Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: Hány napra és milyen mértékű táppénzre lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2026. február 9-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaviszonyban, előtte 2024. február 1-jétől főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, de jogviszonyát 2026. február 1-jétől szünetelteti, és 2026. február 25-től „9”-es kóddal keresőképtelen, és e naptól táppénzt igényelt? Hatással van a jogosultságra a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] megelőző egy éven belül már táppénzben részesült (előzménye van), ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani. Nem kell beszámítani a gyermekápolási táppénz, a közegészségügyi okból foglalkoztatásból történő eltiltás, hatósági elkülönítés, vagy járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatti táppénzes időtartamot. Ha az igénylőnek a keresőképtelensége okán – az Mt. alapján – betegszabadság jár, táppénzre a betegszabadság lejártát követő naptól jogosult. Jelen esetben a dolgozó a keresőképtelensége első napjától, azaz 2026. február 25-től jogosult táppénzre, mivel veszélyeztetett várandósságára tekintettel betegszabadságra nem jogosult. A jogosultságát megelőző folyamatos biztosítási idejének meghatározásánál nemcsak a fennálló biztosításban töltött napokat kell figyelembe venni, hanem az ellátásra való jogosultság kezdőnapján szünetelő biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, melyek megelőzik az ellátásra való jogosultság[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaság kültagjának munkavégzése

Kérdés: Végezhet a társaság tevékenységi körébe tartozó munkát megbízási jogviszonyban egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő kültagja, vagy a munkavégzés alapján társas vállalkozónak kell tekinteni? Az érintett kültag főállású egyéni vállalkozó, a társaságban pedig havi 100.000 forintos megbízási díj ellenében végezné a munkát.
Részlet a válaszából: […] sor, nem keletkeztet társas vállalkozói jogviszonyt. A havi 100.000 forintos megbízási díj – hacsak nem tartós megbízásban kerül bejelentésre az érintett személy – nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.Ugyanakkor, ha nem megbízási jogviszonyban kerülne sor a munkavégzésre, nagy valószínűséggel az sem jelentene többletköltséget, hiszen a kültag egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat. Így – amennyiben egyéni vállalkozásában eleget tesz a minimumjárulék-fizetési kötelezettségének – társas vállalkozóként csak a tényleges tagi jövedelme után terhelné a járulék és a szociális hozzájárulási adó.Igaz, ebben az esetben nem élhet a 10 százalékos költséghányad-kedvezménnyel, és társadalombiztosítási járulékot is fizetnie kell, ugyanakkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

Kft. tulajdonosának jogviszonya

Kérdés: Elláthatja napi 2 órás munkaviszonyban az ügyvezetést egy kft. tulajdonosa, aki semmilyen más jogviszonnyal nem rendelkezik? A kft. fitnesztermet működtet, ahová kártyával történik a belépés, és szükség esetén az ügyvezető segítséget nyújt az egyes gyakorlatokban, ha a vendég kéri.
Részlet a válaszából: […] munkabér, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, tehát 2026-ban 96.840 forint.Ez eddig tehát „rendben is van”, ugyanakkor a kérdésben arra vonatkozóan is történik utalás, hogy az említett tag szükség esetén segítséget nyújt az edzőterem szolgáltatásait igénybe vevő személyeknek. Ez személyes közreműködésnek minősül, ami alapján a tag társas vállalkozónak tekinthető. E társas vállalkozói jogviszonya alapján pedig havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, amit nem befolyásol, hogy munkaviszonyában is eleget tesz minimális járulékfizetési kötelezettségének.A probléma megoldása érdekében célszerű volna[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

GYED-ben részesülő munkavállaló munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: Milyen hátrány érheti a jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalót, ha közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszonya? Érinti ez valamilyen módon az ellátást? Kaphatja továbbra is a GYED-et a munkaviszony megszűnése után?
Részlet a válaszából: […] csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár [Eb-tv. 42/B. § (1) bekezdés].Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot követően további 1 évig jár [Eb-tv. 42/B. § (1a) bekezdés].Fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek megállapítását követően a GYED időtartama meghatározott, csak a törvényben foglalt kivétellel szüntethető meg annak folyósítása. Az Eb-tv. 42/C. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy mikor nem jár gyermekgondozási díj, azonban a feltételek között a törvény nem rendelkezik a munkaviszony megszűnéséről/megszüntetéséről, illetve munkaviszony fenntartásának szükségességéről a GYED-folyósítás ideje alatt. Így a munkaviszony megszűnése/megszüntetése nincs kihatással a GYED további folyósítására.Az Mt. 65. §-a (3) bekezdésének e) pontja kimondja, hogy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg. Azonban nem tartozik a tilalom alá a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés. Erre tekintettel, a munkaviszony ezen időtartam alatt közös megegyezéssel megszüntethető.Hátrányként említhető a munkaviszony megszűnésének/megszüntetésének eredménye, hogy a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a megszűnt biztosítási jogviszonnyal érintett foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, akkor az új foglalkoztató szerinti – kifizetőhely, illetve egészségbiztosító – szerv folyósítja a már megállapított ellátást.Amennyiben a gyermekgondozási díjat a kormányhivatal állapította meg, a biztosítási jogviszony megszűnését követően is a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja tovább az ellátást. Pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos igények érvényesítéséről az Eb-tv. 61.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Közös felügyeletet gyakorló szülő új házassága

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Eb-tv. R. 27. §-ának (1a) bekezdésében foglalt közös szülői felügyelettel és az egyedülállósággal kapcsolatos rendelkezést az alábbi esetben? Amennyiben egy közös szülői felügyelettel nevelt gyermek egyik szülője – például az anya – új házasságot köt, akkor az előző házasságából származó, közös szülői felügyelettel nevelt gyermeke tekintetében továbbra is egyedülállónak minősül, ha az elvált szülők egybehangzó nyilatkozatot adnak a gyermekápolási táppénz iránti kérelemhez? A kifizetőhely szerint igen, de csak erre a gyermekre tekintettel, hiszen a gyermeket a házasságkötéssel nem fogadja „automatikusan” örökbe az új házastárs. Amennyiben az anya új házasságában születnek (az új férjével közös) gyermekei, akkor azok kapcsán viszont nem lesz az anya egyedülálló.
Részlet a válaszából: […] történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;– hatéves vagy annál idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át.Az egyedülállóság fogalma tehát az Eb-tv.-ben kifejezetten releváns a gyermekápolási táppénznél, hiszen – ahogyan a fentiekben is láthatjuk – az egyedülálló szülő ezek alapján egymaga veheti igénybe az egyébként két szülő által összesítve kivehető táppénzes napokat. Ez természetesen azt is jelenti, hogy ha az egyik szülőt egyedülállónak kell tekinteni, ugyanazon gyermekre tekintettel a másik szülő nem jogosult gyermekápolási táppénzre, kivéve azon szülőt, aki a maga vagy házastársa (élettársa) egészségi állapotára tekintettel az Eb-tv. R. alapján egyedülállónak minősül.Mivel a GYÁP-napok a szülőt illetik meg, a kérdés szempontjából érdemes annak tisztázása is, hogy a törvény alkalmazása során ki minősül szülőnek.Az Eb-tv. 5/B. §-ának p) pontja értelmében szülő:– a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,– az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,– a gyám,– a nevelőszülő és a helyettes szülő.Az Eb-tv. 5/C. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. Az Eb-tv. R. 27. §-a valóban tartalmaz további specifikus szabályokat az egyedülállóságra vonatkozóan, ezek azonban nem írják felül az Eb-tv.-ben meghatározott szabályokat. Az alaprendelkezés értelmében az elvált és a felügyeleti jogot egyedül gyakorló szülő egyedülállónak tekintendő [Eb-tv. R. 27. §[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

Tévesen levont társadalombiztosítási járulék

Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az óvónőnek az esetében, aki 2023. október 31-től igénybe veszi a 40 év jogosultsági ideje alapján a kedvezményes nyugdíjat, ezen a napon ki is lépett a munkahelyéről, egy önkormányzati óvodából, majd 2023. november 1-jén elhelyezkedett egy másik óvodában, ahol elmulasztotta leadni a nyugdíjasstátuszról szóló határozatát, így folyamatosan levonásra került a béréből a társadalombiztosítási járulék? Köteles a munkáltató visszautalni a dolgozó részére a számításaik szerint 3.823.197 forint összegű tévesen levont járulékot, vagy csak a határozat leadásának napjától kell nyugdíjasként számfejteni a dolgozó munkabérét?
Részlet a válaszából: […] ahogy a kifizető is mentesül a munkabére után a szociális hozzájárulási adó alól. Tehát ezen időpontig visszamenőleg a foglalkoztatónak önellenőrzést kell benyújtania, és visszakérnie a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:    

SZÉP-kártya-juttatás visszamenőlegesen

Kérdés: Adhat SZÉP-kártya-juttatást a munkáltató a 2025. évi rekreációs keretösszeg terhére annak a munkavállalójának, aki csak idén nyitotta meg a SZÉP-kártya-bankszámlát, vagy ez az utalás már a 2026-os évet terheli?
Részlet a válaszából: […] keretösszeget meg nem haladó összeg minősül.A rekreációs keretösszeg évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, míg ha a munkaviszony nem teljes adóévben áll fenn, akkor a jogviszonyban töltött napokkal kell arányosítani. Az arányosításra nincs szükség, ha a munkavállaló jogviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Több juttatótól származóan együttvéve kell az értékhatárt számítani. A 450 ezer forintos rekreációs keretösszeg szálláshely-szolgáltatásra, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra, valamint 2026. április 30-áig kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlására is felhasználható.Béren kívüli juttatásnak minősül még a munkáltató által a munkavállalónak a Széchenyi Pihenő Kártya Aktív Magyarok alszámlájára utalt, egész évben fennálló munkaviszony esetén legfeljebb évi 120 ezer forintot meg nem haladó összeg. A nem teljes évben fennálló munkaviszony esetén a keretösszeget a munkaviszonyban töltött napokkal kell időarányosan megállapítani. Nincs szükség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Alapbér

Kérdés: Megfelel a jogszabálynak, ha a munkavállaló szerződés szerinti bruttó alapbére nem éri el a kötelező minimálbért, azaz 2026-ban a havi 322.800 forintot, de a különböző pótlékokkal igen, és meg is haladja azt?
Részlet a válaszából: […] vonatkozó előírás megfelelően irányadó a garantált bérminimum vonatkozásában is, amennyiben a munkaszerződés szerinti munkakör esetén annak alkalmazása kötelező.A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme az alapbérben történő megállapodás. Az alapbér minden esetben meghatározott tartamú munkavégzésre jár a munkavállalónak.Szintén az Mt. 139. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék a munkavállaló részére nyújtott olyan juttatás, amely az általánostól eltérő körülmények közötti foglalkoztatást hivatott ellentételezni. A bérpótlék minden esetben a munkavállalót megillető rendes munkabéren felül jár; azaz a bérpótlékra jogosító időszakban egyébként járó munkabéren felül kell kifizetni. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló alapbére.Az EBH2011. 2343. számú elvi bírósági határozat értelmében a garantált munkabérre jogosultság akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló. Tehát fontos, hogy ennek a feltételnek megfeleljünk ahhoz, hogy jogosultak legyünk az alapbérnek megfelelő minimális alapbérre.Összességében az Mt. alapján megállapítható, hogy a munkavállalót legalább a kötelező legkisebb munkabér illeti meg, és ennek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Valóban le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a szabadságmegváltásból abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya 2026. január 31-én szűnt meg, 2026. február 1-jétől nyugdíjas, és a szabadságmegváltás csak február 2-án került kifizetésre a számára? Abban az esetben, ha a munkavállaló csak február 2-án szüntette volna meg a munkaviszonyát, már nem lenne járulékköteles a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] értelmében ugyanis a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor, azaz jelen esetben január 31-én.Ezzel párhuzamosan a Szocho-tv. 1. §-ának (9) bekezdése akként rendelkezik, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.Nincs jelentősége azonban a fenti előírásoknak abban az esetben, ha a munkaviszony csak február 2-án szűnik meg. Ebben az esetben a szabadságmegváltás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] megfizetni.Felhívjuk a figyelmet, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező adóköteles átalányban megállapított jövedelemből – a feltételek megléte esetén – érvényesítheti a 30 év alatti anyák kedvezményét, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, illetve a családi kedvezményt.A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében az egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy milyen adózási módot választott.Az átalányadózó egyéni vállalkozó tehát biztosított, amin az sem változtat, hogy rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal. Biztosítottként a Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése alapján kell megállapítania a járulékalapot képező jövedelmét, a Tbj-tv. 42. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. Nem mindegy azonban, hogy mi minősül járulékalapnak. A jogszabály szerint az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.Felhívjuk a figyelmet, hogy a törvény a személyijövedelemadó-köteles jövedelmet tekinti járulékalapnak, ami azt jelenti, hogy az adómentes rész után a társadalombiztosítási járulékot sem kell megfizetni.Az általános szabályok szerint a biztosított egyéni vállalkozónak a minimálbér után akkor is meg kell fizetnie a járulékot, ha a tényleges jövedelme ennél kevesebb, vagy akár nulla. Itt lesz jelentősége azonban a heti 40 órás munkaviszonynak. A Tbj-tv. 42. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis kizárólag a tényleges járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni a járulékot – többek között – akkor, ha az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Jelen esetben erről van szó, tehát a járulék alapja kizárólag a tényleges jövedelem.A Szocho-tv. hasonlóan rendelkezik a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításáról a 6. § (2) bekezdésében, valamint a 8. § (3), illetve a 9. § (5) bekezdésében.Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig a NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára kell megfizetni (számlaszám: 10032000-06056353).[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
10