Találati lista:
561. cikk / 2206 Egyszemélyes kft.
Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
562. cikk / 2206 Ausztriában dolgozó mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Biztosított marad Magyarországon egy mezőgazdasági őstermelő, aki Ausztriában vállalt munkát, vagy az ausztriai munkaviszonyára tekintettel itthon nem terjed ki rá a biztosítás? Kell szociális hozzájárulási adót, illetve személyi jövedelemadót fizetni Magyarországon ebben az esetben, ha egyébként Ausztriában megtörténik az adófizetés?
563. cikk / 2206 Nyugdíjelőleg összege
Kérdés: Lehetséges, illetve érdemes fellebbezéssel élni a nyugdíjelőleg-megállapító határozat ellen abban az esetben, ha a nyugdíjigényt benyújtó egyéni vállalkozó úgy véli, hogy a határozat elkészítése során a 2016. december 31-ét követő időszakot figyelmen kívül hagyta a nyugdíjbiztosítás, ami azt jelenti, hogy hiányzik 3 év szolgálati idő, illetve az előleg összegének megállapítása is a tényleges összegnél alacsonyabb átlagkereset alapján történt?
564. cikk / 2206 Főállású kisadózó szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED, GYED és GYES ellátásra egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki három éve folytatja tevékenységét, a magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adó fizetését vállalta, és első gyermekét 2020. január végére várja? Amennyiben jogosult az ellátásokra, folytathatja vállalkozói tevékenységét azok folyósítása alatt, vagy a munkavégzés kizáró ok lehet?
565. cikk / 2206 Szerb állampolgárságú tag
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyarországi kft.-t abban az esetben, ha a cégben társas vállalkozói jogviszonyban tevékenykedő, szerb adóügyi illetékességű magánszemély tag jövedelmet vesz ki? Az érintett tag Szerbiában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Változik a helyzet abban az esetben, ha a tag munkaviszony keretében folytatja a tevékenységét?
566. cikk / 2206 Szakmai gyakorlat CSED alatt
Kérdés: Fogadhat a teljes szakmai gyakorlat letöltésére egy jelenleg CSED-ben részesülő, felnőttoktatásban részt vevő kismamát egy gyakorlati képzést folytató egyéni vállalkozó anélkül, hogy a tanuló ellátása veszélybe kerülne? A képzés idejére kötelező ösztöndíjat fizetni, amelynek összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munka-bér 15 százalékának 1,3-szorosánál, amely az Szja-tv. értelmében egyébként adómentes juttatásnak minősül. Letöltheti a szakmai gyakorlatot a tanuló CSED-, GYED- vagy GYES-ellátás folyósítása alatt?
567. cikk / 2206 Kisadózó egyéni vállalkozó tiszteletdíja
Kérdés: Továbbra is főállású kisadózóként kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, akit polgármesterré választottak, és a havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, vagy csak a havi 25 ezer forintos tételes adó terheli?
568. cikk / 2206 Baleseti járadékban részesülő kisadózó vállalkozó
Kérdés: Milyen összegű tételes adó fizetésére kötelezett egy betéti társaság kisadózóként bejelentett beltagja, aki baleseti járadékot kap, 4. baleseti fokozatba tartozik, és munkaképesség-csökkenése 50 százalékos?
569. cikk / 2206 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
570. cikk / 2206 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
