Találati lista:
891. cikk / 2182 Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?
892. cikk / 2182 Egészségügyi dolgozó önként vállalt többletmunkavégzése
Kérdés: Hogyan kerül figyelembevételre a nyugdíj megállapítása során egy orvosi bt. alkalmazottjának a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzése? Szerez többlet szolgálati időt, illetve jogosultsági időt abban az esetben is, ha nem közalkalmazott, hanem munkaviszonyban áll? Mi a helyzet akkor, ha társas vállalkozóként végezi ugyanezt a tevékenységet?
893. cikk / 2182 Kisadózó egyéni vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy kisadózó egyéni vállalkozásnak egy havi 20 ezer forint megbízási díjjal foglalkoztatott személy, illetve egy tanulószerződéssel alkalmazott tanuló után? Visszaigényelheti a vállalkozás a tanulóval kapcsolatos költségeit abban az esetben, ha nem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére?
894. cikk / 2182 Kisadózó egyéni vállalkozó jogosultsági ideje
Kérdés: Valóban nem szerez jogosultsági időt az a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó nő, aki a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta, és még 14 hónapja hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz?
895. cikk / 2182 Táppénzben részesülő evás egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett az az egyéni vállalkozó, aki a harmadik negyedévre vonatkozóan jelentős evaalappal rendelkezik, de egyébként május hónaptól előreláthatóan az év végéig táppénzben részesül? Hogyan alakulna ugyanezen vállalkozó járulékfizetése, ha mindezek mellett rendelkezne heti 36 órát elérő foglalkoztatással?
896. cikk / 2182 Ingatlan-bérbeadás
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
897. cikk / 2182 Korhatár előtti ellátásban részesülő ügyvezető
Kérdés: Befolyásolja bármilyen formában a korhatár előtti ellátást egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjének jövedelme, aki munkaviszonyában a minimálbérrel megegyező összegű munkabért kap, ezért a társaságban csak az egyszerűsített vállalkozói adóval csökkentett jövedelmet veszi fel? Hogyan számít be a kereseti korlátba ez a jövedelem?
898. cikk / 2182 Nyugellátását szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Továbbra sem minősül főállásúnak az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki közalkalmazotti jogviszonya miatt szünetelteti a nyugellátását, vagy erre az időtartamra már a havi 50 000 forint összegű tételesadó-fizetési kötelezettség terheli? Változik a helyzet abban az esetben, ha az érintett vállalkozó betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de a közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel nem veszi igénybe az ellátást?
899. cikk / 2182 Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának szakképzési hozzájárulása
Kérdés: Van szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége az alkalmazottja után – az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan – egy mezőgazdasági őstermelőnek?
900. cikk / 2182 Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
