2219 talált cikk a vállalkozó kifejezésre

Kérdés: A gyermekek otthongondozási díja vagy a munkabér összege számít a nyugdíj megállapítása során abban az esetben, ha az ellátás mellett az abban részesülő személy napi 4 órás munkaviszonyban dolgozik?

Kérdés: Egy megszűnés előtt álló kft. ügyvezetője részmunkaidős munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Munkabére csak jelképes 10 ezer forint/hó, ezért a cég a minimálbér 30 százaléka után fizeti a járulékot utána. Az említett ügyvezető egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd. Ebben az esetben lehetséges, hogy egyéni vállalkozóként fizesse meg a minimumjárulékot, és ügyvezetőként ne fizessen semmit? Végelszámolóként ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, vagy változik a helyzet?

Kérdés: Mentesülne a minimumközteher-fizetési kötelezettség alól egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha GYED-ben részesülne? Az érintett vállalkozó 2022 óta részmunkaidős munkaviszonyban is áll, a vállalkozását 2026. június 1-jén indította el, és jelenleg a felesége CSED-ben részesül a 2026. március 10-én született gyermekük után.

Kérdés: A biztosítottnak két jogviszonya van, egy 40 órás munkaviszony és egy tagi jogviszony. A munkaviszonyban kimerítette a táppénzjogosultságát, mivel fizetés nélküli szabadság miatt megszakadt a folyamatos biztosítása. A tagi jogviszonyban nem igényelt táppénzt, soha nem is volt táppénzen. A keresőképtelenség továbbra is fennáll. Amennyiben a tagi jogviszonyban keresőképtelen állományba veszi az orvos a biztosítottat, hány naptári napra lesz táppénzjogosultsága és miért? Hogyan alakul a táppénzelőzmény, ha a keresőképtelenség a tagi jogviszonyban a munkaviszony megszűnése után keletkezik? A munkáltató közös megegyezéssel meg akarja szüntetni a munkaviszonyt, tekintve, hogy nem lehet tudni, mikor lesz keresőképes a munkavállaló.

Kérdés: Választhatja az egyéni vállalkozásában a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy egyszemélyes kft. tulajdonosa?

Kérdés: Vonatkozik a társas vállalkozók járulékfizetésének azon előírása, amely szerint a társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér, egy egyszemélyes kft. társas vállalkozói jogviszonyban álló tagjára, aki a tartósan beteg gyermeke ápolására tekintettel gyermekek otthongondozási díjában részesül? Fizetheti a járulékot a vállalkozó a minimálbér 50 százaléka után, tekintettel arra, hogy szülőként nem jogosult a gyermekek otthongondozási díjára, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja?

Kérdés:

Az apa főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként 80 százalékos költséghányadot alkalmaz, a 2025-ös bevétele 22.890.529 Ft volt, ebből az adóköteles jövedelme 2.833.306 Ft. A bevételeinek eloszlása év közben egyenlőtlen, ezért nem minden hónapra tudta kihasználni a családi járulékkedvezményt. Ezt utólag a 2025-ös adóbevallásban módosíthatja?

Kérdés: A családban 3 kiskorú gyermek van, ebből a két nagyobb gyermek nappali középfokú képzésben vesz részt, a legkisebb gyermek 2 éves. A szülők nem házastársak és nem is bejegyzett élettársak, de már régóta egy háztartásban élnek. A három gyermekből csak a legkisebb a közös gyermek. A két nagyobb gyermek az apa korábbi házasságából származik. Az apa a háromgyermekeseknek járó, nem egyedülállók családi pótlékát kapja. Az anya GYED-en volt 2025-ben, és még jelenleg is azon van, az apa pedig átalányadózó egyéni vállalkozó. A két szülő hogyan oszthatja meg egymás között optimálisan a családi adó- és járulékkedvezményt? Jogosult-e az anya megosztással év végén a bevallásban igénybe venni a három gyermek után járó kedvezményt?

Kérdés:

Hogyan kell kezelni egy főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozó jogviszonyát abban az esetben, ha 2026. június 1-től előreláthatóan 3 hétig önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít? Fizetés nélküli szabadságnak vagy esetleg igazolt távollétnek minősül ez az időszak? Megilleti erre az időszakra valamilyen díjazás a munkavállalót? Hogyan kell bejelenteni a távollétet?

Kérdés:

Egy mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységet is folytat, és az ebből származó jövedelme körülbelül megegyezik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel. Járulékalapot képez ez a jövedelem, illetve, ha igen, akkor miként?