2137 cikk rendezése:
11. cikk / 2137 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Befolyásolja a kisadózó egyéni vállalkozó szüléshez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásait, ha a vállalkozás a szülés után alkalmazott közreműködésével tovább működik és bevételt termel?
12. cikk / 2137 GYES szolgálati időként
Kérdés:
Figyelembe veszik a beteg gyermek nevelésére tekintettel tíz évig folyósított GYES időszakát a nyugdíjazás során? Amennyiben igen, akkor milyen módon kerül beszámításra ez a 10 év, illetve az erre az időszakra kapott ellátás összege?
13. cikk / 2137 Járulékfizetés többes jogviszonyban
Kérdés:
Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?
14. cikk / 2137 Családi pótlék keresőtevékenységet végző gyermek után
Kérdés: Érinti a szülő családi pótlékra jogosultságát, ha a nappali tagozatos középiskolai tanuló gyermeke hétvégeken dolgozik? Van valamilyen összeghatár a gyermek keresetére vonatkozóan? Létesíthet esetleg kisadózó egyéni vállalkozást a családi pótlék veszélyeztetése nélkül?
15. cikk / 2137 Munkavégzés rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Dolgozhat közalkalmazottként egy rokkantsági ellátásban részesülő személy az ellátása veszélyeztetése nélkül? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a munkabéréből, illetve betegsége esetén jogosult lesz táppénzre?
16. cikk / 2137 Egyidejű jogosultság több ellátásra
Kérdés: Választhat az ellátások között az a nő, aki rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel, de a korhatár előtti ellátás jogosultsági feltételeit is teljesíti? Igényelhető a korhatár előtti ellátás ebben az esetben? Amennyiben igen, akkor kell társadalombiztosítási járulékot fizetni az ellátás melletti munkavégzés esetén?
17. cikk / 2137 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
18. cikk / 2137 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?
19. cikk / 2137 Heti 40 órás közszolgálati jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy kft. társas vállalkozóként közreműködő tagja abban az esetben, ha egy kormányhivatalnál létesített közszolgálati jogviszonyt, heti 40 órás munkaidőben, de nem 1101-es kóddal (munkaviszonyban álló dolgozóként), hanem 1103-as (közszolgálati, állami szolgálati) jogviszonykóddal került bejelentésre?
20. cikk / 2137 Egyszemélyes kft. tulajdonosa
Kérdés: Milyen önellenőrzéseket kell elvégeznie egy végelszámolás előtt álló kft.-nek abban az esetben, ha a cég egyetlen ügyvezető tulajdonosa, aki jövedelmet nem vesz fel a társaságból, 2024. augusztus 31-ig főállású (heti 40 órás) munkaviszonyban állt egy másik cégnél, ezt követően munkanélküli-ellátást vett igénybe, és 2024. december hónaptól egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet? Az ügyvezető után a társaság semmilyen közterhet nem fizetett, ami az új könyvelő szerint nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
