Találati lista:
21. cikk / 2206 Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja
Kérdés: Van bármilyen mód arra, hogy egy eddig átlagnál magasabb keresettel rendelkező – és munkahelyét rövidesen elveszítő – őstermelői tevékenységet is folytató 63 éves személy megőrizze eddigi magas nyugdíjalapját anélkül, hogy őstermelői tevékenységét meg kelljen szüntetnie?
22. cikk / 2206 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Helyesen gondolja a magánszemély adózó, hogy egy kft.-től kapott megbízási díját és az egyéni vállalkozóként szerzett bevételét göngyölítve csak addig kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, amíg az adófizetési felső határt el nem éri? Az érintett mindkét jogviszonyában jelentős szociális hozzájárulási adót fizet. Figyelembe vehető mindkét jövedelem a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során?
23. cikk / 2206 Ügyvezető jogviszonyának rendezése
Kérdés: Milyen módon rendezheti egy kft. a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető jogviszonyát és közterheit abban az esetben, ha társas vállalkozóként bejelentésre került 2020 júliusától, és azóta is folyamatosan megfizetésre kerülnek utána a minimumközterhek, az ügyvezetői teendőket pedig 0 forintos megbízási díj ellenében látja el, de most a könyvelőváltás során kiderült, hogy az érintett nem is tagja a vállalkozásnak? Milyen következményekkel kell számolnia a cégnek, illetve az ügyvezetőnek magánszemélyként?
24. cikk / 2206 Szünetelő egyéni vállalkozó bevétele
Kérdés: Kell fizetnie járulékot az I. negyedévben annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2025 októberétől 2026. április 26-ig szünetelteti a tevékenységét, de 2026. január végén nagy összegű bevétele érkezett a 2025-ben végzett munkájára tekintettel?
25. cikk / 2206 Keresőképtelen kisadózó
Kérdés: Befolyásolja a táppénzjogosultságot, illetve hogyan érinti a tételesadó-fizetési kötelezettséget, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó február 9-től előreláthatóan április végéig keresőképtelen, és táppénzben részesül, ugyanakkor március hónapban egy nagyobb munkára vonatkozó szerződést ír alá, amely alapján előleget is utalnak a számára?
26. cikk / 2206 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban nyugdíjasnak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és 2025. december 27-től özvegyi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor önellenőrzést kell benyújtania a 2025. IV. negyedéves bevallására, tekintettel arra, hogy az özvegyi nyugdíjról szóló határozatot csak 2026 márciusában kapta kézhez? Hogyan kell megállapítani a december havi járulékalapját, ha abban a hónapban érkezett bevétele révén 960 ezer forint adóköteles jövedelme keletkezett? 2026. I. negyedévére már nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie?
27. cikk / 2206 Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
28. cikk / 2206 Nappali tagozatos vállalkozó szolgálati ideje
Kérdés:
Szolgálati időnek minősül, illetve beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges 40 év jogosultsági időbe a nappali tagozatos hallgatóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenység időszaka abban az esetben, ha a vállalkozásban jelenleg nem keletkezik járulékalapot képező jövedelem, így járulékfizetés sem történik?
29. cikk / 2206 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Igénybe veheti a családi járulékkedvezményt valamilyen módon egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek 2025-ben nem keletkezett szja-köteles jövedelme? A vállalkozó könyvelője úgy tudja, hogy ebben az esetben a kedvezmény nem vehető igénybe, egy másik könyvelő viszont azt a tájékoztatást adta, hogy a bevétel és a költséghányad különbözete után a kedvezmény igénybe vehető.
30. cikk / 2206 Átalányadózó bevétele táppénzes időszak alatt
Kérdés: Szerezhet bevételt, állíthat ki számlát egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki előreláthatóan hosszú ideig táppénzen lesz, és ez alatt az időszak alatt egy egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló mérné fel a munkát, kötné meg a szerződést, és végezné el a feladatot, a könyvelő pedig elvégezné a bejelentést, azaz a vállalkozó semmilyen feladatot nem látna el? Keletkezik járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
