Találati lista:
461. cikk / 2178 Kisadózói jogállás ausztriai munkaviszony esetén
Kérdés: Figyelembe vehető az Ausztriában létesített munkaviszony a kisadózói jogállás meghatározásánál? Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha Ausztriában létesít teljes munkaidős munkaviszonyt?
462. cikk / 2178 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó jogállása, illetve járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. július 27-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől az időponttól a könyvelője kiegészítő tevékenységűként kezelte, tekintettel arra, hogy beadta az öregségi nyugdíjigényét, de most kiderült, hogy mivel a rokkantsági ellátása kedvezőbb, mégsem kérte a nyugdíja megállapítását? Keletkezett visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettsége az érintett vállalkozónak?
463. cikk / 2178 A NAV telefonos ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszere
Kérdés: Milyen ügyek intézhetőek a NAV telefonos ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszerének használatával, és mik a szolgáltatás igénybevételének feltételei?
464. cikk / 2178 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény
Kérdés: Továbbra is élhet a munkáltató az álláskereső munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a 2020. május 1-jétől alkalmazott munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2020. szeptember 30-án megszűnt, azonban október 12-étől újra a munkáltató alkalmazásában áll?
465. cikk / 2178 Álláskeresési járadék megbízási jogviszony alapján
Kérdés: Valóban jogosult lehet álláskeresési járadékra az a személy is, aki korábban megbízásos jogviszonyban állt? Elegendő az álláskeresési járadék igényéhez a megbízó által kiállított igazolólap egy megbízásos jogviszonyban álló személy esetében, vagy egyéb módon kell azt igazolni?
466. cikk / 2178 Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény
Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
467. cikk / 2178 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
468. cikk / 2178 Kft. tulajdonos ügyvezetője
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy kft. tulajdonos ügyvezetője után, aki ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó is? A tulajdonos a cégben ténylegesen nem dolgozik, mert a tevékenységet alkalmazottak végzik.
469. cikk / 2178 GYES-ben részesülő ügyvezető szülése
Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy kft. új ügyvezetőjét, aki 2020. október 1-jétől ingyenes megbízás keretében látja el a teendőit, és egyébként GYES-ben részesül? Az új ügyvezető a megbízása előtt heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyban dolgozott a társaságnál. Maradhat ügyvezető az érintett személy, ha majd CSED-ben részesül, tekintettel arra, hogy második gyermekének születése 2021. januárban várható?
470. cikk / 2178 Szakképzési hozzájárulás minimumjárulék-alap után
Kérdés: Valóban meg kell fizetni a minimumjárulék-alap után a szakképzési hozzájárulást is egy társas vállalkozásnak? Több fórumon is elhangzott ez az álláspont, a cég véleménye szerint viszont a jogszabályok nem támasztják ezt alá.
