Találati lista:
1. cikk / 26 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Helyesen gondolja a magánszemély adózó, hogy egy kft.-től kapott megbízási díját és az egyéni vállalkozóként szerzett bevételét göngyölítve csak addig kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, amíg az adófizetési felső határt el nem éri? Az érintett mindkét jogviszonyában jelentős szociális hozzájárulási adót fizet. Figyelembe vehető mindkét jövedelem a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során?
2. cikk / 26 Nyugdíjas tag vállalkozásból kivont jövedelme
Kérdés: A tagi jövedelemhez hasonlóan a vállalkozásból kivont jövedelem is mentes lesz a szociális hozzájárulási adó alól egy kft. nyugdíjas tulajdonosának esetében, ha a cég egyszerűsített végelszámolással megszűnik?
3. cikk / 26 Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munkaviszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?
4. cikk / 26 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Érinti valamilyen módon a 2023. július 1-jén hatályba lépő 205/2023. Korm. rendelet a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határt? Amennyiben igen, akkor az osztalék elfogadása vagy a kifizetés dátuma számít?
5. cikk / 26 Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg
Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
6. cikk / 26 Osztalék
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
7. cikk / 26 Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Kötelezett továbbra is szociális hozzá-járulási adó fizetésére az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét, vagy ez is tekinthető úgy, mint az osztalék, és a jövedelmet nem terheli tovább a 15,5 százalékos adó?
8. cikk / 26 Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja
Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
9. cikk / 26 Lakás bérbeadásából származó jövedelem
Kérdés: Mi számít jövedelemnek egy adószámmal rendelkező nyugdíjas személy esetében, aki lakást ad bérbe egy magánszemélynek? Milyen adók terhelik a kifizetést?
10. cikk / 26 Lengyel állampolgárságú tagok közterhei
Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség egy lengyel tulajdonosokkal működő magyarországi betéti társaság üzletvezetésre jogosult lengyel állampolgárságú beltagja után, aki Lengyelországban nem rendelkezik biztosítással, és tartózkodási engedéllyel van Magyarországon? A cég jelenleg nem folytat üzleti tevékenységet. Meg kell-e fizetni a 14 százalékos ehót a vállalkozásból kivont jövedelem után abban az esetben, ha a cég végelszámolással megszűnik?
