85 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] megfizetni.Felhívjuk a figyelmet, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező adóköteles átalányban megállapított jövedelemből – a feltételek megléte esetén – érvényesítheti a 30 év alatti anyák kedvezményét, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, illetve a családi kedvezményt.A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében az egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy milyen adózási módot választott.Az átalányadózó egyéni vállalkozó tehát biztosított, amin az sem változtat, hogy rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal. Biztosítottként a Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése alapján kell megállapítania a járulékalapot képező jövedelmét, a Tbj-tv. 42. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. Nem mindegy azonban, hogy mi minősül járulékalapnak. A jogszabály szerint az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.Felhívjuk a figyelmet, hogy a törvény a személyijövedelemadó-köteles jövedelmet tekinti járulékalapnak, ami azt jelenti, hogy az adómentes rész után a társadalombiztosítási járulékot sem kell megfizetni.Az általános szabályok szerint a biztosított egyéni vállalkozónak a minimálbér után akkor is meg kell fizetnie a járulékot, ha a tényleges jövedelme ennél kevesebb, vagy akár nulla. Itt lesz jelentősége azonban a heti 40 órás munkaviszonynak. A Tbj-tv. 42. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis kizárólag a tényleges járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni a járulékot – többek között – akkor, ha az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Jelen esetben erről van szó, tehát a járulék alapja kizárólag a tényleges jövedelem.A Szocho-tv. hasonlóan rendelkezik a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításáról a 6. § (2) bekezdésében, valamint a 8. § (3), illetve a 9. § (5) bekezdésében.Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig a NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára kell megfizetni (számlaszám: 10032000-06056353).[…]

Részlet a válaszából: […] ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, ez az elvárás harminc évre módosul. Ez azt jelenti, hogy a 40 év jogosultsági időből általában nyolc, illetve tíz évet lehet gyermekneveléshez kapcsolódó támogatásokkal lefedni.Amennyiben az érintett saját háztartásában öt gyermeket nevelt fel, a 32, illetőleg a 30 év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő mértéke egy évvel mérséklődik. Minden további gyermek után újabb egy-egy év kedvezmény jár, de összesen maximum hét évvel rövidíthető le ilyen címen a negyvenéves keret.Fontos hangsúlyozni, hogy a „jogosultsági idő” fogalma szűkebb, mint az öregségi nyugdíjnál megszokott szolgálati idő. Nem számítható be például a tanulmányi idő, a munkanélküli-segély folyósítása, a megállapodáson alapuló járulékfizetés vagy a passzív táppénz időszaka sem. Bár a jogosultság megszerzéséhez nem járulnak hozzá, ezek az évek nem vesznek el, a nyugdíj összegének kiszámításakor figyelembe veszik őket.A nyugdíjazásnál általános érvényű szabály, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésével, vagy – a Nők 40 esetében – a szükséges jogosultsági idő megszerzésével nem lesz senki sem nyugdíjas. A nyugellátás megállapítása kérelemre történik, azt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól, az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” nyomtatványon kell igényelni. Az igényt személyesen az illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán, postán a címzett kormányhivatal nevével és a[…]

Részlet a válaszából: […] kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdőnapján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja a fentiek alapján meghatározott összeg harmincadrésze, az álláskeresési járadék napi összege pedig az ilyen módon meghatározott[…]

Részlet a válaszából: […] a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.Mindkét normaszöveg lehetőséget nyújt a kiterjesztő értelmezésre, a munkavégzéssel összefüggésben álló körülmény vizsgálatára, mint a baleset elszenvedése, bekövetkezése és a munkavégzés közötti kapcsolat feltárására.Nem zárható ki, hogy az üzemi baleset és a munkavállaló napi étkezése között az ok-okozati összefüggés tetten érhető. A baleset üzemi jellege megállapítható abban az esetben, ha a munkavégzés helyén a munkáltató által erre a célra biztosított étkezőhelyiségben a nem megfelelően működő konyhai gép vagy eszköz okoz sérülést a munkavállalónak.A munkavédelem szabályozása az étkezésre vonatkozó utalással párhuzamosan további feltételt támaszt, nevezetesen, hogy az étkeztetés szervezett üzemi keretek között és üzemi jelleggel történik.Napjainkban a szervezett üzemi étkezés nehezen tetten érhető, ritka jelenségnek számít. Kétségtelen, hogy munkásmozgalmi vívmánynak tekinthető, de az idők során jelentős átalakuláson ment keresztül.Jogalkalmazói keretek közé szorítása pedig igazi kihívás. Az irodaház aljában a munkáltatótól független gazdálkodó szervezet üzemeltetésében vagy tulajdonában álló étterem akkor sem felel meg a szervezett üzemi étkeztetés fogalomkörének, amennyiben a munkavállaló nem hagyja el a munkáltatói objektumot.Annak ellenére, hogy étterem hiányában a munkavállaló a munkavezető tudtával és engedélyével hagyta el a munkáltató telephelyét, attól még önmagában a jóváhagyás nem jelenti a baleset esetleges üzemi jellegű megfeleltetését.A kifizetőhelyi jogalkalmazás során segítséget nyújtó „Tájékoztató” – társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére – a kérdéssel érintett helyzetre nézve azt a gyakorlatot erősíti, hogy a foglalkoztatónál biztosított szervezett étkeztetés hiányában az ebédidőben elszenvedett baleset csak abban az esetben minősülhet üzeminek, ha a munkáltató által ebből a célból engedélyezett telephely, munkáltatói székhelyelhagyás kizárólag az étkezés miatt történt.Amennyiben a balesetet a sérült további, már nem engedélyezett tevékenység keretében szenvedte el, úgy a baleset üzemi jellege nem állapítható meg.Az említett „Tájékoztató”[…]

Részlet a válaszából: […] fiatalabb gyermeket tart el, akkor az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege hatvan százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Vagyis amennyiben az elhunyt nem volt nyugdíjas, a nyugdíj-megállapító szerv – figyelembe véve az elhunyt elért kereseteit és a megszerzett szolgálati idejét – kiszámolja, hogy mekkora összegű öregségi nyugdíj járt volna a halála időpontjában.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj fix időtartamának lejárta után az özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakora) a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagyb) megváltozott munkaképességű, vagyc) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az a)–c) pontokban felsorolt feltételek valamelyike a házastárs elhalálozásától számított tíz éven belül bekövetkezik.Aki az özvegyi nyugdíjra az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése, vagy megváltozott munkaképességűnek minősülés címén jogosult, és az özvegyi nyugdíj mellett nem részesül rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyug-ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban, az hatvanszázalékos özvegyi nyugdíjat kap.Harmincszázalékos mértékű az özvegyi nyugdíj összege, ha az özvegya) az özvegyi nyugdíjra az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése, vagy megváltozott munkaképességűnek minősülés címén jogosult, és egyidejűleg rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, valamintb) a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.Fontos, hogy az özvegyi nyugdíjat nem folyósítják automatikusan, megállapítása kérelemre történik. A kérelmet személyesen, postán vagy elektronikusan lehet benyújtani.[…]

Részlet a válaszából: […] szemészeti szakvizsgálat indokolja, és a biztosított eszköz megfelel a rendelet szerinti, a képernyős munkavégzéshez szükséges minimális szemüveg fogalmának.A képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg alatt a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott szemüveglencsét, valamint a lencse rendeltetésszerű használatához szükséges keretet kell érteni. Nem tartozik ide az a szemüveg vagy kontaktlencse, amelyet a munkavállaló a képernyős munkavégzéstől függetlenül egyébként is használ.A juttatás adómentességének feltétele, hogy a szemüveg beszerzéséről kiállított számla a munkáltató nevére szóljon, mivel a jogszabály alapján a védőeszközt a munkáltató biztosítja a munkavállaló részére.A garanciális igények érvényesítéséhez a 151/2003. Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni. A kormányrendelet alapján a kereskedőnek a fogyasztási cikkel együtt jótállási jegyet kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, kivéve, hogy a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg a 100 ezer forintot. Ha jótállási jegy kibocsátása nem történik, a jótállási jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.A 151/2003. Korm. rendelet 4. §-a alapján a jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek. Ha jótállási jegyet a kereskedő nem biztosít a fogyasztónak, akkor a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az áfatörvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja. A jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.Ez azt jelenti, hogy a garanciális jog érvényesítése nem az eredeti bizonylat bemutatásához kötődik, hanem az ellenérték megfizetését igazoló bizonylat (számla vagy nyugta) bemutatásához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogyasztó a vásárlást igazolhatja számla[…]

Részlet a válaszából: […] öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánála) az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) összegét,b) a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj összegét,c) a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj) összegét, valamint a Szoc-tv. szerinti munkarehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat,d) a Pép-tv. 3–5. §-a szerinti prémiumévek program, illetve különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás összegét,e) a rehabilitációs ellátás összegét,f) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy a honvédelmi egészségkárosodási járadék, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítés, egészségkárosodási járadék, valamint a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás összegét,g) a rehabilitációs járadék összegét, valaminth) az a)–f) pont szerinti ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet– a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül – csak akkor kell figyelembe venni, ha az[…]

Részlet a válaszából: […] árvaellátás kiszámításakor) időponttól függetlenül szolgálati időként figyelembe veszik a nappali felsőfokú képzés idejét.A törvény szigorúan méri a „tanulmányi időt”. Szolgálati időként a tanulmányi félév vagy év kezdő hónapjának első napjától a befejező hónap utolsó napjáig tartó időszakot ismerik el. Kizárólag annyi időt lehet elszámolni, amennyi az adott képesítés megszerzéséhez a jogszabály szerint feltétlenül szükséges volt. Az évismétlés vagy a halasztás (passzív félév) ideje nem növeli a szolgálati időt, viszont a két egymást követő tanulmányi időszak közötti szünet (pl. nyári szünet) beleszámít a szolgálati időbe.Ha valaki több diplomát is szerzett, csak egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe. Ilyenkor a nyugdíjbiztosító automatikusan a hosszabb képzési időt eredményező tanulmányokat veszi alapul.A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítványt, oklevelet Magyarországon egyenértékűnek ismerik el, vagy a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.Fontos hangsúlyozni, hogy a felsőfokú tanulmányok ideje a nők kedvezményes nyugdíjához jogosultsági időként nem számítható be.A felsőfokú tanulmányokat nappali tagozaton folytató egyéni vállalkozók speciális helyzetben vannak a fenti szabályokhoz képes. Ők nem a hallgatói jogviszonyuk alapján szereznek szolgálati időt,[…]

Részlet a válaszából: […] a havi átlagkereset 80 százaléka, a 40. év után minden további évben 2 százalékponttal nő a százalékos arány egészen 50 év szolgálati idő eléréséig. Aki 50 év szolgálati idővel rendelkezik, az öregségi nyugdíjként megkapja az annak alapjául szolgáló havi átlagkereset 100 százalékát.Sőt, további előnye is van az öregségi nyugdíjkorhatárt követő munkavégzésnek: ez pedig a nyugdíjnövelés. Nyugdíjnövelésben – annak külön igénylése nélkül – az a személy részesülhet, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. Ez jelen esetben – feltéve, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után 2 évvel (730 nappal) később veszi igénybe a nyugdíjat – 12 százalékkal magasabb nyugdíjat jelent ahhoz képest, mintha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor (65. életév betöltésekor) kérte volna a nyugdíj megállapítását. Fontos kiemelni, hogy a nyugdíjnövelés összegét a – kérelmező által megszerzett – szolgálati idő és keresetek alapján meghatározott nyugdíjból számítják ki, és nem a megszerzett szolgálati idő hosszának megfelelő százalékos mértéket növeli.Az öregségi nyugdíjat az igénybejelentéstől visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet megállapítani, feltéve, hogy ebben a korábbi időpontban is fennállnak a nyugdíjra jogosultság feltételei, azaz az igénylő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, és rendelkezik legalább az öregségi résznyugdíjhoz 15, a teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idővel. Az 1956 után született korosztályok számára az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év. Tehát a visszamenőleges igényérvényesítéssel bárki élhet, csupán a nyugdíjra való jogosultságnak kell fennállnia a korábbi időpontban. A visszamenőleges igényérvényesítés előtt azonban érdemes átgondolni, hogy mi a cél. Ha magasabb havi nyugdíj, akkor nem érdemes visszamenőlegesen kérni az öregségi nyugdíj[…]

Részlet a válaszából: […] járulékot), amelynek területén a döntő tevékenységüket (főfoglalkozásukat) folytatják. A biztosítási szolgáltatásokra való igény elbírálásánál be kell számítani a mindkét szerződő fél területén biztosításban eltöltött, vagy annak tekintendő minden olyan időt, amelyet az illető területen hatályos jogszabályok szerint a szolgáltatásokra való igény megállapításánál figyelembe kell venni.Azokban az esetekben, amikor bármelyik szerződő fél jogszabályai a jogok szerzését, érvényét és feléledését a saját területükön való tartózkodástól teszik függővé, mindegyik szerződő fél biztosítási teherviselője a másik szerződő fél területén történő tartózkodást saját területén való tartózkodásnak tekinti. Ezen rendelkezés azt jelenti, hogy a Koszovóban szerzett biztosítási időt Magyarországon szerzett biztosítási időnek kell elismerni. Ennek igazolása a koszovói biztosító által kiállított bármely hiteles és érvényes dokumentummal lehetséges. Ugyanezen rendelkezés alapján vehetők figyelembe a magyar pénzbeli egészségbiztosítási ellátás iránti kérelmek elbírálása során nemcsak a külföldi biztosítási idők, de – amennyiben szükséges – a külföldi tanulmányok is.A betegségbiztosításból eredő szolgáltatásokat, ideértve a szülés és a halálozás esetén járó szolgáltatásokat is, saját terhére és saját jogszabályai szerint az a biztosítási teherviselő nyújtja, amelynél a biztosított, illetőleg családtagja a szolgáltatásra a jogot megszerezte.A magyar–jugoszláv egyezmény kizárólagosan a biztosítási elvet követi, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás iránti kérelmek elbírálása során nincs jelentősége annak, hogy az igénylőnek Magyarországon van-e a lakóhelye (tartózkodási helye) vagy sem. A magyar–jugoszláv egyezmény alkalmazásával érintett, táppénz és baleseti táppénz megállapítására irányuló eljárásokban a keresőképtelenség igazolható a koszovói orvosok (egészségügyi[…]