Nyugdíjnövelésben – annak külön igénylése nélkül – az a személy részesülhet, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. Ez jelen esetben – feltéve, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után 2 évvel (730 nappal) később veszi igénybe a nyugdíjat – 12 százalékkal magasabb nyugdíjat jelent ahhoz képest, mintha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor (65. életév betöltésekor) kérte volna a nyugdíj megállapítását. Fontos kiemelni, hogy a nyugdíjnövelés összegét a – kérelmező által megszerzett – szolgálati idő és keresetek alapján meghatározott nyugdíjból számítják ki, és nem a megszerzett szolgálati idő hosszának megfelelő százalékos mértéket növeli.Az öregségi nyugdíjat az igénybejelentéstől visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet megállapítani, feltéve, hogy ebben a korábbi időpontban is fennállnak a nyugdíjra jogosultság feltételei, azaz az igénylő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, és rendelkezik legalább az öregségi résznyugdíjhoz 15, a teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idővel. Az 1956 után született korosztályok számára az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év. Tehát a visszamenőleges igényérvényesítéssel bárki élhet, csupán a nyugdíjra való jogosultságnak kell fennállnia a korábbi időpontban. A visszamenőleges igényérvényesítés előtt azonban érdemes átgondolni, hogy mi a cél. Ha magasabb havi nyugdíj, akkor nem érdemes visszamenőlegesen kérni az öregségi nyugdíj[…]

Részlet a válaszából: […] ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek minősül.Ezzel párhuzamosan a Tbj-tv. 31. szakasza akként rendelkezik, hogy a biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott), megszerzett járulékalapot képező jövedelmet (ideértve az olyan bevételt, amelyből jövedelmet kell megállapítani) úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére, megszerzésére a szünetelés kezdőnapját megelőző napon került volna sor.Mindezek alapján 2026 januárjában – a szüneteltetés tartama alatt érkezett bevételből származó jövedelem[…]

Részlet a válaszából: […] biztosított jövedelméről bevallás benyújtásra került.A meghatározásokra figyelemmel, jelen esetben a GYED irányadó időszaka 2025. január 1-jétől 2025. november 30-ig tart. (A jogosultság első napját, azaz 2026. 02. 07-ét megelőző naptári év első napjától a jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig.) A számítási időszakban az időszak utolsó napjához legközelebb eső 180, illetve 120 naptári napi jövedelem a GYED alapja. Ha nincs a biztosítottnak 120 naptári napi jövedelme, de van a GYED-re való jogosultsága első napját megelőzően legalább 180 napnyi – az Eb-tv. 48/A. §-ának (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, a naptári napi alapja a tényleges jövedelme. A számítási időszak a 2025. január 1-jétől – feltételezve, hogy az áprilisban kifizetett túlóra abban a hónapban bevallásra is került – 2025. április 30-ig tartó időszak. (A CSED esetében a számítási időszak 2024. január 1-jétől 2025. április 30-ig tart, hiszen április hóban az érintett veszélyeztetett terhesként már táppénzben részesült.)Az Eb-tv. R. 31. §-a rendelkezik arról, hogy ha a biztosított részére korábbi pénzbeli ellátás folyósításának időtartama alatt keresőtevékenység végzése nélkül társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelem[…]

Részlet a válaszából: […] 49/C. §),d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja-tv. 67. §),e) az Szja-tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,kivételével] nincs felső határa.Másként fogalmazva, az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelmeket a fent említett jövedelmekre vonatkozó [Szocho-tv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott] maximum-adóalap számításánál csökkentő tényezőként figyelembe lehet venni, ugyanakkor e jövedelmek tekintetében a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségnek nincs felső határa.Így tehát a megbízási díjból vagy éppen az egyéni vállalkozásból származó jövedelem esetében minden felső határ nélkül le[…]