14 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] esetén a családi pótlékra jogosultság feltételét nem kell teljesíteni.A kérdéses esetben az anya két gyermek vér szerinti édesanyja, emellett saját háztartásában egy harmadik gyermeket is nevelt, aki után családi pótlékra jogosult volt, azonban a gyermeket nem fogadta örökbe. Mivel az anya csak két gyereknek a vér szerinti édesanyja, örökbe fogadott gyermeke nem volt, ezért nem teljesül az a feltétel, hogy három gyermeknek a vér szerinti vagy örökbe fogadó anyja. A nő a háromgyermekes anyák kedvezményére nem jogosult, mivel a jogszabályi feltételek alapján[…]

Részlet a válaszából: […] csak akkor szükséges, ha a munkaviszony az adott adóévben nem áll fenn teljes egészében. Az Szja-tv. nem ír elő korlátozást a kifizetés ütemezésére, tehát a juttatás történhet egy összegben vagy több részletben is. A munkáltató dönthet úgy, hogy az év elején meghatározott juttatási összeget az adóévben megemeli.A valódi kérdés az, hogy a rekreációs kereten belül szükséges-e minden munkavállalónak azonos összegű juttatást adni, vagy a juttatás jutalomként differenciáltan is adható?Az Szja-tv. 1. §-ának (5) bekezdése szerint a magánszemély vagy annak adózásában közreműködő, azt befolyásoló más személy, például a kifizető, munkáltató köteles az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényezők esetében érvényesíteni a törvényi alapelveket. Az egyik ilyen alapelv az Szja-tv. 1. §-ának (4) bekezdése alapján: „(4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.”A másik alapelv, amit a kérdés eldöntéséhez szem előtt kell tartani, az Szja-tv. 1. §-ának[…]

Részlet a válaszából: […] értékéből az a rész, amelyet a munkavállalónak nem kell megfizetnie [Szja-tv. 2. § (6) bekezdés, 3. § 22. pont, 5. § (4) bekezdés].Az adókötelezettség a tulajdonjog megszerzésének napján keletkezik, vagy ha ez egy korábbi időpont, akkor, amikor a magánszemély vagy javára más személy az értékpapírt birtokba vette [Szja-tv. 9. § (2) bekezdés b pont].Ha az értékpapír belföldi kifizetőtől származik, az adókötelezettség megállapítására, levonására és bevallására a belföldi kifizető kötelezett. Ha külföldi cég biztosítja a juttatást a magyar jogviszonyra tekintettel, akkor jellemzően a magánszemélyt terheli adókötelezettség megállapítása, bevallása és megfizetése is. A magánszemélynek a személyi jövedelemadó mellett szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie. A szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyból származó jövedelméből a magánszemély nem vonhatja le költségként, ezért a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja 89 százalék [Szja-tv. 29. §, Szocho-tv. 3. § (1) bekezdés].A bevétel kifizetőjeként járhat el a belföldi munkáltató is, függetlenül attól, hogy a bevételt más személy fizette ki, ha a szerzés körülményeit figyelembe véve a magánszeméllyel a bevételének jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, és valamennyi szükséges adattal rendelkezik [Szja-tv. 2. § (6) bekezdés]. A más által fizetett juttatás után a magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adót a foglalkoztató adómentesen átvállalhatja [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés z) pont].Az előbbiekhez képest kedvezőbb lehetőség nyílhat az értékpapír juttatására akkor, ha azt munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében nyújtják (Szja-tv. 77/C §), vagy startup vállalkozás[…]

Részlet a válaszából: […] foglaltakat – tehát a minimumjárulék fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó mentességére vonatkozó szabályokat – megfelelően alkalmazni kell.A jogszabályi hely szerint az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatta) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,e) fogvatartott,f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét a tárgyhó egészében szünetelteti.A felsorolásból jelen esetben egyedül az e) pont szerinti fogvatartást emelhetjük ki, megvizsgálva, hogy a közérdekű munkát végző személy fogvatartottnak minősül-e? A Tbj-tv. 4. §-ának 6. pontja értelmében a jogszabály alkalmazásában fogvatartottnak az a személy tekintendő, akinek őrizetét elrendelték,[…]

Részlet a válaszából: […] mezőgazdasági őstermelőnek. Tehát, ha az adott személy 2024-ben egy napot sem volt őstermelő, akkor 2025-ben kezdőnek tekintendő.E meghatározásnak azonban a kérdésben szereplő őstermelő vonatkozásában nincs jelentősége, ugyanis egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, így mezőgazdasági őstermelőként[…]

Részlet a válaszából: […] hozzájárulási adót fizetni.Az ír–magyar kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény, azaz az 1999. évi XI. tv. alapján az adófizetési kötelezettség Írországban merül fel, ugyanakkor a ’08-as bevallásban adatot kell szolgáltatni a kifizetésről. Az Art. 50. §-a (2) bekezdésének 26. pontja alapján ugyanis a külföldi illetőségű természetes személynek kifizetett jövedelem összegét és az általános mértéktől eltérően levont, le[…]

Részlet a válaszából: […] tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében, vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban,– továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy– EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy[…]

Részlet a válaszából: […] minimálbérig – ahogy jelen esetben is megállapításra került – az általános szabályok szerinti közteherfizetési kötelezettség áll fenn.Az ezt meghaladó részt viszont csak a 15 százalékos ekho terheli, tehát a kifizetőnek ezen munkabérrésszel kapcsolatban a levonásán, bevallásán és megfizetésén kívül más kötelezettsége nincs.Keresőképtelensége esetén a munkavállalónak a betegszabadság idejére a tényleges munkabére alapján kell megállapítani a távolléti díjat, hiszen e tekintetben nincs jelentősége az adózási módnak. Természetesen a betegszabadság hónapjában is csak a minimálbért meghaladó összeg után lehetséges az ekho fizetése.Például, ha a munkavállaló az adott hónapban 80.000 forint táppénze mellett 120.000 forint távolléti díjban és 150.000 forint munkabérben részesült, akkor a 150.000 + 120.000 = 270.000 forintot teljes egészében a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, és a kifizetőnek le kell rónia utána a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is.Az Ekho-tv. 12. §-a értelmében állami költségvetésbe fizetett 15 százalékos mértékű ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult, tehát az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira nem.Mindezt a jogszabály 12/A. §-a azzal nyomatékosítja, hogy az a bevétel, ellenérték, amely az Ekho-tv. szabályai szerint adózik, a pénzbeli egészségbiztosítási[…]

Részlet a válaszából: […] álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és– az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy– a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv keresőtevékenység miatt megszüntette,– rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és– korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.A fenti feltételeknek tehát egyszerre kell teljesülniük ahhoz, hogy a magánszemély jogosulttá váljon a NYES-re.Véleményünk szerint megoldást jelenthet az ellátatlanság megszüntetése érdekében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése.Az ellátás a komplex minősítés keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően lehet rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás.A komplex minősítési rendszer szabályairól a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet rendelkezik. A minősítési rendszer keretében az egészségi állapotot vizsgálják. Egészségi állapoton az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait értjük. Az egészségi állapot vizsgálata mellett sor kerül a rehabilitálhatóság foglalkoztatási és szociális szempontú vizsgálatára is. A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálható, vagy rehabilitációja nem javasolt.Az érintett személy akkor minősül rehabilitálhatónak, ha– foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és az egészségi állapota 51–60% között van (B1 kategória), vagy– tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, és az egészségi állapota 31–50% között van (C1 kategória).Nem javasolt a rehabilitáció akkor, ha– egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és az egészségi állapota 51–60% között van (B2 kategória),– egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és az egészségi állapota 31–50% között van (C2 kategória),– kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, és egészségi állapota 1–30% között van, és orvosszakmai szempontból önellátásra képes (D kategória),– egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1–30% között van (E kategória).A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a megváltozott munkaképességű személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, 10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, és rendszeres pénzellátásban nem részesül.Véleményünk szerint – a kérdésből megismert tények alapján – a dolgozó esetében a rehabilitációs ellátás jöhet szóba.Rehabilitációs ellátásra az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki rehabilitálható, ezen belül – ahogyan fentebb már írtuk – akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi[…]

Részlet a válaszából: […] szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. Az idézett rendelkezés[…]