#1 Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya
Kérdés: Helyesen jár el a közteherfizetési kötelezettség megállapítása során egy egyszemélyes kft., amelynek tagja az ügyvezetői tevékenység ellátása mellett tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében is, de jövedelmet nem vesz fel, és mivel jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, a '08-as bevallásban nem szerepeltet semmilyen közterhet? Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettség, ha a tagnak lecsökken a munkaideje heti 20 órára, és a saját cégében is munkaviszonyt létesít? Csak a 20 órára járó munkabér után kellene ebben az esetben megfizetni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót, vagy a garantált bérminimum lesz a közterhek alapja? Megoldható, hogy a kft.-ben továbbra sem vesz fel jövedelmet, és csak a bérminimum fele után fizeti meg a járulékot, és mivel nincs munkabére, nem fizet szja-t és szochót?
Részlet a válaszból: […] Ennek nincs akadálya, és az egyszemélyes kft.-ben a járulék- és szochoalapja a tényleges munkabére lesz.Ugyanakkor, ha az ügyvezetést nem foglalja be az új munkaszerződésébe, akkor e státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak is minősül.Tehát a kft.-ben lesz egy munkaviszonya és egy társas vállalkozói jogviszonya is.Ennek ellenére a két párhuzamosan fennálló 20 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel – mivel ezek alapján a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát – társas vállalkozóként továbbra is mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól.Annak sincs azonban akadálya, hogy a személyes közreműködést és az ügyvezetést[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. január 16.
#2 Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új járulékszabályt? Miként érinti ez az egészségügyi szolgáltatást és az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszból: […] az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.Ez alapján a tevékenység szüneteltetésének kezdőnapjától nem illeti meg az egyéni vállalkozót az egészségügyi szolgáltatás, és e naptól kezdve – amennyiben más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.Ez a helyzet teljes egészében megegyezik a korábbiakkal. A 2024. évtől bevezetett változás az egyéni vállalkozóként történő járulékfizetést érinti.A Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének f) pontja értelmében a minimumjárulék-fizetésre kötelezett egyéni vállalkozó abban az esetben nem köteles minimumjárulék-fizetést teljesíteni, amennyiben ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét a tárgyhó egészében szünetelteti.Tehát, ha a vállalkozó a tevékenységének szüneteltetését nem a naptári hónap első napján kezdi meg, vagy az adott hónap utolsó napján fejezi be, akkor az adott[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. január 30.
#3 Táppénz többes jogviszony esetén
Kérdés:
Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre az a személy, aki 2022. augusztus 1-jétől rendelkezik egy napi 6 órás munkaviszonnyal egy kft.-nél, és emellett 2023. január 23-tól megbízási jogviszonyban is végez munkát egy betéti társaság részére, ahol a havi megbízási díja 100.000 forint? Az érintett 2024. január 24-től 31-ig kórházban volt, és február 1-jétől jelenleg is keresőképtelen. A kezelőorvos előzetes tájékoztatása szerint a keresőképtelen állapot előreláthatólag több hónapig fog tartani, munkáját egyik jogviszonyában sem tudja ellátni.
Részlet a válaszból: […] havonta kell elbírálni. A megbízás alapján munkát végző személy járulékalapot képező jövedelme a megbízási díj költségekkel csökkentett része. A költségelszámolás történhet tételesen, illetve 10 százalék költséghányad alapján. A költséghányad figyelembevételével a megbízott havi járulékalapot képező jövedelme 90.000 forint, ami 2023. december 1. előtt, illetve a december 1-jén történt minimálbér-emelés után is meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A leírtak alapján mindkét jogviszonyában biztosításra kötelezett, s ez alapján táppénzre is jogosult. A táppénzre való jogosultságát, a táppénzének összegét, mértékét, folyósításának időtartamát jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni [Eb-tv. 43. § (2) bekezdés]. A táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár. Figyelemmel kell lenni azonban az Eb-tv. 46. §-a (2) bekezdésének szabályára, amely kimondja, hogy aki részére betegszabadság jár, táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. A munkaviszonyban álló személy részére a betegség miatti keresőképtelenség tartamára évenként az Mt. alapján tizenöt munkanap betegszabadság jár. Erre tekintettel e jogviszonyában 2024. január 24-től február 13-ig betegszabadságra, 2024. február 14-től táppénzre jogosult. A megbízási jogviszonyban táppénzre a keresőképtelensége első napjától jogosult, és biztosítása a táppénzfolyósítás időtartama alatt is fennáll. Mivel egyik jogviszonyában[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. február 13.
#4 Ukrán állampolgár CSED- és GYED-jogosultsága
Kérdés: Figyelembe veszik az ukrán biztosítási jogviszonyt a CSED-, illetve a GYED-jogosultság elbírálása során annak az ukrán állampolgárságú édesanyának az esetében, aki Magyarországon rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, és 2023. december hónapban megszületett az első gyermeke? Az érintett a magyar biztosítási jogviszonyában még nem szerezte meg a szükséges 365 nap biztosításban töltött időt, de az ukrán biztosítási jogviszonnyal együtt már meglenne a szükséges idő. Változik a jogosultság, ha a munkavállaló a szülés időpontjában már rendelkezett magyarországi állandó lakhellyel is?
Részlet a válaszból: […] rendelkezett állandó lakóhellyel, nem volt jogosult táppénzre, baleseti táppénzre.A veszélyhelyzetre tekintettel ezen a helyzeten változtatott a 246/2022. Korm. rendelet, melynek 1. §-a értelmében az egyezmény táppénzre, baleseti táppénzre vonatkozó rendelkezéseinél a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező ukrán állampolgárnak a 2007. évi LXXX. tv. vagy a 2007. évi II. tv. szerinti szálláshelyét állandó lakóhelynek kell tekinteni. Ennek következtében, ha az ukrán állampolgár az adott ellátásra vonatkozóan rendelkezik az Eb-tv.-ben foglalt jogosultsági feltételekkel, részére táppénzt, baleseti táppénzt lehet megállapítani.2023. december végén a 636/2023. Korm. rendelet módosította a 246/2022. Korm. rendeletet oly módon, hogy a 2023. december 31. napját követően született gyermek után csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj is megilleti az ukrán állampolgárt. Tehát a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező ukrán állampolgárok – a táppénzhez, baleseti táppénzhez hasonlóan – 2024. január 1-jétől jogosultak CSED-re, GYED-re. A jogosultság elbírálásánál csak a Magyarország területén szerzett biztosítási időt lehet figyelembe venni, ami azt jelenti, hogy jelen esetben a jogszabályok értelmében az ukrán biztosított részére csecsemőgondozási díjat nem lehet megállapítani. A gyermek nem 2023. december 31-et követően született, és a jogosultsághoz szükséges 365 nap biztosításban töltött időbe az ukrán biztosítási időt nem lehet beszámítani.Az 1963. évi 16. tvr. kiterjed minden természetbeni és pénzben járó szolgáltatásra, melyet a szerződő felek az[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. március 5.
#5 Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban
Kérdés:
Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató – a német biztosító tájékoztatása alapján – azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021–2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszból: […] többes biztosítás lehetőségét zárja ki, hanem azt is rögzíti, hogy amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó személy több uniós államban folytat egyidejűleg tevékenységet, akkor valamennyi jogviszonyával összefüggő társadalombiztosítási kötelezettséget a biztosítás helye szerinti államban kell teljesítenie. Ennek pontos módját minden esetben az adott állam társadalombiztosítási jogszabályai rögzítik. Például, ha egy munkavállalóra Magyarországon terjed ki a biztosítás, akkor németországi jogviszonya után is idehaza kötelezett járulék és szociális hozzájárulási adó fizetésére. Ez a Tbj-tv. 87., illetve a Szocho-tv. 21. szakasza alapján történhet oly módon, hogy a külföldi kifizető foglalkoztatóként bejelentkezik az adóhatósághoz, és bevallást teljesít, történhet pénzügyi képviselő vagy adózási ügyvivő útján, ezek hiányában pedig a magánszemély köteles a jogviszonyával összefüggésben a kötelezettségek rendezésére. (Erre szolgál a 08INT bevallás, illetve a T1041INT bejelentő.)[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. március 26.
#6 Ügyvezető minimumközterhe
Kérdés:
Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
Részlet a válaszból: […] vállalkozóként az ügyvezető biztosítottá válik, és valóban terheli minimális járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség. A járulékot legalább a minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni még akkor is, ha az ügyvezető egyáltalán nem vesz fel jövedelmet a munkájáért. Mentesül azonban a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetés alól a társas vállalkozó abban az esetben, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében, vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Ez esetben kizárólag a tényleges jövedelem után kell megfizetni a közterheket. Abban az esetben, ha az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el az ügyvezető, a fenti szabályozást természetesen nem kell alkalmazni. Ebben az esetben a munkaviszony alapján válik[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. április 9.
#7 Keresőképtelenség felülvizsgálata
Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy folyamatosan munkát végez az egyéni vállalkozásában, miközben a főfoglalkozású munkahelyén már több hete keresőképtelen állományban van, és táppénzben részesül? A munkáltató nem érzi ezt igazságosnak, hiszen fizetnie kellett a betegszabadság idejére járó juttatást, valamint a táppénz-hozzájárulást, miközben a munkavállaló kieső munkáját is pótolnia kell. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszból: […] külön-külön kell megállapítani. E szabályt arra az esetre is alkalmazni kell, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.Ugyanakkor az Eb-tv. azt is rögzíti, hogy a táppénz folyósítását meg kell szüntetni, amennyiben a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti.Tehát, ha a vállalkozásban történő munkavégzés ellentétben áll a kezelőorvos által javasolt magatartással, akkor ez a táppénzjogosultság megszüntetésével járhat. (A felülvéleményező főorvos – a kezelőorvos jelenlétében – a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti.)Amennyiben a foglalkoztatóban kétség merült fel az érintett keresőképtelenségét illetően, a 102/1995. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján kezdeményezheti a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát.Ennek érdekében a munkaadónak a keresőképtelenséget igazoló orvos szerinti területileg illetékes megyei kormányhivatalhoz kell fordulnia.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. április 23.
#8 Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Mire kell figyelemmel lennie a munkáltatónak egy 56 százalékos egészségi állapotú munkavállaló foglalkoztatása során? Milyen kedvezményeket vehet igénybe a munkáltató a foglalkoztatott után? Jár neki pótszabadság? Beszámítható megváltozott munkaképességű munkavállalóként a rehabilitációs hozzájárulás számítása során?
Részlet a válaszból: […] szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élhet vele kapcsolatban. Ennek havi összege az érintett adóalapjának (maximum a minimálbér kétszerese) és az adómérték (13 százalék) szorzata. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta a minimálbér kétszereséig a munkabérét nem terheli szociális hozzájárulási adó.És végül az Mt. 120. §-a értelmében a megváltozott munkaképességű munkavállalónak évente 5 nap pótszabadság jár. Az Mt. alkalmazásában a 294. § (1) bekezdése értelmében megváltozott munkaképességűnek minősül (többek között) az a munkavállaló is, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. május 14.
#9 Magyar munkavállaló távmunkavégzése külföldről
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik egy magyar székhelyű cégnek, amely távmunkában szeretne foglalkoztatni egy magyar állampolgárt, aki a munkavégzési kötelezettségének nagy részét Romániában teljesítené? A munkavállaló magyar lakcímmel nem rendelkezik, és a magyar cégnek sincs telephelye vagy bármilyen más érdekeltsége Romániában. Hol keletkezik az adó- és járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen igazolásokat kell beszereznie a munkáltatónak a foglalkoztatásra vonatkozóan? A munkáltató annyit kiderített, hogy a 355/2007. Korm. rendelet 6. §-a értelmében bejelentést kell tennie a román hatóságoknál. A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell eljárnia a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségek teljesítése során?
Részlet a válaszból: […] információval szolgálni.A magyar foglalkoztató a román hatóság által kiállított – a romániai munkavállaló által igényelt – A1-es igazolás révén mentesül Magyarországon a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól.Az adózással kapcsolatos szabályokat a Magyarország és Románia között hatályban lévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló törvény tartalmazza (1996. évi XCIX. tv.). Ennek 16. cikke rendelkezik a személyi jövedelemadóról, amelynek értelmében a munkavállaló esetében az adóztatás helye Románia lesz. Azt, hogy ez a gyakorlatban hogyan történik, a román adózási szabályok határozzák meg.A 355/2007. Korm. rendeletben előírt kötelezettség független az adó- és járulékszabályoktól. Az Európai Unió egyik fontos működési elve a munkaerő szabad áramlása. Ez azt jelenti, hogy az EGT-állampolgárok (köztük pl. a román személyek) szabadon vállalhatnak munkát bármely más EGT-országban anélkül, hogy erre bármilyen hatóságtól engedélyt kellene kérniük.A magyar foglalkoztató azonban ebben az esetben is köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatalnál bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását a 355/2007. Korm. rendelet értelmében.A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni.A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza:– a foglalkoztatottak számát, életkorát,= iskolai végzettségét, állampolgárságát,= munkakörének FEOR-számát,– a foglalkoztatási jogviszony formáját,– hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá– arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.A kormányhivatal igazolja[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. június 4.
#10 Munkába járáshoz vásárolt Intercity-pótjegy és kerékpárjegy
Kérdés: Elszámolható az Intercity-pótjegy is annak a munkavállalónak az esetében, aki a kettő vármegyét érintő bejárását országbérlettel oldja meg? A munkáltató dönthet a pótjegy teljes összegben történő adómentes megtérítéséről? Elszámolható adómentesen a munkavállaló munkába járásához vásárolt kerékpárjegy 86 százaléka, vagy erre egyáltalán nincs lehetőség?
Részlet a válaszból: […] van az olyan helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet térítésére is, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra.A szabályozás a szükséges mértékű térítést írja elő, amellyel a munkába járás vagy a hazautazás megoldható. Az IC-pótjegy elszámolhatóságáról nem rendelkezik a jogszabály, de ha a vonatjegy csak a pótjeggyel érvényes a munkába járáshoz szükséges járatra, a munkáltató a pótjegy árát is megtérítheti,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. június 25.
#11 CSED és GYED igénylése
Kérdés:
Pontosan milyen dokumentumokat, okmányokat kell leadni a kérelmezőnek a CSED- és GYED-igény mellé? A kifizetőhelyi tájékoztató CSED és GYED esetében is csak a születési anyakönyvi kivonatot írja. Szükséges ezenkívül pl. a gyermek tajkártyája, adóazonosító jele vagy lakcímkártyája?
Részlet a válaszból: […] Ha a biztosított a gyermek születését megelőző két éven belül más foglalkoztatónál vagy foglalkoztatóknál is állt biztosítási jogviszonyban, a kérelmet benyújtó foglalkoztatónak – elektronikus másolatként – a rendelkezésére álló „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” (tb-kiskönyv) elnevezésű nyomtatványt is csatolnia kell.– Ha a csecsemőgondozási díjat a gyermek vér szerinti apja/a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésébe vett férfi igényli, mert a szülő nő/a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni. Az egészségügyi szolgáltatónak igazolnia kell, hogy a szülő/gyermeket örökbe fogadni kívánó nő az egészségi állapota miatt került ki a gyermek gondozását szolgáló háztartásból. Az igazolásra szolgáló nyomtatványt (Igazolás vér szerinti/örökbe fogadó apa csecsemőgondozási díj igényléséhez) is csatolni kell a kérelemhez.– Amennyiben a vér szerinti apa a szülő nő halála miatt igényli az ellátást, mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.– Amennyiben a jogosultság megállapításához szükséges, az igazolást a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéről.Ha a GYED iránti kérelem benyújtása nem a CSED-del együtt történik, akkor a következő igazolásokat is be kell nyújtani, illetve be kell mutatni:– a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli, mint aki részére a csecsemőgondozási díjat megállapították,– örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbefogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbefogadási eljárás megindításáról szóló[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. július 16.
#12 Munkaerőpiacra lépők
Kérdés: 2024. augusztus 1-jétől valóban csak másfél évig vehető igénybe a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény? Amennyiben igen, akkor hol található az erre vonatkozó jogszabály, tekintettel arra, hogy a Szocho-tv. nem tartalmaz ilyen jellegű módosítást?
Részlet a válaszból: […] alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E szabályozás alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.Az új előírás szerint viszont – minden más előzőekben taglalt feltétel fennállása esetén – azt lehet munkaerőpiacra lépőnek tekinteni, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett az előzőekben megfogalmazott biztosítási jogviszonnyal.(Ez a változás egyébként érinti a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezményt is, mivel ennek vonatkozásában is jelentőséggel bír a munkaerőpiacra lépő személy fogalma.)A jogszabályi hely (3) bekezdése szerint a részkedvezmény összege egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 2. § (1) bekezdése szerinti adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. augusztus 6.
#13 Kft. tagjainak biztosítása
Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
Részlet a válaszból: […] a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. Ez pedig azt jelenti, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő tag biztosítási jogviszonyát – hasonlóan a kínai állampolgár taghoz – az általános szabályok szerint kell elbírálni.A tagok megválaszthatják, hogy milyen jogviszonyban kívánnak részt venni a társaság tevékenységében, erre vonatkozóan kötelező előírást semmilyen jogszabály nem tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a személyes közreműködés történhet társas vállalkozói jogviszonyban, munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, de akár – alkalmanként – egyszerűsített foglalkoztatás keretében is. Természetesen minden esetben figyelembe kell venni az adott jogviszonyra vonatkozó jogszabályok előírásait (Mt., Ptk., Efo-tv.), amelyek éppen úgy vonatkoznak a társaság tagjaira, mint a független munkavállalókra.Ugyanazon munkaviszony keretében, a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésen túl, az ügyvezetői tevékenység is ellátható, nem győzzük azonban hangsúlyozni, hogy az Mt. szabályait ebben az esetben is mindenre kiterjedően be kell tartani. Ez azt jelenti, hogy el kell például készíteni a munkavállaló részére a munkaszerződést, valamint a munkaköri leírást, amely ebben az esetben – többek között – tartalmazza az ügyvezetői tevékenységeket is. Ez természetesen csak egy lehetőség, a két tevékenység két külön jogviszonyban is ellátható.A Ptk. 3:112. §-a alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.A munkaviszony természetesen lehet részmunkaidős is, ebben az esetben azonban arra kell figyelni, hogy a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka lesz akkor is, ha a tényleges munkabér nem éri el ezt az összeget. Természetesen amennyiben eléri vagy meghaladja, akkor a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Megjegyzendő, hogy munkaviszony esetén a munkabérfizetés kötelező.Amennyiben az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, társadalombiztosítási szempontból speciális helyzet keletkezik. A Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja kimondja ugyanis, hogy társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyes közreműködésére tekintettel már egyébként is társas vállalkozónak minősül. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és a személyes közreműködésre nem a társas vállalkozói jogviszonyt (hanem például a munkaviszonyt) választotta, akkor ügyvezetői tevékenységére tekintettel társas vállalkozóvá és ezzel[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. augusztus 21.
#14 Keresőképtelenség igazolása
Kérdés:
2024. július 1-jétől milyen feltételek teljesülése esetén számolható el a magánkórházi ellátás esetén táppénz, illetve mi az, amire nem adható? Melyik jogszabály vonatkozik ezekre az esetekre?
Részlet a válaszból: […] kormányhivatallal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (a továbbiakban: felülvéleményező főorvos).Ez a szabályozás nem módosult, sőt a rendelet azt is szabályozza, hogy háziorvos a keresőképtelenség elbírálására és igazolására akkor jogosult, ha a háziorvosi tevékenységre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (a továbbiakban: NEAK) szerződést kötött. A b)–c) pontban említett orvos (szakorvos) a keresőképtelenség elbírálására abban az esetben jogosult, ha e feladat ellátására a NEAK-kal finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte.Módosult viszont a 102/1995. Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése 2023. december 29-étől. A jogszabály szövege jelenleg így szól: „A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget, ideértve a jogszabály szerinti, nem finanszírozott ellátás igénybevétele miatti keresőképtelenséget is. A pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni.” A jogszabály szövegében korábban nem szerepelt az „… ideértve a jogszabály szerinti, nem finanszírozott[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. szeptember 3.
#15 Egyszerűsített foglalkoztatás közterhe kisvállalati adóalanyoknál
Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cégnek abban az esetben, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztat munkavállalókat 2024. október és november hónapban, tekintettel arra, hogy 2024. január 1-jétől az Efo-tv. 8. §-ának (2a) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatottak utáni közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, a kivaalanyok azonban mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetése alól? Meg kell növelnie a kivaalapot a foglalkoztatónak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók részére kifizetett munkabér összegével?
Részlet a válaszból: […] alá tartozó munkaadóknak változatlan formában kell teljesíteniük az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetést.Az új rendelkezésnek kizárólag költségvetési elszámolási szempontból van jelentősége. Erre egyértelműen utal „egyrészt az Efo-tv. 8. §-a (2a) bekezdésének első mondatának második tagmondata, mely kimondja, hogy a Szoc-tv. mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók, másrészt ugyanezen bekezdés második mondata, ami alapján az adókötelezettség teljesítésére és a[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. szeptember 24.
#16 Bíróság által megítélt díjazás
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?
Részlet a válaszból: […] kifizetett járulékalapot képező jövedelmek, amelyeket 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhel. (Kivéve azt az esetet, ha a kifizetés a 2020. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozik. Ebben az esetben a régi Tbj-tv. szabályai szerint kell az egyéni járulékot megállapítani.)A kamat – noha személyi jövedelemadó szempontjából osztja annak az összegnek a sorsát, amelyre tekintettel kifizették (összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó jövedelem) – a Tbj-tv. 32. §-ának d) pontja alapján nem járulékalap. Így abból csak személyi jövedelemadót kell vonni.Ugyanakkor[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. október 8.
#17 Élettárs ideiglenes özvegyi nyugdíja
Kérdés: Jogosult ideiglenes özvegyi nyugdíjra az elhunyt személy élettársa?
Részlet a válaszból: […] annak egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az élettárs halálának időpontjától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Amennyiben az igény előterjesztésére az előzőekben meghatározott idő után történik, az ideiglenes özvegyi nyugdíj nem, vagy az igény benyújtásától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra járó összeg folyósítható.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki élettársa halálakora) a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagyb) megváltozott munkaképességű, vagyc) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.Az özvegyi nyugdíjat kérelemre akkor is meg kell állapítani, ha az a)–c) pontokban ismertetett feltételek valamelyikea) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. október 22.
#18 Üzemorvosi vizsgálat
Kérdés: Valóban megszűnt a kötelező orvosi vizsgálat? Amennyiben igen, akkor dönthet úgy a munkáltató, hogy a dolgozói számára továbbra is a vizsgálathoz köti a munkakör betöltését?
2024. szeptember 1-jétől az Mt., illetve az Mvt. módosult abban a kérdéskörben, hogy a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálat kötelező-e.
A felmerülő kérdés az, hogy a hatályos törvényi szabályozás csökkenti-e azon foglalkozások körét, ahol az alkalmassági vizsgálat kötelező? Az Mt. 2024. szeptember 1-jétől eltörli az előzetes és a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálati kötelezettséget?
2024. szeptember 1-jétől az Mt., illetve az Mvt. módosult abban a kérdéskörben, hogy a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálat kötelező-e.
A felmerülő kérdés az, hogy a hatályos törvényi szabályozás csökkenti-e azon foglalkozások körét, ahol az alkalmassági vizsgálat kötelező? Az Mt. 2024. szeptember 1-jétől eltörli az előzetes és a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálati kötelezettséget?
Részlet a válaszból: […] az (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.”Alapvetően a fent idézett törvényszöveg azt sugallja, hogy nem kötelező az üzemorvosi vizsgálat, illetve azt, hogy a munkáltató kezébe nagyobb szabadság kerül amiatt, hogy eldöntheti, mely munkakörök esetén kötelező az orvosi alkalmassági vizsgálat. Azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztály hivatalos honlapján található iránymutatás magában foglalja, hogy a már hatályban lévő ágazati rendeletek és egyéb jogszabályok alapján előírt orvosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó előírásokat továbbra is alkalmazni kell.Illetve megállapítható, hogy a munkáltató objektív felelőssége megmarad, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit továbbra is a munkáltatónak kell biztosítania. Arra a módosított törvényszöveg nincs kihatással. Emiatt megállapítható, hogy az Mt., illetve az Mvt. változásainak nincs kifejezett jelentősége a munkáltató objektív felelőssége tekintetében.Viszont a kötelező alkalmassági vizsgálat elrendelésének körét csökkenti a módosított törvényszöveg, illetve a 44/2024. BM rendelet és a 49/2024. AM rendelet 1. §-a. Az 1. §, illetve a rendelet melléklete szűkíti azokat a munkaköröket, munkakörülményeket, amikre a 33/1998. NM rendelet előírja a kötelező orvosi[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. november 5.
#19 Rokkantsági ellátásban részesülő személy kisadózó egyéni vállalkozása
Kérdés:
Van valamilyen akadálya annak, hogy egy jelenleg 61 éves, rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó 2025. évtől áttérjen a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá? Mennyiben rontja ez a döntés a majdani nyugellátása összegét?
Részlet a válaszból: […] –, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.Tehát, ha a kérdésben említett személynél a komplex minősítés során 50 százalékosnál nem magasabb egészségi állapotot határoztak meg (tehát nem B2-es kategóriába, hanem C2, D vagy E kategóriába került besorolásra), akkor nem választhatja a kisadózást.A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy társadalombiztosítási jogállását tekintve átalányadózó egyéni vállalkozóként mindenképpen főfoglalkozásúnak tekintendő, és havi minimumkötelezettség terheli, hiszen az említett „nem főfoglalkozású” státusz kizárólag a Kata-tv. alkalmazásában állapítható meg.Ami a nyugellátás összegére vonatkozó kérdést illeti: igen, nyilvánvalóan csökkenti a kisadózói tevékenység annak várható összegét, mivel az 50 ezer forintos havi adó megfizetése révén csak havi 108.000 forintos ellátási alap kerül figyelembevételre.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. november 26.
#20 Harmadik országbeli munkavállalók bejelentése
Kérdés: Helyesen jár el a több mint 250 fős állománnyal rendelkező munkáltató az általa foglalkoztatott 80-90 fő harmadik országbeli munkavállalók bejelentésével kapcsolatban, ha a munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel történő beutazás után megkéri a dolgozók részére az adóazonosító jelet, amelynek birtokában bejelenti a foglalkoztatás megkezdését a ’T1041-es adatlapon fiktív tajszámmal, és a foglalkoztatás megkezdésének napján igényli meg a tajszámot, amelyet azonnal bejelent, amikor megérkezik? A munkaszerződés aláírása, a foglalkoztatás megkezdése és a tajszám igénylése tehát ugyanazon a napon történik. Megfelel a jogszabályoknak ez az eljárás, vagy egy esetleges foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során számítania kell szankciókra a foglalkoztatónak? Kérjük, a Kúria Kfv. 45.183/2022/7-es számú döntését is legyenek szívesek figyelembe venni a válaszadásuk során.
Részlet a válaszból: […] legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni.A jogszabály szövegéből egyértelmű, hogy a bejelentés elengedhetetlen részét képezi a tajszám. Ezt támasztja alá az is, hogy a törvény külön rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mi a teendő az adóazonosító jel hiánya esetén, ilyen rendelkezést azonban a tajszámra vonatkozóan nem tartalmaz. Véleményünk szerint abban az esetben, ha a jogalkotó engedményt kívánt volna tenni a tajszám bejelentésére vonatkozóan, illetve tolerálni kívánta volna a külföldi foglalkoztatottak tajszámának hiányát, rendelkezett volna erről az esetről éppen úgy, ahogyan azt az adóazonosító jellel tette.Véleményünk szerint erre utal a ’T1041-es nyomtatvány „Útmutató”-jában közölt figyelmeztetés is, amely szerint, ha még nincs tajszám, akkor igényelni kell a kormányhivatalok járási, kerületi hivatalánál. A tajszám nélkül beadott ’T1041 jelű adatlap hibás, és minden ilyen 13. pótlapot újra be kell majd nyújtani a kitöltött tajszámmal. Az adatlap hibája azt jelenti, hogy nem kerül feldolgozásra, azaz tulajdonképpen olyan, mintha nem is lenne. Az „Útmutató”-ban szereplő figyelmeztetés nem arra utal, hogy az adatlap beadható a tajszám nélkül is (és később javítható), hanem arra, hogy tajszám nélkül nincs értelme beadni az adatlapot, mert az hibásnak minősül, azaz a bejelentési kötelezettség ténylegesen nem teljesül, azaz pótolni kell.A ’T1041-es nyomtatvány 49. oldalán megtalálható információk szerint: „A hibátlan bejelentés »feldolgozott«, a hibás bejelentés »feldolgozatlan« a NAV rendszerében.” A NAV információi szerint a hibás bejelentés nem kerül feldolgozásra, a beküldő ebben az esetben egy hibaüzenetet kap.Az Eb-tv. R. 12/A. §-ának (8) bekezdése szintén tartalmaz rendelkezéseket a külföldi személyek tajszámával kapcsolatban. A rendelet szövege értelmében a Tbj-tv. szerint külföldinek minősülő biztosított részére a foglalkoztatója a foglalkoztatás megkezdése előtt – az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon – a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivataltól kéri a tajszám kiadását.A bejelentés egyik fontos célja a biztosítási jogviszony létrejötte, amely tajszám nélkül is megtörténik ugyan, de érvényesüléséhez elengedhetetlen a bejelentés hibátlan teljesítése. A munkavállaló betegsége vagy balesete esetén – biztosítottként – az egészségbiztosítás valamennyi pénzbeli és természetbeni juttatására jogosult, ezért is fontos, hogy a hibátlan bejelentés még a munkavégzés előtt megtörténjen.A kérdésben említett kúriai döntés is alátámasztja ezt az álláspontot.A foglalkoztatásfelügyeleti hatóság valóban jogosult ellenőrizni – többek között – a foglalkoztatás megkezdésével kapcsolatos bejelentések megtörténtét. A 115/2021. Korm. rendelet 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a 2023. évi XC. tv. szerinti vendégmunkás jogcímen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértése miatt tételes összegű[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2024. december 17.
