#1 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Meg kell fizetnie legalább a minimálbér alapján a járulékot egy egyszemélyes kft. alapító tagjának abban az esetben, ha a Ptk. által biztosított felhatalmazás alapján úgy dönt, hogy munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, vagy ez csak abban az esetben kötelező, ha a megbízási jogviszony mellett dönt? A munkabér a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeg, és a munkaszerződése alapján heti 10 órában lenne foglalkoztatva.
Részlet a válaszból: […] ügyvezető munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, akkor az erre vonatkozó szabályok szerint kell a társadalombiztosítási kötelezettségeit meghatározni.Ebből következően a járulékalapja a tényleges munkabér, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban. Tehát nincs akadálya annak, hogy részmunkaidőben lássa el az ügyvezetői teendőket, és ennek megfelelően kerüljön megállapításra a díjazása.A minimálbér alapján történő járulékfizetési kötelezettség[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. január 14.
#2 Kisadózás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Választhatja a kisadózást az ellátás mellett egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg táppénzben részesül, de a jogosultsága hamarosan megszűnik, és utána rokkantsági ellátásra válik jogosulttá?
Részlet a válaszból: […] hely a következők szerint rendelkezik:Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, a táppénzt, a baleseti táppénzt, a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat, a Tny-tv. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozást segítő ellátást.Ami a rokkantsági ellátást illeti, az két esetben zárja ki a kisadózás lehetőségét, amikor rá emiatt a vállalkozó a Kata-tv. alkalmazásában nem főfoglalkozásúnak minősül.A jogszabály 2. §-a 2. pontjának e), illetve f) pontja alapján nem főfoglalkozású az a vállalkozó, aki1. 2011. december 31-én – a Tny-tv. alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. január 28.
#3 Elhunyt munkavállaló özvegyének fizetett juttatás
Kérdés: Kell a munkaadónak járulékot vonnia abból a kifizetésből, amelyet egy üzemi balesetben elhunyt munkavállalója özvegyének peren kívüli megállapodás alapján fizet ki?
Részlet a válaszból: […] célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként (ide nem értve a nem független felek peren kívüli, bírósági jóváhagyás nélküli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíjat), vagyoni elégtételként kap, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést.A kérdésben nem független felek peren kívüli, bírósági jóváhagyás nélküli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíjról van szó, amely így összevont adóalapba tartozó jövedelem, és adókötelezettségét a felek[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. február 11.
#4 Nyugdíjas tag vállalkozásból kivont jövedelme
Kérdés: A tagi jövedelemhez hasonlóan a vállalkozásból kivont jövedelem is mentes lesz a szociális hozzájárulási adó alól egy kft. nyugdíjas tulajdonosának esetében, ha a cég egyszerűsített végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszból: […] hozzájárulási adó megfizetése alól a jogszabály nem mentesíti az öregségi nyugdíjban részesülő személyeket. Tehát a kérdésben említett nyugdíjas tagnak – hacsak nem minősül a Tbj-tv. szabályai szerint külföldinek – a vállalkozásból kivont jövedelem után le kell rónia a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Az adóalap összegének a meghatározása során viszont figyelembe kell venni, hogy a Szocho-tv 1. §-a (5) bekezdésének a)–e) pontjaiban említett jövedelmek esetében[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. március 4.
#5 Cafeteriajuttatások
Kérdés: Hogyan kell megállapítania a munkáltatónak a munkavállalók cafeteriakeretét abban az esetben, ha nem januártól, hanem áprilistól vezeti be ezeket a juttatási formákat? A teljes évre járó SZÉP-kártya-keretet megkaphatják ebben az esetben a dolgozók, vagy csak az évből hátralévő kilenc hónapra járó juttatást? Az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg csökkenti a SZÉP-kártya-keretet, vagy azon felül adható? Milyen egyéb kedvező adózású juttatásokat érdemes még adni a dolgozóknak?
Részlet a válaszból: […] juttatható, ideértve az étkezési, illetve az oktatási költségeket is. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy abban az esetben, ha az óvodában, bölcsődében külső oktató végez tevékenységet külön juttatás ellenében, annak megtérítése már nem tartozik az adómentes juttatás körébe.Népszerű adómentes juttatás még a sportrendezvényre szóló ingyenes vagy kedvezményes belépő/bérlet juttatás, amely akár külföldi sportrendezvényre is felhasználható, a kulturális szolgáltatásra felhasználható jegy/bérlet juttatás, illetve az állatkertbe szóló belépő/bérlet ingyenes vagy kedvezményes juttatása. Ezek a belépők/bérletek a minimálbérnek megfelelő összegben nyújthatóak adómentesen, azaz 2025-ben mindhárom juttatásra adható 290.800 forint, összesen 872.400 forint. Az adómentesség fontos feltétele, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – ne legyen visszaváltható, valamint nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány.A Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó kérdés kapcsán érdemes röviden áttekinteni a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályokat, tekintettel arra is, hogy ezek a legnépszerűbbek, és legnagyobb mértékben ezek változtak 2025. január 1-jétől.Jelenleg béren kívüli juttatásnak a Széchenyi Pihenő Kártya és a 2025. január 1-jén bevezetett lakhatási támogatás minősül.A béren kívüli juttatások értéke után a munkáltató köteles megfizetni a közterheket, mégpedig a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Ez azt jelenti, hogy pl. egy 100.000 forintos juttatás 128.000 forintba kerül a munkáltatónak, illetve annyival csökkenti a munkavállaló cafeteriakeretét. Nettó munkabérként kifizetve a 100.000 forint körülbelül 170.000 forintba kerülne.A SZÉP-kártyára béren kívüli juttatásként utalható összeg jelenleg évi 450.000 forint, ha a dolgozó egész évben a munkáltató alkalmazásában állt, illetve ennek arányos összege, ha a jogviszony csak az év egy részében állt fenn. Az Szja-tv. a kifizetés időpontjára, illetve annak megosztására vonatkozóan semmilyen egyéb megkötést nem tartalmaz, ami azt jelenti, hogy ha a munkáltató esetleg év közben dönt arról, hogy munkavállalói jövedelmét béren kívüli juttatásokkal is ki szeretné egészíteni, akkor is az egész éves keretet utalhatja (egy egész évben nála dolgozóknak), akár egy összegben is.A SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlájának bevezetésére 2025. január 1-jén került sor az Szja-tv. 71. §-ának új, (1a) bekezdésének beiktatásával. Az alszámla egyik előnye, hogy az arra utalható összeg a SZÉP-kártya-kereten felül jár. Az Aktív Magyarok alszámlára utalható támogatás összege 120.000 forint, ha a munkaviszony egész évben fennállt, illetve, ha a magánszemély halála miatt szűnt meg. Az összeget arányosítani kell, ha a munkaviszony csak az év egy részében állt fenn.A 76/2018. Korm. rendelet 3. §-ának (2a) bekezdése értelmében a munkáltató az Aktív Magyarok alszámlára naptári félévenként legfeljebb 60 ezer forint összegű juttatást utalhat a munkavállaló részére. Az esedékes félévi juttatás további feltétele, hogy a munkavállaló nyilatkozik a munkáltatója számára arról, hogy az Aktív Magyarok alszámlájára az előző naptári félévben utalt pénzösszeg legalább nyolcvan százalékát már elköltötte.A Széchenyi Pihenő Kártyára tehát 2025-ben azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik egész évben a munkáltató alkalmazásában állnak, összesen 570.000 forint utalható különböző megosztásban.Felhívjuk a figyelmet, hogy a 450 ezer, illetve 120 ezer forinton felül utalt összeg már nem béren kívüli juttatásnak, hanem egyes meghatározott juttatásnak minősül, és ily módon viseli a terheket. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak ez esetben már nem a juttatás összege, hanem annak 1,18-szorosa után kell megfizetnie a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót. A 100.000 forintos juttatás így már 151.040 forintba fog kerülni.A SZÉP-kártyára utalt összeg változatosan felhasználható, finanszírozható belőle utazás, uszoda, masszázs, étterem stb. 2025. január 1-jétől szintén fontos változás volt, hogy a kártyára utalt[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. március 25.
#6 Távmunka külföldről
Kérdés: Milyen feladatai, illetve bejelentési kötelezettségei vannak annak a magyarországi székhelyű cégnek, amely egy olyan magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt szeretne foglalkoztatni távmunkában heti 20 órás munkaviszonyban, aki jelenleg főfoglalkozású munkaviszonyban dolgozik egy szomszédos EU-országban? A munkavállaló online végezné a munkát, helyileg abban az EU-s országban, ahol továbbra is fenntartja a már meglévő főfoglalkozású munkaviszonyát.
Részlet a válaszból: […] végez munkát. Ez azt jelenti, hogy a biztosítási kötelezettsége továbbra is ezen államban áll fenn, tehát az ottani hatóság által kiállított A1-es igazolás révén Magyarországon mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. A magyar foglalkoztatónak a ’T1041-es nyomtatványon biztosítottként bejelenteni nem kell. A magyarországi munkaviszonyával[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. április 15.
#7 Táppénzjogosultság többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre egy magánszemély, akinek a heti 40 órás munkaviszonya mellett van egy egyéni vállalkozása is, ahol nem vesz ki jövedelmet, így társadalombiztosítási járulékot sem fizet? Kell szüneteltetni az egyéni vállalkozást ebben az esetben? A vállalkozásban dolgozik egy alkalmazott is heti 4 órás részmunkaidőben.
Részlet a válaszból: […] minimumjárulék-fizetés). A munkaviszonyból származó jövedelme után van járulékfizetési kötelezettsége, de ha érvényesíti a családi járulékkedvezményt, s nem kell fizetnie járulékot, ez nem érinti a tb-ellátásokra való jogosultságát, és az ellátások összegét sem.Az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyban állók esetében a keresőképtelenséget, a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Ez azt is jelenti, hogy a kezelőorvosnak a biztosított munkaköreinek ismerete alapján kell elbírálnia jogviszonyonként a keresőképtelenséget. Nem biztos, hogy aki a munkaviszonyában keresőképtelen, az mint egyéni vállalkozó is keresőképtelennek minősül. Lehet a munkaviszonyban keresőképtelen, és ez esetben táppénzre jogosult, de a vállalkozásában nem keresőképtelen. Ez nem befolyásolja a táppénzre való jogosultságát.Az egyéni vállalkozást nem kell szüneteltetni akkor sem, ha egyéni[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. április 29.
#8 Munkavégzés külföldi foglalkoztató részére
Kérdés: Hogyan kell bejelentenie és megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot Magyarországon a külföldi munkáltatónak abban az esetben, ha egy magyar állampolgárságú, Magyarországon bejelentett lakhellyel rendelkező magánszemély a magyarországi heti 30 órás munkaviszonya mellett Horvátországban is létesített egy heti 20 órás munkaviszonyt?
Részlet a válaszból: […] külföldi foglalkoztató javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak társadalombiztosítási járulékot kell megállapítania és levonnia.A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adó- és vámhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Air. szerinti képviselővel, és az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. május 13.
#9 Ukrán munkavállalók szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re mindkét ukrán állampolgárságú kismama az alábbi esetben? Az egyik kismama Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik, 2024. július 22-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkahelyén, ukrán biztosítási időt igazolt 2020-tól 2023. december 31-ig, és 2025. április 28-án szült. A másik kismama 2024. október 1-től áll munkaviszonyban, állandó lakhelye Ukrajnában van, Magyarországon csak szálláshellyel rendelkezik, előző munkaviszonya Magyarországon 2024. február 5-től 2024. április 30-ig állt fenn, ezt megelőzően 2019-től 2023. december 31-ig Ukrajnában dolgozott, és 2025. május 16-án szült.
Részlet a válaszból: […] jogosultnak az állandó lakóhelye van.Az a kismama, akinek állandó lakóhelye Magyarországon van, és 2025. április 28-án szült, a szülést megelőző két éven belül nálunk csak 280 nap biztosítási idővel rendelkezik. Mivel Ukrajnában biztosítási időt igazolt 2023. december 31-ig, ezért a szülést megelőző két éven belüli 365 nap biztosításban töltött időhöz az ukrán biztosítási időből 85 nap beszámítható. Amennyiben rendelkezik az Eb-tv. szerint előírt további jogosultsági feltételekkel, a kismama jogosult CSED-re és GYED-re is.A másik kismama – akinek csak szálláshelye van nálunk, mert állandó lakóhelye Ukrajnában van – CSED- és GYED-igényének elbírálásánál figyelemmel kell lenni a 246/2022. Korm. rendeletben foglaltakra. A rendelet kimondja, hogy a szálláshellyel rendelkező biztosítottat CSED és GYED a 2023. december 31-ét követően született gyermekek esetében megilleti. Az igényjogosultság elbírálásánál csak a Magyarország területén szerzett biztosítási idő vehető figyelembe.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. június 3.
#10 Nyugdíjba vonuló munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Meg kell szüntetni a német állampolgárságú munkavállaló munkaviszonyát abban az esetben, ha hamarosan betölti a 65. életévét, és nyugdíjba kíván vonulni? A munkavállaló rendelkezik a magyar nyugellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati idővel. A cég az érintett munkavállalót nem akarja tovább foglalkoztatni, tehát ahogy betölti a nyugdíjkorhatárt, szeretnék megszüntetni a munkaviszonyát. Hogyan történhet a munkaviszony megszüntetése, tekintettel arra, hogy a munkavállaló szeretne tovább dolgozni? Felmondás esetén számolni kell felmondási idővel, illetve végkielégítéssel?
Részlet a válaszból: […] azonban – ahogyan fentebb is írtuk – nincs szükség.Abban az esetben, ha az egyik fél, jelen esetben a munkáltató, mégis meg kívánja szüntetni a munkaviszonyt, annak sincs semmilyen akadálya.Az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanis a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. Általános esetben ugyan a felmondást a munkáltató indokolni köteles, és valóban van meghatározott mértékű felmondási idő (Mt. 69. §), illetve végkielégítés-fizetési kötelezettség is.A nyugdíjas munkavállalóknak történő felmondás szabályai azonban némiképp eltérnek az aktív korú munkavállalókra vonatkozó szabályozástól.Az első eltérés, hogy az Mt. 66. §-ának (9) bekezdése értelmében a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.A második eltérés a végkielégítéssel kapcsolatos. Ez a juttatás ugyanis nem illeti meg a munkavállalót, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak tehát indokolási kötelezettség nélkül felmondhat a munkáltató, és még végkielégítést sem kell fizetnie. A felmondási idővel azonban ebben az esetben is kalkulálni kell.A munkáltató szempontjából jó hír, hogy az Mt. szabályainak alkalmazásakor nyugdíjasnak minősül a munkavállaló, ha– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. június 24.
#11 Munkavégzés CSED mellett
Kérdés: Valóban végezhet keresőtevékenységet, és így elláthatja az ügyvezetést is 2025. július 1-jétől egy jelenleg CSED-ben részesülő kismama?
Részlet a válaszból: […] alkalmazásában keresőtevékenységnek a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység tekintendő.Ebből következően, amennyiben a kismama egyedüli vezető tisztségviselője a társaságnak, akkor a CSED tartamára gondoskodni kell más ügyvezetőről, hiszen az ügyvezetés folyamatos, személyes tevékenységet igényel.A jogszabályi előírás július 1-jétől annyiban módosul, hogy a keresőtevékenység tilalma csak a gyermek születésének napjától[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. július 8.
#12 Kisadózó egyéni vállalkozó ellátásai
Kérdés:
Hogyan tudja növelni a társadalombiztosítási ellátásainak, illetve a nyugdíjának az alapját, valamint hogyan szerezhet teljes szolgálati időt egy kisadózó egyéni vállalkozó? Létesíthet további munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt, illetve mezőgazdasági őstermelői jogviszonyt?
Részlet a válaszból: […] nyugdíjjogosultságot semmilyen formában sem befolyásolja!A kisadózói jogviszony mellett létesített biztosítási jogviszony, illetve az ebből származó járulékalapot képező jövedelem mind a szolgálati idő, mind pedig a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem szempontjából figyelembe veendő, ahogy természetesen hatással van az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira is.Ez utóbbiak tekintetében a többes jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz minden jogviszonyban külön-külön kell a jogosultságot vizsgálni és az ellátás összegét megállapítani.A nyugdíjbiztosítási ellátások vonatkozásában a további jogviszonyban szerzett szolgálati idő figyelembevételével „kiegészíthető” a kisadózói jogviszonyból származó szolgálati idő azzal, hogy legyen szó bármilyen további jogviszonyról, 1 nap biztosításban töltött idő alapján legfeljebb csak 1 napnyi szolgálati idő szerezhető.A további jogviszonyokból származó járulékalapot képező jövedelem pedig a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapítása során veendő figyelembe.Ami a szóba jöhető további jogviszonyokat illeti, elsődlegesen arra kell tekintettel lenni, hogy az új jogviszony létesítése ne zárja ki a kisadózás lehetőségét, azaz ne érintse a Kata-tv. 2. §-ának 1. pontja szerinti főfoglalkozású egyéni vállalkozói státuszt.Ezt figyelembe véve:– munkaviszony abban az esetben jöhet[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. július 22.
#13 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Figyelembe kell venni a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapításánál azt a munkavállalót, aki a díjazása egészére az ekho szerinti adózást választotta?
Részlet a válaszból: […] munkaviszonyban álló dolgozóról van szó – tekintve, hogy az Mm-tv. 23. §-a (1) bekezdésének, illetve 1. §-a (2) bekezdésének 7. pontjából következően – csak a munkaviszonyban álló dolgozókkal összefüggésben áll fenn rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége, akkor, függetlenül az adózás módjától,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. augusztus 12.
#14 Nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás
Kérdés:
Hogyan tudhatja meg egy magánszemély, hogy milyen adatokat tart róla nyilván a nyugdíjbiztosító?
Részlet a válaszból: […] ellátásban részesül, amely a szolgálati idő és az átlagkereset alapján került kiszámításra, vagy ilyen igény elbírálása van folyamatban. Ha az adategyeztetési eljárást a hivatal lefolytatta, újabb kérelmet az egyeztetési eljárásban hozott határozat véglegessé válását követő egy év elteltével lehet kezdeményezni.A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárást a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalnál lehet kezdeményezni. Az adategyeztetés iránti kérelmet a www.magyarorszag.hu honlapon a „Nyugdíj” főmenü „Adategyeztetés, megállapodás” alpontban található „Nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok egyeztetése iránti kérelem (NY_AEKER_02)” nyomtatványon lehet elektronikusan benyújtani, de a letöltött formanyomtatványt kitöltve személyesen és postai úton is el lehet juttatni az illetékes kormányhivatalnak. A kérelmet személyesen az illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán, postán a címzett kormányhivatal nevével és az 1916 Budapest egységes postacímmel megcímezve lehet előterjeszteni.Az adategyeztetési eljárás során a hatóság először egy kimutatást küld az ügyfél részére, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető adatokat tartalmazza. A kimutatás nem tartalmazza azokat a jogviszonyokat, amelyeket nem kellett bejelenteni, így például a katonai szolgálat, vagy a felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok időtartamát.A kimutatás kézhezvételét követően az ügyfél kérelemre indult eljárás esetén 30 napon, hivatalból indult eljárás esetén 60 napon belül jelezheti, hogy azzal egyetért, vagy hiányosnak tartja. Az észrevételt a „Nyilatkozat a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. szeptember 2.
#15 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a „B” kft.-ben annak a vállalkozónak, aki két kft.-ben is tulajdonos, az „A” kft.-ben heti 30 órás munkaviszonyban áll 250 ezer forint munkabérrel, a „B” kft.-ben pedig ingyenesen látja el az ügyvezetői tevékenységet? Hogyan változnának a kötelezettségei, ha a „B” kft.-ben is részmunkaidős munkaviszonyban állna? Az érintett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik, amelyet nem szeretne elveszíteni.
Részlet a válaszból: […] havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.A társas vállalkozói jogviszony azonban kizárja a kisadózás lehetőségét, hiszen a Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának g) alpontja alapján nem minősül főállású egyéni vállalkozónak az a személy, aki a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. Tehát a „B” kft.-ben mindenképpen munkaviszonyban kell ellátnia az ügyvezetést. A Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának már említett g) alpontja alapján több munkaviszony esetén a munkaidőt össze kell számítani, így az ügyvezető munkaideje a heti 6 órát nem érheti el, tekintve, hogy a[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. szeptember 23.
#16 A Bérgarancia Alap
Kérdés: Melyek azok a helyzetek, amikor egy foglalkoztató igénybe veheti a Bérgarancia Alapot? Kérhet segítséget a munkavállalók munkabérének finanszírozásához az a cég, amely késve fogja megkapni egyik nagy megrendelőjétől a díjazását, ezért átmenetileg nem tudja kifizetni a munkabéreket?
Részlet a válaszból: […] bevételeiből nem tudja fedezni az esedékes vagy a megszűnésével esedékessé váló bértartozásokat. Az 1994. évi LXVI. tv. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámoló a támogatási igény meghatározásakor a bérfizetési napon fennálló bértartozást veszi figyelembe, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második évben közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset ötszörösét számíthatja be. Ha a támogatás több részletben kerül igénybevételre, és az egyes naptári években eltérő a bruttó átlagkereset, a magasabb érték alapján kell számolni. A jogszabály lehetőséget ad további támogatásra is, ha a felszámolási eljárás kezdete óta eltelt egy év, vagy a korábban igénybe vett összeg elérte az ötszörös felső határt. Ebben az esetben jogosultanként további legfeljebb kéthavi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatás igényelhető, ha a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállnak. A támogatás mértéke nem haladhatja meg azt az összeget, amellyel a bértartozás meghaladja a gazdálkodó szervezet rendelkezésére álló forrásokat.A törvény külön rendelkezik azokról a munkavállalókról, akiknek a munkaviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. Az ő esetükben, valamint az olyan bértartozásoknál, amelyek a megszűnés időpontjában válnak esedékessé, a felszámoló köteles a támogatási kérelmet hivatalból benyújtani, külön igénybejelentés nélkül.A támogatás iránti kérelmet (a felszámoló/bérgarancia biztos vagy meghatalmazottja) elektronikus úton kell benyújtani a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétett formai és tartalmi követelmények szerint. A kérelemhez szükséges csatolni a munkavállalók részére járó bértartozást kimutató „Adatlapot”, valamint – lehetőség szerint – a felszámolást vagy kényszertörlést elrendelő jogerős végzést is, vagy ennek hiányában a felszámolási eljárás megindításáról szóló jogerős végzést. A kérelmet az országos illetékességgel eljáró állami foglalkoztatási szervhez, azaz a Budapest Főváros Kormányhivatalához kell benyújtani. Fontos, hogy ha a kérelem hiányos vagy nem felel meg a törvényi feltételeknek, a hivatal hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt, ennek elmulasztása esetén pedig az eljárás megszüntethető. Amennyiben a benyújtott kérelem megfelel a feltételeknek, akkor tíz napon belül döntés születik róla, és a határozat után öt napon belül el is kezdik a kifizetést. A támogatási összeget közvetlenül a munkavállaló kapja meg, miközben az adókat és egyéb levonásokat automatikusan a megfelelő hatóságokhoz továbbítják. Ha viszont a kérelemben szereplő összeg nagyobb, mint amennyi valójában járna, akkor az adott dolgozóra vonatkozó igényt elutasítják. Ilyenkor a döntés azt is tartalmazza, hogy mekkora támogatás lenne jogos, amit egy új kérelemben újra be lehet nyújtani. Felhívandó a figyelem arra, hogy a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása, illetve jogosulatlan igénybevétele súlyos jogkövetkezményeket von maga után, ilyen esetekben a visszafizetendő összeget a Magyar Nemzeti Bank mindenkori alapkamatának kétszeresével növelt mértékben kell visszatéríteni. Éppen ezért elengedhetetlen a támogatás jogszerű és átlátható kezelése, hiszen a szabálytalan igénylés vagy felhasználás nemcsak pénzügyi, hanem jogi következményeket is maga után vonhat.A Bérgarancia Alap igénybevételével kapcsolatos bírósági gyakorlat az elmúlt években egyre kiforrottabbá vált, és az alapján elmondható, hogy a munkavállalónak mindenképp igazolnia kell a bérkövetelés jogalapját, esedékességét,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. október 7.
#17 Özvegyinyugdíj-jogosultság
Kérdés: Hogyan változtak az özvegyinyugdíj-jogosultságra vonatkozó feltételek, tekintettel arra, hogy egy egyéni vállalkozó esetében ellenőrzés kezdődött annak kivizsgálására, hogy az együtt élő házastársak esetében az együttélés elérte az öt évet? A vállalkozó eddigi ismeretei szerint az együtt élő házastársak esetén nincs szükség az együttélés hosszának vizsgálatára.
Részlet a válaszból: […] tényét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv csak abban az esetben vizsgálja, ha az elhunyt jogszerző után élettársként is igényeltek özvegyi nyugdíjat.Ugyanakkor a Tny-tv. 48. §-ának (1) bekezdése értelmében, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. október 21.
#18 Nyugdíjelőlegben részesülő munkavállaló közterhe
Kérdés:
Vonni kell továbbra is a társadalombiztosítási járulékot, és fizetni kell a szociális hozzájárulási adót annak a magyar állampolgárságú munkavállalónak az esetében, aki 2025. július 17-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, de korábban Lengyelországban is dolgozott, így az adatok hiánya miatt a nyugdíja összege nem állapítható meg, ezért végzésben nyugdíjelőleget állapítottak meg a részére?
Részlet a válaszból: […] megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján hivatalból végzéssel kell megállapítani.A törvény nagykommentárja szerint az előleg megállapításáról akkor kell intézkedni, ha a folyamatban lévő eljárás alatt az a kérdés már egyértelműen tisztázott, hogy az igénylő rendelkezik a nyugellátás feltételeivel, tehát az eljárás a jogosultságot megállapító határozattal fog zárulni, azonban a nyugdíj összegének a kiszámításához még további körülmények vizsgálata, adatok beszerzése, vagy esetleg a számításhoz szükséges valorizációs szorzószámok jogszabályi kihirdetése szükséges. Ha ilyen körülmények miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül az ellátást megállapító határozat nem adható ki, akkor előleget kell megállapítani. Az előleg iránt az igénylőnek nem kell külön kérelmet benyújtania, a feltételek fennállását az eljárás során hivatalból kell figyelemmel kísérnie a nyugdíj-megállapító szervnek.A nyugdíjelőleg megállapításáról szóló döntés[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. november 4.
#19 Háromgyermekes anyák kedvezménye
Kérdés: Jogosult a háromgyermekes anyák adókedvezményére az az anya, aki két vér szerinti gyermeke mellett közösen nevelte férjével annak előző házasságából származó gyermekét is? Az anya a harmadik gyermeket nem fogadta örökbe, de a családi pótlékot három gyermek után kapták, amely az anya számlájára érkezett. A gyermekek már felnőttek.
Részlet a válaszból: […] esetén a családi pótlékra jogosultság feltételét nem kell teljesíteni.A kérdéses esetben az anya két gyermek vér szerinti édesanyja, emellett saját háztartásában egy harmadik gyermeket is nevelt, aki után családi pótlékra jogosult volt, azonban a gyermeket nem fogadta örökbe. Mivel az anya csak két gyereknek a vér szerinti édesanyja, örökbe fogadott gyermeke nem volt, ezért nem teljesül az a feltétel, hogy három gyermeknek a vér szerinti vagy örökbe fogadó anyja. A nő a háromgyermekes anyák kedvezményére nem jogosult, mivel a jogszabályi feltételek alapján[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. november 25.
#20 Külföldi munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó
Kérdés:
Egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2024. augusztus 1-jétől szünetelteti a tevékenységét. Közben Ausztriában 20 órában munkaviszonyt létesített. 2025. december 1-jével szeretné újraindítani a tevékenységét. A törzsadatok alapján még mindig a Kata-tv. hatálya alá tartozik. Van neki a külföldi munkaviszonyról bejelentési kötelezettsége Magyarországon? A külföldi munkaviszony alapján nem került kizárásra a Kata-tv. hatálya alól. A 20 órás munkaviszony részmunkaidőnek számít, és emiatt lehet ő Magyarországon főállású katás vállalkozó? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha a munkaviszonya 25 órára változna?
Részlet a válaszból: […] biztosított személynek minősül.Tehát a vázolt esetben a kérdés az, hogy az ausztriai jogviszony létesítését követően a biztosítása Magyarországon vagy Ausztriában áll-e fenn.A 883/2004/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint – ahogyan fentebb is említettük – a biztosítás abban az államban áll fenn, ahol az érintett munkaviszonyt létesített.Amennyiben a biztosítási kötelezettség Ausztriában terheli, nem választhatja a kisadózást, ugyanakkor egyéni vállalkozóként Magyarországon nem lesz biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben az egyéni vállalkozásban szerzett jövedelem után is Ausztriában kell leróni a társadalombiztosítással kapcsolatos közterheket.A Magyarországon tajszámmal rendelkező személynek a más EU- (EGT-) tagállamban létrejött biztosítást és annak megszűnését is 15 napon belül be kell jelenteni az egészségbiztosítás ellátásaira jogosultakról vezetett nyilvántartásba az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal részére.Fontos,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. december 16.
