114 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] felsorolják.Jogosultsági időnek kizárólag a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal, vagy a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő minősül.Az „ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő” kifejezés alatt az 1998. január 1-je előtti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát kell érteni, ha az a kérelmezőta) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha gyermekgondozást segítő ellátásban töltött idő lenne;b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha a gyermekek otthongondozási díjában töltött idő lenne. Ugyancsak a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik az az idő, melyet a kérelmező a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett.Fontos hangsúlyozni, hogy az a nő, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, tíz évet igazolhat gyermekneveléssel töltött időként.Nem minősül jogosultsági időnek a megállapodás alapján szerzett szolgálati idő, a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama, vagy az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő sem, ideértve az egészségügyi szakiskolai[…]

Részlet a válaszából: […] alapulvételével kell megállapítani, ha a szerződés szerinti jövedelem legalább ennyi. Ha a szerződés szerinti jövedelem a minimálbér összegét nem éri el, ez esetben a baleseti táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem (Eb-tv. 55–56. §).A megbízási díjjal foglalkoztatott diák nem automatikusan lesz biztosított. A biztosítási jogviszonyának feltétele, hogy az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme (díjazása) elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A minimálbér jelenleg 266.800 forint, amelynek 30 százaléka 80.040 forint. Jelen esetben nincs jelentősége, hiszen a díjazás jelentősen meghaladja ezt az összeget, de fontos tisztában lenni azzal, hogy nem a megbízási díjnak, hanem a járulékalapot képező jövedelemnek kell elérnie ezt az összeget. Ez tulajdonképpen a megbízási díj költségekkel (költséghányad vagy tényleges költségelszámolás) csökkentett része.A megbízási szerződéssel foglalkoztatott diák a szerződésben meghatározott és a kifizetett jövedelme alapján tehát jelen esetben biztosított, ezért táppénzre jogosult. A táppénzre jogosultság időtartamára, a táppénz összegének megállapítására az általános szabályokat kell alkalmazni. Feltételezzük, hogy a diák (egyetemi hallgató) már elmúlt 18 éves, iskolai tanulmánya nem szűnt meg, ezért a fiatalkorúak kedvezménye [Eb-tv. 46. § (4) bekezdés] a jogosultsági idő megállapításánál nem alkalmazható. Táppénzre a biztosításban töltött időtartamnak megfelelő időre jogosult. Biztosítása a táppénzfolyósítás időtartama alatt is fennáll [Eb-tv. 12. § (2) bekezdés]. Táppénzének összegét a minimálbér alapulvételével kell megállapítani, mértéke a napi alap 50 százaléka.Az iskolaszövetkezet tagjára, ha az nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató – 25. életévének betöltéséig –, nem terjed ki a biztosítási kötelezettség. Még a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének[…]

Részlet a válaszából: […] a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. Ez pedig azt jelenti, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő tag biztosítási jogviszonyát – hasonlóan a kínai állampolgár taghoz – az általános szabályok szerint kell elbírálni.A tagok megválaszthatják, hogy milyen jogviszonyban kívánnak részt venni a társaság tevékenységében, erre vonatkozóan kötelező előírást semmilyen jogszabály nem tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a személyes közreműködés történhet társas vállalkozói jogviszonyban, munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, de akár – alkalmanként – egyszerűsített foglalkoztatás keretében is. Természetesen minden esetben figyelembe kell venni az adott jogviszonyra vonatkozó jogszabályok előírásait (Mt., Ptk., Efo-tv.), amelyek éppen úgy vonatkoznak a társaság tagjaira, mint a független munkavállalókra.Ugyanazon munkaviszony keretében, a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésen túl, az ügyvezetői tevékenység is ellátható, nem győzzük azonban hangsúlyozni, hogy az Mt. szabályait ebben az esetben is mindenre kiterjedően be kell tartani. Ez azt jelenti, hogy el kell például készíteni a munkavállaló részére a munkaszerződést, valamint a munkaköri leírást, amely ebben az esetben – többek között – tartalmazza az ügyvezetői tevékenységeket is. Ez természetesen csak egy lehetőség, a két tevékenység két külön jogviszonyban is ellátható.A Ptk. 3:112. §-a alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.A munkaviszony természetesen lehet részmunkaidős is, ebben az esetben azonban arra kell figyelni, hogy a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka lesz akkor is, ha a tényleges munkabér nem éri el ezt az összeget. Természetesen amennyiben eléri vagy meghaladja, akkor a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Megjegyzendő, hogy munkaviszony esetén a munkabérfizetés kötelező.Amennyiben az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, társadalombiztosítási szempontból speciális helyzet keletkezik. A Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja kimondja ugyanis, hogy társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyes közreműködésére tekintettel már egyébként is társas vállalkozónak minősül. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és a személyes közreműködésre nem a társas vállalkozói jogviszonyt (hanem például a munkaviszonyt) választotta, akkor ügyvezetői tevékenységére tekintettel társas vállalkozóvá és ezzel[…]

Részlet a válaszából: […] halláskárosodása a 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagybb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,c) az az értelmi fogyatékos, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű,d) az, aki autista, állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,e) az a mozgásában fogyatékos, akinek a helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható,f) az, akinek az állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (Williams-szindróma),g) az, aki beszédfogyatékos, a szerzett vagy fejlődési károsodásból eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési, illetve kifejezőképessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely a kommunikációját, a szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését középsúlyosan vagy súlyosan akadályozza,h) halmozottan fogyatékos a b) pont bb) alpontja és a g) pont szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével – az a)–g) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van,i) halmozottan fogyatékos, hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és az a), c)–g) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van,és ez a fogyatékos állapot tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.Annak megállapítása, hogy a súlyosan fogyatékos állapot fennáll-e, a rehabilitációs szakértői szerv hatáskörébe tartozik.A súlyos fogyatékosság ellenére sem állapítható meg a fogyatékossági támogatás a vakok személyi járadékával, a magasabb összegű családi pótlékkal egyidejűleg, és annak sem, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.A[…]

Részlet a válaszából: […] vállalkozó, a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa, a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Kizárólag szolgálati idő szerzése céljából megállapodást felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejére, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében lehet kötni.Az öregségi résznyugdíjhoz vagy öregségi teljes nyugdíjhoz maximum öt évet lehet megvásárolni. A nyugdíj megállapításához szükséges hiányzó szolgálati időről a nyugdíjbiztosítási szerv a nyugdíjigény elbírálása során hozott határozatban ad tájékoztatást. A megállapodás megkötésére a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül van lehetőség.A hiányzó szolgálati időért fizetendő összeget egy összegben kell kifizetni. A fizetendő[…]

Részlet a válaszából: […] körbe tartozik, kizárja a GYED-re való jogosultságot, tehát egyértelműen jogalap nélküli kifizetésről van szó.Az Eb-tv. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében az, aki az egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt vagy utazási költséghez nyújtott támogatást (e szakasz alkalmazásában együtt: ellátás) jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.Mivel ebben az esetben a kilencven napon már bőven túl vagyunk, a (2) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni, miszerint az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.A felróhatóság a kérdésben foglalt információkból egyértelműen nem állapítható meg.Feltehető, hogy a GYED igénylésekor az érintett még nem minősült nyugdíjasnak, sőt az sem kizárt, hogy a nyugdíjigény visszamenőlegesen kerül érvényesítésre. Ebben az esetben az ellátásban részesülőnek kellett volna jeleznie, hogy ő nyugdíjassá vált. Ugyanakkor a nyugdíjazásról a munkaadónak is tudomást kellett szereznie.Ezzel összefüggésben meg[…]

Részlet a válaszából: […] azon túl, hogy társas vállalkozóként bejelentésre kerül (és e jogviszonnyal szerepel a ’08-as bevallásban), semmilyen társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség sem merül fel vele kapcsolatban.A másik tag esetében ez nem jó választás, mert heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony híján havonta legalább a minimálbér alapulvételével meg kell utána fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. (A választott tisztségviselőként fennálló jogviszonyának e tekintetben nincs jelentősége.)E második tag esetében az ingyenes megbízási jogviszony helyett célszerűbb volna heti néhány órás munkaviszonyt létesíteni[…]

Részlet a válaszából: […] társas vállalkozónak, hiszen a rokkantsági ellátás nem nyugdíj. Amennyiben e jogviszonya mellett nem rendelkezett heti 36 órás foglalkoztatással, illetve olyan egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal, amelyben minimumkötelezettséget teljesített, akkor havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelte.Mindezek mellett, ha személyesen is közreműködik a társaságban (amely érdekében a társasági szerződést nem szükséges módosítani, hiszen a tag e nélkül is jogosult a személyes közreműködésre, illetve mindez történhet ingyenesen is), akkor társas vállalkozó státuszában nem történik változás, biztosítotti bejelentését (feltéve, hogy erre sor került) módosítani nem kell.Ellenben, ha nem ügyvezetője a társaságnak, akkor személyes közreműködése kezdetétől válik társas vállalkozóvá, és ennek megfelelően 1451-es vagy 1452-es kóddal (attól függően, hogy rendelkezik-e vagy sem heti 36 órás munkaviszonnyal) be kell őt jelenteni[…]

Részlet a válaszából: […] Ugyanakkor az érintettnek a magyar jogviszonya alapján Máltán kell leróni a társadalombiztosítással összefüggő terheket. Hogy ezt a magyar foglalkoztató (vagy helyette a munkavállaló, akinek e költségét a magyar munkaadó megtéríti) milyen módon teheti meg, arra a máltai hatóságok tudnak egyértelmű választ adni.Amennyiben a dolgozó külföldi tartózkodása egy naptári évben meghaladja a 183 napot, a személyi jövedelemadót is Máltán kell megfizetni utána, ezzel kapcsolatban illetékességi igazolást kell bekérni a magyar és a máltai hatóságoktól. A munkavállalónak a máltai hatóságoktól be kell kérnie az A1-es igazolást, amely alapján mentesül Magyarországon a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák adókedvezményére való jogosultságot nem érinti a változás. Amennyiben az adózási illetékesség átkerül Máltára, az ottani szabályok szerint történik az adófizetés. A családi ellátásokra való jogosultságról[…]

Részlet a válaszából: […] táppénz napi alapjának kiszámításához az irányadó és a számítási időszak a 2023. december 1-jétől 2024. február 29-ig terjedő időtartam jövedelme, és naptári napjainak száma, mint osztószám. A határozott idejű munkaviszony lejártával – 2024. május 31-én – a dolgozó biztosítási jogviszonya megszűnik, de passzív jogon továbbra is – a keresőképtelenség időtartamára – baleseti táppénzre jogosult, melyet a kifizetőhelynek kell folyósítani. Természetesen figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 55. §-ának[…]